A pogány istenek és a metamorfózis

Apollón, articsóka, átalakulás, Cynara, Danaé, Héra, , istenek, Léda, metamorfózis, ókori Görögország, Perszeusz, Római Birodalom, Zeusz

A görög-római mitológia történetei ugyanolyan teljességgel tükrözik az emberi természetet, ahogyan majd később, az egyistenhit megjelenésétől a Biblia is. Fontos különbség azonban, hogy a pogány istenek gyakran a végletekig radikálisan avatkoztak az emberek életébe. Az istenek hol növényekké, hol állatokká változtatták át az embereket, de akár élettelen dolgokká, például kövekké vagy hegyekké is megdermeszthették őket. Ez a képesség azért lehetett meg bennük, mert hiszen ők maguk is a világ egy-egy jelenségét, tulajdonságát testesítették meg, ezért közvetlenül kapcsolódtak a földön létező dolgokhoz, nagyobb volt ezekre a befolyásuk. Az emberek megfigyelései szerint pedig a természet egyik legfeltűnőbb jelensége az átváltozás, görög nevén a metamorfózis (lásd a hernyó átalakulása lepkévé). Nem csoda, hogy az istenek is éltek ennek a lehetőségével.

Ki volt a metamorfózis „nagymestere”?

Az átalakulásokban illetve mások átváltoztatásban maga a főisten, Zeusz járt az élen. Őt elsősorban szerelmi vágya késztette arra, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. Már a saját, önálló életét is azzal kezdte, hogy mássá változott. Miután legyőzte az idő istenét, Kronoszt, találkozott Kronosz és Rheia lányával, Hérával, és azonnal bele is szeretett.

Az articsóka ma az egyik legnépszerűbb szívvédő étel, amelynek közepe, a „szíve” az örök szerelem jelképe. Ezt a jelentését annak is köszönheti, hogy a görögök főistene, Zeusz az egyik szerelmét, Cynarát mérgében articsókává változtatta.

Héra azonban nemigen figyelt rá, amire ő – számítva a lány mély anyai érzelmeire – egy hidegtől reszkető kismadárrá változott. A számítása be is vált: Héra megszánta, és magához ölelte, hogy felmelegítse. Ekkor Zeusz visszaváltozott férfivá, és immár ebben az eredeti alakjában igyekezett Héra partnerévé lenni, ami végül sikerült is neki, és Héra a felesége lett.

Ez azonban korántsem akadályozta meg abban, hogy további szerelmi kalandokba keveredjen. Egy alkalommal például az argoszi király lányába, ba szeretett bele, és hogy a kapcsolatuk titokban maradjon, magát az eget is átváltoztatta, sűrű és sötét felhőkbe burkolt paplanná. Hérát azonban nem lehetett becsapni, és üldözőbe vette Iót. Zeusz ekkor ismét elővette az átváltoztató tudományát, és szerelmét fehér tehénné változtatta.

Héra egy ideig azt hitte, hogy nyomot vesztett, ám később rájött, hogy a Zeusz mellett fehérlő üsző maga Ió. És hogy a végletekig feszítse a húrt, azt kérte Zeusztól, hogy adja neki a szép állatot. Zeusz nem utasíthatta vissza a felesége kérését, ezért Ió Héra tulajdona lett, az pedig ettől kezdve a százszemű Argosszal őriztette a tehenet. 

Csakhogy ezt Zeusz sem tűrhette sokáig, ezért megparancsolta Hermésznek, hogy ölje meg Argoszt és szöktesse meg Iót. Hermész ezt meg is tette, csakhogy Héra ezután is folyamatosan üldözte a szerencsétlen lányt, és még egy böglyöt is utána küldött, hogy csípje, amerre csak jár. Ió egész Hellászon végigmenekült, mégsem tudott megszabadulni a Héra által ráküldött bögölytől, amely azóta is a tehenek réme.

Egy másik alkalommal Zeusz ismét egy földi lányba szeretett bele: ezúttal a Zinari szigetén élő Cynarába. Kettejük történetét egy latin költő, Quintus Horatius Flaccus énekelte meg. E szerint Zeusz azonnal beleszeretett a lányba, és mivel a lány viszonozta az érzelmeit, magával vitte őt az istenek hegyére, az Olümposzra, ahol valódi istennek is tekintette. Cynarát azonban hamarosan honvágy kezdte gyötörni, az édesanyja is hiányzott neki, ezért egy rövid időre visszatért a szigetre.

Zeusz azonban ezen nagyon felháborodott, mert nem tartotta istennőhöz méltónak az effajta elgyengülést. Mérgében a földre taszította Cynarát és növénnyé változtatta. Így született meg az articsóka, melynek latin neve a lány neve után cynara scolymus lett. A növény közepén, a keményebb levelek alatt rejlik az articsóka legfinomabb része, a szíve, amely azóta is az olthatatlan szerelem jelképe.

Zeusz leghíresebb kalandja azonban Thesztiosz király lányához, Spárta legendás királynéjához, Lédához kötötte őt. Léda egyúttal Tündareósz király felesége is volt. Szépsége azonban annyira elkápráztatta Zeuszt, hogy egy napon hattyú alakjában repült be hozzá, és úgy csábította őt el. Léda azonban félt a férje haragjától, és hogy ezt elkerülje, aznap éjjel visszament őhozzá is, és vele is együtt hált. Hamarosan négy gyermeket szült, akik közül kettő hattyútojásból kelt ki, kettő viszont Tündareósztól származott.

Zeusz gyermekei, Helené (Szép Heléna) és Polüdeukész természetesen halhatatlanok lettek, míg a királyé, Klütaimnésztra és Kasztór halandók voltak. Zeusz tehát a maga átváltoztató tudásával maradandó módon is be tudott avatkozni mások életébe. A „Léda és a hattyú” téma pedig ugyanúgy hosszú időn át jelen volt a világ művészetében. Ahogyan Zeusznak az a kalandja is, amelynek során a föníciai Türosz királya, Agénór lányát, Europét bika képében elrabolta, és a tengeren át egészen Krétáig vitte a hátán. Ott született meg azután a nászukból Minósz, a krétai civilizáció ősatyja.

Danaé és az aranyeső

Még bonyolultabb módon avatkozott be a világ folyásába Zeusz akkor, amikor az argoszi királylány, Danaé tetszett meg neki. Danaét az apja, Akrisziosz egy ércszobába zárva őriztette, nehogy egyetlen férfi is megközelíthesse. Egy delphoi jóslat szerint ugyanis Danaé gyermeke meg fogja őt ölni. Zeusz számára azonban a szoba falai nem jelenthettek akadályt: aranyesővé változott, amely a tetőn át be tudott hajolni a szobába, és ennek képében termékenyítette meg Danaét. A lány ezután egy fiút szült: Perszeuszt. Akrisziosz félelmében és haragjában egy ládába záratta a lányát és az unokáját, majd a tengerbe dobatta.

A Meduszát (másik nevén: Gorgót) legyőző Perszeuszról Benvenuto Cellini készítette a legmegkapóbb szobrot. Ez Firenzében áll, a  piazza della Signorián. A hős még mindig nem néz fel, nehogy szembekerüljön áldozata még mindig veszélyes tekintetével, de ettől egyúttal végtelenül szomorú is lesz az arca – mint aki meg is rendült a halál puszta tényétől.

 Csakhogy a ládát a szirének úgy irányították, hogy Szeriphosz szigetén érjen partot, ahol az ottani király jó lelkű testvére, Diktüsz találta meg, és segített a lánynak és csecsemőjének. A király, Polüdektész udvarába kísérte őket, ahol azután háborítatlanul élhettek. A király szintén beleszeretett Danaéba, aki azonban elutasította őt.

Ezért amikor Perszeusz már ifjúvá vált, Polüdektész bosszúból azt a feladatot adta neki, hogy ölje meg a kígyó hajú Meduszát, akinek a tekintete mindenkit megdermeszt, aki a szemébe néz. Azt gondolta, hogy így a biztos halálba küldi a fiút. Csakhogy az istenek minden módon segítették őt: Athéné például egy tükröt adott neki, hogy ne kelljen közvetlenül Medusza szemébe néznie, Hermész pedig egy kardot vitt neki. Még egy zsákot is kapott, hogy biztonságban haza tudja vinni Medusza fejét, amivel bizonyítja, hogy végrehajtotta a feladatot.

Így azután Perszeusz sikerrel járt és visszatért Szeriphoszra. Amikor azonban ott megmutatta Polüdektésznek Medusza levágott fejét, az uralkodó azonnal kővé dermedt. És hogy a delphoi jóslat is beteljesedjen, Perszeusz véletlenül egy diszkosszal úgy eltalálta Akrisziosz fejét, hogy az azonnal meghalt.

Apollón és a babér meg a ciprus

Zeusz és Létó gyermeke, Apollón sem maradt le nagyon az apja mögött, ám egy alkalommal épp hogy ő vált egy átalakulás áldozatává. Apollón egyébként a  költészet, a jóslás, a zene, a tánc, a művészetek, az íjászat és a gyógyítás istene is volt. A legenda szerint a tél beálltával elköltözött az Olümposzról, és hattyúk vontatta szekerén a hüperboreaszok földjére vonult vissza, ahol örök tavasz uralkodik.

Mint a legszebb férfi isten, Apollón igen sok szerelmi kalandba bonyolódott. Ám mivel egyszer kigúnyolta a szerelem istenét, Erószt, aki nála gyengébb volt az íjászatban, az a reménytelen szerelem nyilával lőtte meg őt. Ezért történt, hogy hiába szeretett bele olthatatlanul Ladón folyamisten lányába, Daphnéba, az nem viszonozta a szerelmét, sőt, a hegyekbe menekült előle. Apollón azonban még oda is követte és egy pillanatig sem hagyta békén. Daphné ezért megkérte Péneusz folyamistent, hogy segítsen rajta. Péneusz pedig azzal segített neki, hogy amikor Apollón megközelítette Daphnét és meg akarta őt ölelni, ahogy kitárta a karját, Daphnét szúrós babérfává változtatta.

Apollónnak ezután a babér is hozzá tartozott a jellemző jegyeihez. Egy másik növény, a ciprus is az ő egyik, szomorú történetét őrzi.  Apollón olykor férfiakba is beleszeretett, s ezek közé tartozott Héraklész leszármazottjába, Küparisszoszba is. Szerelme zálogául Apollón egy őzet ajándékozott neki, amely azután hűséges háziállata lett a fiúnak, ám egy alkalommal Küparisszosz véletlenül megsebezte a fegyverével a bozót alatt pihenő őzet, és az belepusztult a sebbe.

A fiú arra kérte, hogy örökké sirathassa a könnyeivel a szeretett állatot. Apollón megértette a bánatát és ciprusfává változtatta őt, amelynek törzséből könnycseppszerű nedv folyik. Azóta is ez a fa a bánat jelképe.

A görög mitológiában még az ő történetükön kívül is akadnak olyanok, amelyben hol maguk az istenek, hol az emberek változnak át valamilyen növénnyé vagy állattá. Ezek az átváltozások azonban egyszer s mindenkorra megmaradtak a pogány istenek jellemzőinek.

A későbbi, egyetlen Isten ennél más elvontabb fogalom, így az isteni beavatkozás sem kötődhetett ennyire az élővilág anyagához. A zsidó-keresztény hit istenének átalakító képessége alapvetően az anyagtalannak hitt lelket célozhatja csak meg. Az emberi testet csak annyiban, amennyiben az ember porból lesz és a halála után porrá válik. Az élete során azonban az emberi test már nem változhat át másféle létformává.

Lévai Júlia




Címkék:

Ady Endre  Aiszóposz  Aitken  Albert de Mun  Ammut  Anaximandrosz  Angol Park  Antarktisz  Anubisz  Apollón  Artemisz  Asszír Birodalom  Aszklépion  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Budapest  Budapesti Vidám Park  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Chicago  Churchill  Claude Chappe  Cynara  Danaé  Dante Alighieri  Dionüszosz  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fahrenheit  Fekete István  Ferenc József  Ferenc pápa  Formózusz pápa  Fourier-transzformáció  Fribourgi Unió  Föld  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Geomancia  Guinness rekordok  Hans Christian Andersen  Hedy Lamarr  Hippokratész  Hitler  Homo sapiens  Héber Biblia  Héra  I. Erzsébet  India    Jahve  James Prescott Joule  Jean de La Fontaine  John D. O’Sullivan  Julius Caesar  Justh-párt  Jézus  József Attila  Kaffka Margit  Kheirón  Kivonulás könyve  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kosztolányi Dezső  Kréta  Kyatice-kultúra  Károlyi Mihály  Kígyótartó  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Medúsza  Melbourne  Mesekönyvek  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Mithridatész  Monte Cristo grófja  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Napóleon  Nelson altengernagy  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Pesti Állatkert  Plinius  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Pégaszosz  Robert Owen  Roosevelt  Római Birodalom  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Skócia  Stephen Hawking  Szent Heléna  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Thesszaloniké  Tiberius császár  Tisza István  VII. István pápa  Vatikán  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  anemométer  antibiotikum  archea  articsóka  autofágia  axolotl  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  betegség  biológia  bozóttűz  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  corona  császármetszés  császárság  csütörtök  cégér  címer  delej  denevér  diadém  dob  drón  dórok  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  emlős  eretnek  etimológia  etruszkok  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  feng-shui  finommotorika  foglalkoztató  folyadékkristály  frank  fáraó  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  galea  gallok  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gót  hableány  hadművelet  hajmosás  hatalom  higany  hiszti  hullazsinat  hullámvasút  hőmérséklet  hőmérő  ikozaéder  illat  immunitás  indiánok  inga  interjú  internet  ipari forradalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalogathia  kalóz  kalózlevél  kalózállam  kamelaukion  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  kausia  kereskedelem  kereszténység  királynévíz  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koncepciós per  kopoltyú  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kálvinizmus  készségfejlesztő  kétéltűek  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  kórház  kölni  könyvtár  kötéltánc  közegészségügy  lazarett  lincselés  lizoszóma  lovasfutár  lárva  láz  lázfa  légzés  lúg  magasság  magnetoszféra  magnetosztrikció  malária  mandula  manna  mannatövis  mannazuzmó  marcipán  masszázs  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  misztikus lények  mitokrondrium  munkások  mágnes  mágnesesség  mágnesség  május  május 1  méhlepény  méreg  narentinok  narvál  neandervölgyi  nimfa  nyál  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  placenta  postakocsi  pszichológus  pápaság  pékség  rajz  rekamié  robot  rádiócsillagászat  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  sellő  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szavak  szemafor  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szocializmus  szogdok  sztrájk  szász  szélkakas  szélzsák  szülés  sör  tamariszkusz  tanulójáték  teaút  terhesség  terhességi teszt  teszt  tesztelés  thrákok  tirrének  tisztálkodás  tobzoska  torpedó  trappista sajt  trappisták  tájoló  távíró  törökfürdő  tükörtávíró  tüntetés  tőzsde  tűz  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vakcina  vasút  vegyszer  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  világháború  vizelet  vonatrablás  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  wifi  zászló  Északi-sark  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  általános választójog  átalakulás  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  úthálózat  ősbaktérium