A szélkakastól az anemométerekig

anemométer, Apollón, Jézus, kakas, kálvinizmus, kereszténység, Kolumbusz Kristóf, meteorológia, szélkakas, szélzsák, Zeusz

Azokra a számító emberekre, akik mindig arrafelé fordulnak, ahonnan a kedvező szél fúj, azt szoktuk mondani: szélkakasok. Ebben a képben persze a „szél” nem a természeti jelenségre utal, hanem az ahhoz hasonlító politikai vagy gazdasági folyamatokra. A metafora viszont azért jöhetett létre, mert Európa településein hosszú évszázadokon át gyakori látvány volt a háztetőkön vagy a templomtornyokon ülő szélkakas. Különösen a tengerpart vidékeken volt sok ezekből a forgó szerkezetekből, hiszen a hajósoknak tudniuk kellett, hogy amikor útra kelnek, milyen irányból fúj a szél. Ugyanakkor a szélkakasokat pusztán a díszítés kedvéért vagy egyszerű szimbólumként is föltették a házak legmagasabb pontjaira.

Mióta nézik a szélirányt?
A szeleket az ókorban olyan szeszélyes, kiszámíthatatlan erőknek tartották, amely az istenek kezében vannak, ezért különösebben nem is törekedtek arra, hogy valamiféle mérőeszközt  fejlesszenek ki a meghatározásukra.

Azt, hogy a szelek fizikai erők és a mozgásukat szabályszerűségek jellemzik, Amerika felfedezője, Kolumbusz Kristóf figyelte meg, 1492-ben. Utazása során a szélirány meghatározására zászlószerű vásznakat használt. Először a keleti passzát szél iránya alapján hajózott, majd észak felé hajózva egy nyugati széllel tért vissza. A szelek viselkedésének magyarázatait elsőként Edmond Halley angol tudós írta le, 1686-ban. Ekkora azonban Európa már tele volt szélkakasokkal.

A franciaországi Bourges-ban,  a Saint-Étienne katedrális tetején különösen kecses szélkakas forog.

Miért éppen kakas?

Valószínűleg azért esett éppen a kakasra a választás, mert a formája egyszerre felel meg a praktikus és az esztétikai igényeknek. Egy tengelyre fölszerelt test akkor képes jelezni a szél irányát, ha oldalról nagy felületen tudja befogni a légmozgást (és persze szemből kifejezetten keskeny, hogy a forgását ne zavarják meg a keletkező légörvények). Emellett jó, ha van rajta egy kisebb, hegyes rész, amely nyílként mutatja az irányt. A nagy felülethez pedig éppen megfelelőek a kakas farktollai, miközben a feje és a csőre a „mutató” szerepéhez tökéletes.

Ahhoz, hogy a szél hatására azonnal és könnyen elmozdulhasson a szerkezet a tengelye körül, a kakas két oldalának eltérő súlyúnak kell lennie, vagyis az egyik oldalát súlyosabbra kell készíteni. Ha élénkebb lesz a légmozgás, a kakas a nagyobb súlyú rész irányába fog elbillenni. Így mindig a kisebb súlyú rész lesz a szél felőli oldalon, s ennek alapján mindig leolvashatjuk a helyzetéből, hogy merről fúj a szél. Ettől függetlenül sok szélkakas fölé olykor még külön nyilakat is fölszerelnek az égtájak neveivel.

A jó súlyeloszlás mellett az is fontos, hogy a szélkakasnak legyen elégséges tere, vagyis a környező házak és fák ne legyenek túl közel hozzá. Ugyanis azokon is keletkeznek légörvények, szakszóval turbulenciák, és ezek megzavarhatják a szélkakas forgását. Mindettől függetlenül időnként macskákat is láthatunk a tetőkön szélkakasként működni, amelyek azonban kénytelenek örökké egy nyílvesszőn egyensúlyozni.

A szélirány megállapítása nemcsak a hajósoknak fontos, hanem a repülésirányítóknak is, akik azonban nem szélkakasokat, hanem szélzsákokat használnak erre a célra. A repülőgépeknél ugyanis az a legbiztonságosabb, ha a széllel szemben szállnak fel, mert ez csökkenti a repülők talajhoz viszonyított sebességét. A kifutópályákat is igyekeznek az uralkodó szél irányában építeni. Mivel az oldalról fújó szél kellemetlenebb, ezért gyakran két-három egymást keresztező kifutópályát építenek a repülőtereken.

A szél irányát és erősségét két vagy három kanállal fölszerelt anemométerrel is mérik. A kanalas rész alatt, ennek forgása alapján egy elektromos szerkezet ad információkat a szél erejéről is.

Mik az anemométerek?

Amióta a meteorológia önálló tudományág lett, a szélmérők, szakszóval anemométerek fajtái is kibővültek, emellett a funkciójuk is gazdagodott, hiszen a szélirány mellett a szelek erősségét is pontosan meg kell adni. Az első szélmérőt Leon Battista Alberti, Firenze egyik legsokoldalúbb tudású művésze és filozófusa szerkesztette meg, 1450 körül.

A meteorológusok elsősorban kanalas és légcsavaros szélmérőket alkalmaznak. A kanalas szélmérőnél az irányjelző alatti kis tengelyen helyezkedik el három kanál, a légcsavaros megoldásnál pedig vagy az irányjelző orrán, vagy alatta van egy kisebb légcsavar. Ezeknél a tengelyre szerelt, forgó részekhez elektromos szerkezet is kapcsolódik, amely pontos információkat tud adni a szél erősségéről.
A szélmérőt a nemzetközi normák szerint a talajfelszíntől számított 10 méteres magasságban kell elhelyezni.

Mit jeleznek még a kakasok?

A magasban elhelyezett kakasok egyúttal szimbólumok is. A kakaskultusz első nyomai Asszíria és Ó-Egyiptom kultúráiban jelentek meg. Mivel a hajnali kukorékolás a napkeltét jelzi, a keleti népeknél általában a napkultusz fontos alakja volt a kakas, mint amely képes volt elűzni a sötétséget. Emellett a hírnév, az éberség és a figyelem jelképe is volt. A vörös kakas egyszerre védte meg az embereket a tűztől, de annak előidézője is lehetett: a magyar népnyelvben például egyértelműen ez utóbbi értelemben használták. A „fölszállott a vörös kakas a tetőre” kifejezés azt jelentette, hogy tűzvész tört ki.

A kínai kultúrában az egyensúly egyik eleme: a jin és jang egységében a nőt jelképező kacsa mellett a férfit szimbolizálja, de a szerencsével és a jókívánságokkal is összefonódik. A buddhizmusban ezzel szemben a végzet szimbóluma. A görög-római antik kultúrában a kakas Zeusz és Apollón madara is, és a fényt, a gyógyerőt jelképezi. Emellett lélekkísérő szerepet is adtak neki, hiszen ő az, aki reggelenként mindig egy új hajnal eljövetelét hirdeti, így bizonyára arra is képes, hogy az emberek evilági léte után egy másikba vezesse őket. A rómaiaknál azonban inkább az éberségét emelték ki, ezért a harciasság állata lett, a kakasviadal ötlete is ekkor született.

A kakasok helyett olykor macskák forgolódnak a tetőn, szélkakasként. Számukra talán a „macskakas” név lenne a legmegfelelőbb…(Fotó: Nyíri András.)

Az európai néphitben a kukorékolásnak olykor szellemriasztó hatást is tulajdonítottak. Az első egyistenhit, a judaizmus viszont ismét a keleti filozófiákkal mutatott rokonságot ezzel kapcsolatban: a kakas itt is az emberpár egységének, harmóniájának keretén belül képviselte a férfit, a nőt kifejező – akkor még gúny nélkül megjelenített – tyúk mellett. A Talmudban pedig az udvariasság, előzékenység jelképe lett. A judaizmusból kinövő kereszténységben ismét a fényt, az újjászületést, de egyúttal az ítéletre való visszatérést is szimbolizálta. A hívők szemében a kakas igehirdető is, aki az új hit felvirradását is jelzi.

A reformáció megjelenésekor a kálvinisták kiemelt szimbólumává vált a kakas, és ettől kezdve a református templomok tetejére a kereszt helyére kakast állítottak. Ennek pontos magyarázatát nem tudjuk, csak valószínűsíteni lehet, hogy ez Jézus történetének egy mozzanatára is utalhat: „Bizony, bizony mondom neked: mire megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem” – mondta a Biblia szerint Jézus Péternek az utolsó vacsora alkalmával.

Más magyarázatok szerint a katolikusok egykor, a templomfoglalásokkor a körmeneti kereszttel verekedtek, ezért a protestánsok elvetik ennek a szimbólumnak a kiemelt használatát. A legvalószínűbb azonban az, hogy az ellenreformáció idején mindennél fontosabbá vált a politikai jellegű elkülönülés, és ezt segítették a templomi szimbólumok is. A háztetők, tornyok kakasait azonban mindez nem érinti – ők mindig kitartóan csak arról értesítenek minket, hogy fúj-e egyáltalán a szél, és ha igen, akkor honnan.

 

Lévai Júlia


Címkék:

Aitken  Angol Park  Antarktisz  Apollón  Artemisz  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Ausztrália  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Budapest  Budapesti Vidám Park  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Claude Chappe  Dionüszosz  Edward Jenner  Egri csillagok  Erzsébet királyné  Fahrenheit  Fekete István  Ferenc pápa  Fourier-transzformáció  Föld  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Geomancia  Guinness rekordok  Hedy Lamarr  Hippokratész  Homo sapiens  John D. O’Sullivan  Julius Caesar  Jézus  Kheirón  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kréta  Kyatice-kultúra  Kígyótartó  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazzaretto Vecchio  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lyme-kór  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Margit-sziget  Margitsziget  Medúsza  Mesekönyvek  Mexikó  Mi MICSODA  Milánó  Mithridatész  Monte Cristo grófja  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Napóleon  Nelson altengernagy  Nivelles  Nobel-díj  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyulak szigete  Pallasz Athéné  Pesti Állatkert  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Stephen Hawking  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Széchenyi István  Tiberius császár  Vatikán  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Xántus János  Zeusz  anemométer  antibiotikum  archea  autofágia  axolotl  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  betegség  bozóttűz  buddhizmus  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  cégér  delej  denevér  dob  drón  dórok  egyensúly  egyiptom  ektoparazita  emlős  eretnek  etruszkok  eukaliptusz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  feng-shui  finommotorika  foglalkoztató  folyadékkristály  frank  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gót  higany  hiszti  hullámvasút  hőmérséklet  hőmérő  ikozaéder  immunitás  indiánok  inga  interjú  internet  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalóz  kalózlevél  kalózállam  karantén  karmosbéka  karthauziak  kereszténység  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koronavírus  kullancs  kálvinizmus  készségfejlesztő  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  könyvtár  kötéltánc  lazarett  lizoszóma  lovasfutár  lárva  láz  lázfa  magasság  magnetoszféra  mandula  marcipán  mese  meteorológia  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  mitokrondrium  mágnes  mágnesesség  mágnesség  méreg  narentinok  neandervölgyi  nimfa  nyál  olimpia  olvasás  organellum  pedagógus  permafroszt  pestis  postakocsi  pszichológus  pékség  rajz  robot  rádiócsillagászat  régészet  sajt  sejtek  sport  szalamandrafélék  szemafor  szerzetes  szerzetesrendek  szász  szélkakas  szélzsák  sör  tanulójáték  terhesség  terhességi teszt  teszt  tesztelés  thrákok  tirrének  torpedó  trappista sajt  trappisták  tájoló  távíró  tükörtávíró  tőzsde  tűz  vakcina  vasút  vegyszer  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  vizelet  vonatrablás  védőoltás  vírus  wifi  zászló  Északi-sark  állatkert  élesztősejtek  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ősbaktérium