Az észlelési folyamatok fejlődése

fejlesztés, LOGICO, pedagógus

Hogyan fejlődnek az észlelési folyamatok? Mire van szükség a helyes vizuális érzékeléshez? Mit jelent az auditív észlelés? Cikksorozatunkban fejlesztőpedagógus szakértőink a gyerekek fejlődésével kapcsolatos kérdésekre válaszolnak. Perger Katalin és Farkas Attiláné Katalin a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskola – Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanítói. Közösen dolgozták ki és állították össze a LOGICO Piccolo Betűvadász, Számvadász és Jelvadász kártyacsomagok anyagát.

Hogyan fejlődnek az észlelési folyamatok?

Az észlelési folyamatok fejlődése egymásra épülő szakaszokból áll. Az első szakasz, mely életünk első hónapjaira jellemző, az érzékelés-specifikus szakasz, mely során a taktilis (vagyis a tapintás útján történő tapasztalatszerzés) és a kinesztetikus érzékelési területen (a saját testünkről, a végtagjaink mozgásáról, helyzetéről szerzett információ) szerzünk tapasztalatokat. Így érzékeljük a tárgyak térbeli elrendeződését is. Ezután a látás veszi át a vezető szerepet. Később ezeket az érzékeléseket összekötjük a többi területtel (akusztikus, vizuális érzékelés), azután kialakul ezeknek a területeknek az integrációja, egységbe rendeződése.
A taktilis (tapintásos) észlelés útján a tárgyakat azonosítani tudjuk. Alakját, méretét, súlyát, felszínének minőségét meg tudjuk állapítani. Ezenkívül rendkívül nagy szerepe van a társas kapcsolatok kialakulásában és a fejlődésben is: gondoljunk csak az anya-gyerek kapcsolatban a szoptatásra, az érintésre, az ölelésre (állatkísérletek bizonyították, hogy a tapintás megvonása gátolja a fejlődést és a társas kapcsolatok kialakítását).
A tapintás még a matematikai gondolkodás fejlődése szempontjából is nagyon fontos.
Ez a képesség jól fejleszthető például gyurmázással, pálcikákból vagy fonalakból formák kirakásával, vagy olyan játékkal, amikor egy "varázszsákból" csak tapintás útján kell felismerni a tárgyakat.
Saját testünk helyzetéről a kinesztetikus észlelés informál minket. Tudunk behunyt szemmel mozgásokat végezni, ha valaki a hátunkra rajzol egy formát, felismerjük, esetleg lerajzoljuk vagy mozgással utánozzuk. Tudunk megadott mintát úgy rajzolni, hogy közben nem látjuk a kezünket.

 

Mire van szükség a helyes vizuális észleléshez?

A részképességek fejlettsége befolyásolja az iskolai sikereket. Ezek közül az egyik legjelentősebb az észlelés, amely legintenzívebben az iskoláskor előtt, 3-6 éves kor között fejlődik. Az észlelés az érzékszerveinkkel felfogott ingerek befogadásán túl, azok feldolgozásakor is folytatódik. Vizuális észleléskor ezért nemcsak a jól működő szemekre van szükség, hanem az agy segítségével történő értelmezésre is.
Vizuálisan észlelhetünk hasonlóságokat, különbségeket, amikor a tárgyakat megkülönböztetjük egymástól. Alakjukat, formájukat elkülöníthetjük, kiemelhetjük a hátterükből. Meg tudjuk állapítani a térbeli pozíciójukat, azaz információkat nyerünk a téri elrendezésükről. Az összetartozókat értelmes egészként fogjuk fel, ez a Gestalt-látás. Formák, méretek, színek állandóságát is felismerjük. A tárgyakat, képeket időrendi sorrendbe tudjuk rendezni.
A tanulási helyzetek többségében az észlelési folyamatok összekapcsolódnak egymással, együttműködnek és hozzájuk kapcsolódik a nyelvi tevékenység is. Első osztályban a betűk tanulásánál például a hallás útján felfogott hang képe (amit a tanító kimond) megjelenik vizuálisan (ez lesz a betű), majd bekapcsolódik a beszédmotoros tevékenység azáltal, hogy kimondja a gyermek a hangot, majd az írásnál grafomotorikusan megjeleníti a megtanult betűt.
Tehát nemcsak a vizuális percepció, hanem az auditív észlelés, sőt a tapintásos (taktilis) és a kinesztetikus észlelés (mely által a saját testünk mozgását észleljük) fejlettsége is rendkívül fontos a kisgyermekek sikeres iskolakezdéséhez.

Mit jelent az auditív észlelés?

Nemcsak a vizuális, hanem az auditív percepció fejlettsége is rendkívül fontos a sikeres iskolai tanulmányokhoz. Auditív észlelésről a hallás útján felfogott ingerek feldolgozáskor, értelmezésekor beszélhetünk például:

  • ha ki tudjuk szűrni a környezeti zajokból a számunkra fontosakat, például a beszédhangokat más zajok közül;
  • ha képesek vagyunk megkülönböztetni hasonló hangzású szavakat, például gomb és domb;
  • ha a részeket egésszé tudjuk építeni, például szótagokból szavakat állítunk össze (a-u-tó = autó), vagy adott hangsort hangokra tudunk bontani (mos = m-o-s);
  • ha észleljük a hangok egymásutániságát, valamint azt, hogy a hangoknak csak az adott sorrendben van jelentése (hiába azonosak a hangok, nem jelenti ugyanazt az amma és a mama szó).

A beszéd tanulásakor beszédhangokat, hangsorokat, szavakat, mondatokat fogunk fel és értelmezünk. A beszéd fejlődésének feltételeit a környezet biztosítja: a kisgyermek nem tanulna meg beszélni, ha a környezete nem beszélne. Ezért fontos a mintaértékű, tiszta beszéd, mert a beszéd utánzáson alapul, tehát a gyermek olyan formában veszi át a beszédet, mint amilyen formában azt hallja. A beszéd észleléséhez szükség van a környezet mintájára, ép hallásra, az agyunk, az idegrendszerünk feldolgozó tevékenységére, majd a beszédprodukcióhoz a beszédszerveink működésére. Fontos, hogy sokat meséljünk gyermekeinknek, mely által nemcsak a fantáziájuk, de a szókincsük is és az auditív emlékezetük is fejlődik.


Címkék:

Aitken  Angol Park  Antarktisz  Apollón  Artemisz  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Ausztrália  Baradla-barlang  Belgium  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Budapest  Budapesti Vidám Park  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Claude Chappe  Edward Jenner  Egri csillagok  Erzsébet királyné  Fahrenheit  Fekete István  Fourier-transzformáció  Föld  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Geomancia  Guinness rekordok  Hedy Lamarr  Hippokratész  Homo sapiens  John D. O’Sullivan  Jézus  Kheirón  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kyatice-kultúra  Kígyótartó  LOGICO  Las Vegas  Lazzaretto Vecchio  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lyme-kór  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Margit-sziget  Margitsziget  Medúsza  Mesekönyvek  Mexikó  Mi MICSODA  Milánó  Mithridatész  Monte Cristo grófja  Mária Terézia  Márton kenyere  Mátyás király  Napóleon  Nelson altengernagy  Nivelles  Notre-Dame  Nyulak szigete  Pallasz Athéné  Pesti Állatkert  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Stephen Hawking  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Széchenyi István  Tiberius császár  Vatikán  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Xántus János  Zeusz  anemométer  antibiotikum  archea  axolotl  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  betegség  bozóttűz  cidrimókus  cineol  cégér  delej  denevér  dob  drón  egyensúly  egyiptom  ektoparazita  emlős  eretnek  eukaliptusz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  feng-shui  finommotorika  foglalkoztató  folyadékkristály  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  higany  hiszti  hullámvasút  hőmérséklet  hőmérő  ikozaéder  immunitás  indiánok  inga  interjú  internet  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  jel  jelhordozó  jelrendszer  játék  kakas  karantén  kereszténység  klímaváltozás  koala  kolera  koronavírus  kullancs  kálvinizmus  készségfejlesztő  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  könyvtár  kötéltánc  lazarett  lovasfutár  lárva  láz  lázfa  magasság  magnetoszféra  mandula  marcipán  mese  meteorológia  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  mágnes  mágnesesség  mágnesség  méreg  neandervölgyi  nimfa  olimpia  olvasás  pedagógus  permafroszt  pestis  postakocsi  pszichológus  pékség  rajz  robot  rádiócsillagászat  régészet  sport  szalamandrafélék  szemafor  szerzetesrendek  szélkakas  szélzsák  tanulójáték  torpedó  tájoló  távíró  tükörtávíró  tőzsde  tűz  vakcina  vasút  vegyszer  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vonatrablás  védőoltás  vírus  wifi  zászló  Északi-sark  állatkert  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ősbaktérium