A hullazsinat

császárság, Formózusz pápa, hullazsinat, koncepciós per, korona, népvándorlás, pápaság, VII. István pápa

A népvándorlás idején, a 800-as években meglehetősen kusza volt a világi és egyházi hatalmak viszonya. Európa térségét ekkor elsősorban a frank királyok vetélkedése határozta meg, a német-római császári korona megszerzéséért. És mivel a keresztény egyház megerősödésével a császári koronákat csak a pápák tehették fel az uralkodók fejére, a pápaság és császárság ügyei ettől kezdve hosszú ideig szorosan összekapcsolódtak. Ennek egyik következményeként zajlott le a pápaság történetének egyik legabszurdabb eseménye, a hullazsinat. 897 januárjában az akkori pápa, VII. István kiásatta a sírból az egyik elődjét, a kilenc hónapja halott Formózusz holttestét, és vádlottként idézte be egy szabályos bírósági tárgyalásra. Ahol pedig megállapították, hogy mivel érdemben semmiféle érvet nem tud felhozni a mentségére, jogos a büntetése. Ennek jegyében minden intézkedését érvénytelenítették, az áldást osztó ujjait levágták, őt magát pedig a Tiberis-be dobták.

Ki volt Formózusz?

A 891-től pápának megválasztott Formózusz 816 körül született, valószínűleg római polgárok családjában. 864-ben Porto püspöke lett, majd I. Miklós pápa megbízására 867-től Bulgáriában végzett sikeres hittérítői munkát. 869-ben és 872-ben olyan jól hajtotta végre a diplomáciai küldetését a nyugati frank király, II. (Kopasz) Károly udvarában, hogy le tudta győzni annak ellenállását, és elérte, hogy Károly a pápával koronáztassa meg magát.

Formózusz pápa

Ez akkor jelentős lépésnek számított a pápaság megerősítésében. II. Adorján pápa halála után, 872-ben jelöltette magát a megüresedett pápai trónra, de nem őt, hanem régi ellenfelét, VIII. Jánost választották meg, aki miatt hamarosan el is kellett hagynia Rómát. Ezután VIII. János egy zsinaton kiátkozta őt, de amikor ígéretet tett arra, hogy soha többé nem tér vissza Rómába és nem fogja gyakorolni lelkészi hivatását, a kiátkozását visszavonták. VIII. János halála után pedig II. Márton pápa 883-ban visszahelyezte őt az egykori, portói egyházmegyéjébe. Ebből a pozícióból választotta meg azután a konzisztórium a keresztény egyház pápájának, 891. október 6-án.

Első lépése az volt, hogy német-római császárrá koronázta Spoletói Guidót, aminek fejében a spoletóiak is támogatták a pápaságot. Ám mint később kiderült, ez a kapcsolat azután számos konfliktus kiindulópontját jelentette. Formózusz ugyanis ezután Karintiai Arnulffal, a spoletóiak ellenfelével is szorosabb kapcsolatba került, aki pedig egyre nagyobb hatalomra tett szert. Sorra leigázta a Pótól északra fekvő királyságokat, sőt, még Spoletót is be akarta venni, ám ennek során szélütés érte, így ezt a hadjáratot már nem tudta befejezni. Miután Spoletói Guido meghalt, nagy befolyással rendelkező felesége valamint fia, Lambert fenntartották a szembenállás politikáját, a spoletóiak és Arnulf hívei tehát továbbra is ellenségekként álltak egymással szemben. Ez pedig azután Formózusz szerepét is meghatározta. És bár Formózusz kiemelkedően példás életű, önmagához is rendkívül szigorú és népszerű pápa volt, halála után mégis szembe tudták fordítani vele a közvéleményt.

A Lateran palota ma is Róma egyik legimpozánsabb műemléke, amelyet turisták ezrei látogatnak. 

Mire használták fel Formózuszt?

Formózusz halála után a spoletói Lambertet, akinek tapasztalnia kellett, hogy Arnulfnak még mindig jelentős a tábora, nem hagyták nyugodni a sérelmei. Ő ugyanis áruló gazembernek tartotta Formózuszt, aki a pápasága elején elfogadta az apja támogatását, ám később mégis az ellenük induló Arnulffal szövetkezett. Ezért azt szerette volna, ha valamilyen módon bosszút állhat a pápán.

Egy pápát a halála után úgy lehet megszégyeníteni, hogy visszamenőleg megsemmisítik az összes intézkedését, amivel Lambert egyúttal azt is el tudja érni, hogy meggyengíti Arnulf híveit a politikai életben. Lampert bosszúvágya pedig jól jött az akkori pápának, VII. Istvánnak, hiszen őt magát is még Formóziusz szentelte föl püspökké, ami azonban feszültséget okozott a hatalma gyakorlása során. Az egyházi előírások szerint ugyanis akit már máshol fölszenteltek püspöknek, az nem lehet pápa, hiszen a pápa az egyetemes egyházfősége mellett Róma püspöke is, két helyen pedig senki nem lehet püspök.

Annak viszont, hogy Istvánt megfosszák az előző püspökségétől, nem volt erkölcsi vagy politikai oka. Ezért inkább azt választották, hogy közvetve érvénytelenítik a pozícióját, azzal, hogy Formózusz minden lépését érvénytelenné teszik. A nyilvánosságnak persze nem ezt az indokot mondták el, hanem azt, hogy ha tovább hagyják érvényesülni Formózusz bűneit, akkor annak a város látja kárát, hiszen a bűn gonosz démonai akadálytalanul tombolhatnak benne. Lám, már a Lateran palota Szent János bazilikája össze is omlott, karácsony után, ami egyértelműen bizonyítja, hogy az egyházat Formózusz pápa bűnei miatt sújtja az isteni igazságszolgáltatás. Ezért a jelenlegi pápának mindenképp korrigálnia kell az elkövetett vétkeket.

(Azt persze nem tették közzé, de fennmaradt iratokból kiderül: Konstantin császár óta minden templomot, így a Lateran bazilikát is hanyag gondatlansággal építették fel. Az építőanyagokat más műemlékek, építmények bontásából szedték össze, és a mérnöki munkákat is dilettánsokra bízták. Emiatt ekkorra már a bazilika is erősen omladozhatott. A templomhajó falait támasztó oszlopok nem voltak egyformák, ráadásul különböző minőségű és fajtájú kövekből, márványdarabokból faragták ki ezeket, vagyis egyenetlen volt a szilárdságuk és a teherbírásuk. A tetőszerkezet súlya több helyen is megnyomta a falat, amely ettől először megroggyant, majd az egész összeomlott.)

Miután pedig meghirdették a rossz elűzésének ideológiáját, nekiláttak, hogy megszervezzék a látványos tárgyalást.

Ilyennek festette le Jean-Paul Laurens a hullazsinatot, több évszázaddal az esemény után, 1870-ben. A képen látható, amint VII. István pápa éppen megvádolja a trónon ülő Formózusz hulláját.

Hogyan zajlott le a tárgyalás?

A szervezés első lépése az volt, hogy a vádakat képviselő ügyész mellett természetesen kijelöltek egy védőügyvédet is, hiszen az nélkülözhetetlen egy tárgyalásnál. Ám mivel a per kimenetele előre el volt döntve (az ilyen eljárást a huszadik században koncepciós vagy konstruált pernek hívták), az ügyvédnek nem volt könnyű dolga. Olyan mentőkörülményeket kellett kitalálnia, amelyeket azután az ügyész csak visszautasíthat. Ehhez volt elég ideje, hiszen a halottat még ki kellett ásni a Porto városában lévő temetőben. Ellenségei ugyanis nem engedték, hogy a kiátkozott pápát Rómában temessék el.

Portóba tehát egy egész seregnyi szerzetes ment el, ásókkal-kapákkal fölszerelkezve, és nekilátott kihantolni a pápa koporsóját. Majd miután ezzel megvoltak, még a koporsóból is ki kellett venniük, és egy fa lapra kellett helyezniük a teljes pápai öltözékében – tehát hímzett palástban, bíborharisnyában és pápai süveggel a fején, plusz vastag vászonba burkolva – eltemetett hullát.

A kihantolást végző szerzetesek a koporsót ott hagyták a temetőben, a holttestet egy kordéra rakták, és így indultak el Rómába. Hajnalban értek be a városba, amely már fel volt készítve az aznapi ördögűzésre, amelynek a karácsony óta rendbe hozott Lateran palota volt a helyszíne. A kezdeményező, Lambert császár és harcias anyja már három nappal korábban bevonult a városba, stílusosan lovakkal és egy hatalmas buzogánnyal fölszerelkezve, nyomukban a spoletói haderő színe-javát képviselő, fegyveres nemesekkel.

Láttukra a német Arnulf-pártot támogató római arisztokraták és egyházi méltóságok vagy azonnal elmenekültek a városból, vagy házaikba zárkózva várták a fejleményeket. Sokan természetesen hajbókolva siettek a hatalomváltást képviselő, fiatal Lambert elé. A szerzetesek tehát bevitték a halottat a Lateran palota nagytermébe, ahol már várta őket a zsinati gyűlésre megjelent római papság és egy pódiumra felállított, díszes trónon VII. István pápa. Lambert a jobb oldalán foglalt helyet, a pápai ítélőszék főügyésze pedig a balján állt. A terem közepére egy magas támlájú, faragott karosszéket állítottak, amelyet fáklyákkal világítottak meg. Ebbe tették át azután a szerzetesek a teljes pápai díszben pompázó, ám meglehetősen bűzös és megfeketedet hullát. Mellette pedig megjelent a védelmet képviselő jogtudós.

Az élő pápa jeladására az ügyész nekilátott, hogy hangosan elsorolja a halott pápa bűneit, onnan kezdve, hogy a bolgár uralkodót is félrevezette, egy egyházi érdekeket sértő ármánnyal, és azzal folytatva, hogy az egész katolikus egyház hagyományos rendjét akarta megbontani. (Mindezek és a továbbiak ismertetése itt). Majd föltette a perdöntő kérdést: „Mered-e tagadni a bűneidet?”.

Mivel azonban a halott gyáva módon hallgatott, az ügyész folytatta a bűnlajstromát: „A Szentatya ellenségeivel szövetkeztél, majd erőszakosan elfoglaltad Szent Péter trónját, idegen barbárokat szabadítottál rá a Pápai Államra, valamint engedély nélkül elhagytad a nyájadat, megtagadtad a hivatalod szolgálatát, semmibe vetted a Szentszék atyai hívó szavát, amikor az megidézett bűneid meggyónására, és fejetlenséget teremtettél mindnyájunk vesztére”.

Majd ismét egy fontos kérdés: „Mit tudsz a védelmedre felhozni?” Ekkor ha a halott nem is, de a védője megszólalt, és azzal az érvvel próbált védekezni, hogy mások vitték őt a rossz útra, vagyis a tanácsosai, bizalmasai hintettek port a szemébe, és vették el démoni praktikával az eszét. Továbbá a világi nagyságok fenyegették és kényszerítettek olyan lépésekre őt, amelyekkel szégyent hozott az apostolok szentséges nevére. Ezután azonban az ügyész megelégelte az úgymond „képmutató félrevezetést”, és az ítélőszék döntését kérte. Az pedig az Örökkévaló Isten akaratát megfogalmazva kihirdette, hogy Formózusz bűnös, akin az ítéletet itt, azonnal végre fogják hajtani.

A halottat ezután három börtönszolga fogta körül. A hulla fejéről először levették a pápai süveget, majd a cipőjét, bíborharisnyáját is lehúzták, ollóval kettévágták és megtaposták. Ezután leszaggatták az ornátusát, és ennek minden darabját is megtaposták. A holttestet egyedül az alsóneműnek számító hosszú szőrcsuha fedte csak, amikor egy késsel levágták a mutató- és középső ujját. Ezáltal minden áldás, szentelés és felkenés érvénytelenné vált és ismét helyreállt a katolikus egyház rendje.

István pápa felállt és hangosan megátkozta a hullát, amelyet azután kivittek az utcára, hogy ott a nép is kitölthesse rajta a dühét. A palota előtt összesereglett tömeg diadalmámorral fogadta a meggyalázott pápa tetemét, és boldogan dobálta meg rohadt zöldséggel az ellenségnek kikiáltott testet. Mindenki elhitte, hogy a démonok fölött ül diadalt, holott csupán egy bosszúszomjas király és egy, a trónját biztosítani vágyó pápa hatalmi érdekeit szolgálta ki.

A testet azután beledobták a folyóba, ám még ezzel sem ért véget a történet, hiszen a hatalmi harcok folytatódtak. István pápának nemcsak a német ellenfél megerősödésével kellett szembenéznie, hanem az ebből eredő, otthoni feszültségekkel is. A hullazsinat után fél évvel a népharag ellene fordult. Börtönbe vetették, ahol rövidesen meg is fojtották. A megalázott Formózuszt pedig kihalászták a folyóból, és végre véglegesen is eltemették.

 

Lévai Júlia


Címkék:

Ady Endre  Aiszóposz  Aitken  Albert de Mun  Ammut  Anaximandrosz  Angol Park  Antarktisz  Anubisz  Apollón  Artemisz  Asszír Birodalom  Aszklépion  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Budapest  Budapesti Vidám Park  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Chicago  Churchill  Claude Chappe  Cynara  Danaé  Dante Alighieri  Dionüszosz  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fahrenheit  Fekete István  Ferenc József  Ferenc pápa  Formózusz pápa  Fourier-transzformáció  Fribourgi Unió  Föld  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Geomancia  Guinness rekordok  Hans Christian Andersen  Hedy Lamarr  Hippokratész  Hitler  Homo sapiens  Héber Biblia  Héra  I. Erzsébet  India    Jahve  James Prescott Joule  Jean de La Fontaine  John D. O’Sullivan  Julius Caesar  Justh-párt  Jézus  József Attila  Kaffka Margit  Kheirón  Kivonulás könyve  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kosztolányi Dezső  Kréta  Kyatice-kultúra  Károlyi Mihály  Kígyótartó  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Medúsza  Melbourne  Mesekönyvek  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Mithridatész  Monte Cristo grófja  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Napóleon  Nelson altengernagy  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Pesti Állatkert  Plinius  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Pégaszosz  Robert Owen  Roosevelt  Római Birodalom  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Skócia  Stephen Hawking  Szent Heléna  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Thesszaloniké  Tiberius császár  Tisza István  VII. István pápa  Vatikán  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  anemométer  antibiotikum  archea  articsóka  autofágia  axolotl  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  betegség  biológia  bozóttűz  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  corona  császármetszés  császárság  csütörtök  cégér  címer  delej  denevér  diadém  dob  drón  dórok  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  emlős  eretnek  etimológia  etruszkok  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  feng-shui  finommotorika  foglalkoztató  folyadékkristály  frank  fáraó  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  galea  gallok  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gót  hableány  hadművelet  hajmosás  hatalom  higany  hiszti  hullazsinat  hullámvasút  hőmérséklet  hőmérő  ikozaéder  illat  immunitás  indiánok  inga  interjú  internet  ipari forradalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalogathia  kalóz  kalózlevél  kalózállam  kamelaukion  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  kausia  kereskedelem  kereszténység  királynévíz  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koncepciós per  kopoltyú  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kálvinizmus  készségfejlesztő  kétéltűek  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  kórház  kölni  könyvtár  kötéltánc  közegészségügy  lazarett  lincselés  lizoszóma  lovasfutár  lárva  láz  lázfa  légzés  lúg  magasság  magnetoszféra  magnetosztrikció  malária  mandula  manna  mannatövis  mannazuzmó  marcipán  masszázs  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  misztikus lények  mitokrondrium  munkások  mágnes  mágnesesség  mágnesség  május  május 1  méhlepény  méreg  narentinok  narvál  neandervölgyi  nimfa  nyál  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  placenta  postakocsi  pszichológus  pápaság  pékség  rajz  rekamié  robot  rádiócsillagászat  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  sellő  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szavak  szemafor  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szocializmus  szogdok  sztrájk  szász  szélkakas  szélzsák  szülés  sör  tamariszkusz  tanulójáték  teaút  terhesség  terhességi teszt  teszt  tesztelés  thrákok  tirrének  tisztálkodás  tobzoska  torpedó  trappista sajt  trappisták  tájoló  távíró  törökfürdő  tükörtávíró  tüntetés  tőzsde  tűz  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vakcina  vasút  vegyszer  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  világháború  vizelet  vonatrablás  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  wifi  zászló  Északi-sark  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  általános választójog  átalakulás  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  úthálózat  ősbaktérium