Békák koronával és anélkül

Aiszóposz, Apollón, béka, békák, békakirály, békamentők, egyiptom, Jean de La Fontaine, kereszténység, kétéltűek, mesék, Ótestamentum

Tavasszal általában az ország több területén önkéntesek százai dolgoznak azon, hogy megmentsék az ilyenkor vonuló békákat, akiknek a veszélyeztetettsége világszerte nagy gondot okoz. Ezek a kétéltűek nemcsak a természetben nélkülözhetetlenek, hanem az emberiség kultúrájának is fontos szereplői. Ezért mindenütt fontosnak tartják, hogy a szaporodási időszakukban megmentsék, segítsék őket.

Hogyan zajlik a békamentés?

A békák telente elvermelik magukat a föld alá, és csak tavasszal jönnek elő, az első, jelentős felmelegedést követően. Ilyenkor azonnal elindulnak a kisebb-nagyobb tavakhoz vagy egyéb állóvizekhez, hogy lerakják a petéiket. Mivel a megszokott útvonalaikat szinte kivétel nélkül nagy forgalmú utak keresztezik, ezeken ma már csak segítséggel juthatnak át.

Itt nőnek az ebihalak.

A békamentők előre felkészülnek a békák vonulására. Már kora tavasszal terelőfóliákat helyeznek ki az utak mentén, amelyek földbe ásott vödrök felé irányítják az állatokat. Ezután a békamentők több héten keresztül kitartóan dolgoznak a terepen.

Naponta kétszer begyűjtik a vödrökbe bekerült békákat, majd átviszik őket a veszélyes útszakaszon, és óvatosan leteszik a szaporodási helyeiken. A nagyjából két hétig tartó időszakban egy-egy térségben olykor tizenkétezer békát is átvisznek a mentők! A békamentők között egyébként világszerte egyre több a gyerek, ami reményt ad ahhoz, hogy a jövőben is biztosítva láthassuk a békák megmentését.

Hányféle béka létezik?

A békák vagy farkatlan kétéltűek (Anura vagy Salientia) között ötezernél is több fajt számolhatunk meg. A békák a kétéltűek osztályának egyik rendszertani rendjét alkotják.
Közös jellemzőjük, hogy kifejlett állapotban nincsen farkuk, a testük lapos, és viszonylag gyenge elülső, viszont izmos és hosszú hátsó végtagjuk van, amely ugrólábbá fejlődött. A szemük jellegzetesen dülledt. Mindegyik békafaj ragadozó vagy rovarevő.

A békák a többi kétéltűhöz hasonlóan petékkel szaporodnak. Lárváik az ebihalak, amelyek  általában vízben nevelkednek, kopoltyújuk van és nincsenek végtagjaik. Fejlődésük során végül tüdejük, hátsó- majd elülső lábuk nő, és végül eltűnik farkuk. Az ebihalak változatosan táplálkoznak. A békák többsége vízközelben él, de akadnak olyan fajaik is, amelyek alkalmazkodtak másféle, olykor szélsőséges körülményekhez is, így léteznek sivatagi vagy egész életüket vízben töltő békák is.

Sok békafajnál jellemző, hogy a szaporodási időszakban hangosan brekeg, kuruttyol és egyéb, emberi füllel olykor vicces hangokat hallat, amelyeket a felfújható torokzacskói jóvoltából tud kibocsátani. Valószínű, hogy a neve is hangutánzó eredetű. A magyar „béka” név egyébként ótörök jövevényszó, és eredetileg vélhetően a brekegésre utalt.

Mivel Magyarországon nagyon sokféle béka él, ezek nevei is változatosak, s emellett igencsak kifejezőek: léteznek például ásóbékák, csücskösásóbékák, füttyentőbékák, gyomorköltők, iszaptúrók, pipabékák, nyílméregbékák, de még kísértetbékák is. Nem csoda, hogy a békák egyúttal sokféle mítosz és mese főhőseivé is váltak.

Ebből éppen egy ásóbéka lesz.

Mit szimbolizáltak az ókorban a békák?

A béka kezdetben a termékenység és a gazdagság kifejezője volt, aminek képét valószínűleg az állat szaporasága táplálta. Emellett a víztől örökké nedves bőre a megújulást is szimbolizálta, a kiszáradással, a halállal szemben.

Az egyiptomi mitológiában ennek alapján az újszülöttek és anyák védőistennőjéhez, Íziszhez társították, de mellette a termékenység istennő, Heket állata is volt. A kínai mítoszokban ennél tágabb jelentéssel ruházták fel: a Hold istenének tekintették, akihez emellett az esőt és – annak szaporasága révén – a bőven érkező pénzbőséget is hozzákötötték.

A görög-római mitológiában azután Apollón istenhez tötték, és itt már az időjós szerepét is megkapta, amely azután évszázadokon át társult hozzá. Emellett ekkor kezdték el a legkülönfélébb emberi tulajdonságokkal felruházni. Az egyik ilyen tulajdonságot, a felfuvalkodottságot elsőként Aiszóposz (latin nevén: Aesopus) kötötte hozzá, egy meséjében. Ez azután annyira rajta ragadt, hogy később sokan – pl. a 17-dik században Jean de La Fontaine is –  ugyanezt tették.

Ezekben a mesékben a béka mindenáron nagyobbnak akar látszani, mint az ökör, ezért egyre jobban felfújja magát, és mivel nem képes abbahagyni a versengést, a végén szétpukkad. Így a története nem pusztán a hiúságot vagy nagyképűséget, hanem azt a rögeszmés megrögzöttséget is kipellengérezi, amely sok emberben nem engedi meg, hogy felmérje a saját határait és leállítsa a versengését.

Az egyistenhit kialakulásakor, az Ótestamentum tanúsága szerint ennél drámaibb lesz a megjelenése: egyenesen az ördögöt illetve a lehetséges legrosszabb dolgok bekövetkeztét jelképezi. Az egyiptomi tíz csapás között a békák is szerepet játszottak: Jehova azzal fenyegette meg a fáraót, hogy ha nem engedi ki Izrael népét, akkor békák özönével fogja sújtani Egyiptomot. És mivel a fáraó megkeményítette a szívét, „Áron kinyújtotta kezét Egyiptom vizei fölé, és a békák kezdtek feljönni, és ellepték Egyiptom földjét”. A fáraó a csapásoktól mindannyiszor megijedt és könyörgőre fogta, de amikor ezért Jehova is engedett, ismét visszalépett. Emiatt Jehova végül keményen megbüntette egész Egyiptomot, és csak a kiválasztott népét hagyta onnan kimenekülni.

A kereszténységben a béka kezdetben az egyiptomi termékenységi és születési-újjászületési jelentést vitte tovább, és ezzel összefüggésben a feltámadás szimbólumát is hozzákötötte. Ennek egyik tárgyi emléke, egy 7-dik századi kopt békamécsesen egy béka hátára egy keresztet rajzoltak, ezzel a felirattal: „Én vagyok a feltámadás”. Emellett azonban a béka a bűnöket is megjeleníthette, így pl. a fösvénységet vagy a kevélységet, olykor az eretnekséget is.

A középkorban azután a békák a gonoszság akkori megtestesítői, a boszorkányok konyhájába kerültek, mint azok mágiáinak, mérgező kotyvalékainak legfőbb elemei. Ebből a korból ered az a szólásunk is, amelyben kígyót-békát kiáltani valakire csupa rosszat jelent.

Mindezek ellenére olykor a békáknak jótékony hatást, varázserőt is tulajdonítottak, így pl. a magyar folklórban a szoknya alsó részébe belevarrt béka a szoknya gazdájának a szeretett fiú hűségét biztosította. Máskor pedig a gyógyítás, a rontás megszüntetésének eszköze volt, mígnem végül a népmesékbe nem egyszer a szerelmi megváltás lehetőségének biztosítójaként került bele.

Mi, emberek a békáktól lestük el a mellúszás lábtempóját, amelyet békaúszásnak is hívunk.

Mi közük a békáknak a szerelmi megváltáshoz?

Az egyik legismertebb mesetípusban egy gonosz erő – többnyire boszorkány – valakit ronda varangyos békává változtat, aki azonban olykor kis koronát visel a fején. Az elvarázsolt személy egyaránt lehet királyfi vagy királylány, akit majd valakinek meg kell váltania a varázslattól.

A megváltásnak sokféle feltétele lehet, de a leggyakoribb séma szerint a másik félnek az a feladata, hogy legyőzze az undorát ill. hogy meglássa a rút külső mögött rejtőző, nemes lelket. A találkozás általában úgy jön létre, hogy valaki beejt egy értékes tárgyat a vízbe, amelyet azután a béka kihoz onnan. Így a mese hőse a béka lekötelezettjévé válik, aki így megkérheti őt arra, hogy csókolja meg vagy hogy házasodjon is vele össze.

A főhősök némelyike (például a Grimm-testvérek meséjében) ezt nem tudja azonnal végrehajtani, így a békáról csak attól tűnik el a rontás, hogy a másik a falhoz vágja őt, amitől meghal – vagyis végül a saját halála váltja meg és viszi át egy újjászületésen. Az esetek többségében azonban a másik fél képes legyőzni az undorát, és értékelve a béka nagylelkűségét, megcsókolja őt, amivel pedig visszaváltoztatja gyönyörű királylánnyá vagy királyfivá. Ez utóbbi mesében érdemesebb hinni, hiszen az életben mindenképp jobban járunk, ha egy külsőre nem feltétlenül megnyerő személyből a csókunkkal hozzuk elő a szebbik énjét, mintha előzőleg a falhoz vágtuk volna szegényt…

 

Lévai Júlia




Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Aitken  Albert de Mun  Ammut  Anaximandrosz  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arisztotelész  Arkhimédész  Artemisz  Asszír Birodalom  Aszklépion  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Budapest  Budapesti Vidám Park  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Claude Chappe  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dionüszosz  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fahrenheit  Fehérlófia  Fekete István  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Fourier-transzformáció  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Geomancia  Guinness rekordok  Hans Christian Andersen  Hedy Lamarr  Hippokratész  Hitler  Homo sapiens  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  John D. O’Sullivan  Julius Caesar  Justh-párt  János vitéz  Jézus  József Attila  Kaffka Margit  Kheirón  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kosztolányi Dezső  Kréta  Kyatice-kultúra  Károlyi Mihály  Kígyótartó  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mesekönyvek  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Mithridatész  Monte Cristo grófja  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nelson altengernagy  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Róma  Római Birodalom  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Skócia  Stephen Hawking  Szent Heléna  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Thesszaloniké  Tiberius császár  Tisza István  VII. István pápa  Vatikán  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  anemométer  antibiotikum  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  betegség  biológia  bozóttűz  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  corona  császármetszés  császárság  csütörtök  cégér  céhek  címer  delej  denevér  diadém  dob  drón  dórok  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  emlős  epekő  eretnek  etimológia  etruszkok  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  felvilágosodás  feng-shui  finommotorika  fogkő  foglalkoztató  folyadékkristály  frank  fáraó  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gót  gőzhajó  hableány  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  higany  himnusz  hiszti  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  háború  hóhér  hőmérséklet  hőmérő  ikozaéder  illat  immunitás  indiánok  inga  interjú  internet  ipari forradalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalogathia  kalóz  kalózlevél  kalózállam  kamelaukion  kamikáze  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  királynévíz  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kálvinizmus  készségfejlesztő  kétéltűek  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  kórház  kölni  könyvtár  kötéltánc  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lovasfutár  lárva  látás  láz  lázfa  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetoszféra  magnetosztrikció  malária  mandula  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  marcipán  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  misztikus lények  mitokrondrium  munkások  mágnes  mágnesesség  mágnesség  május  május 1  második világháború  méhlepény  méreg  narentinok  narvál  neandervölgyi  nimfa  nyál  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  postakocsi  pszichológus  pápaság  pékség  rajz  rekamié  repülés  repülőgép  retina  robot  rádiócsillagászat  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  sellő  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szavak  szem  szemafor  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szocializmus  szogdok  sztrájk  szász  szélkakas  szélzsák  szülés  sör  tamariszkusz  tanulójáték  teaút  terhesség  terhességi teszt  terroristák  teszt  tesztelés  thrákok  tirrének  tisztálkodás  tobzoska  torpedó  trappista sajt  trappisták  turul  tájoló  távíró  törökfürdő  tükörtávíró  tüntetés  tőzsde  tűz  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vakcina  vakság  vasút  vegyszer  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  világháború  virágállat  vizelet  vonatrablás  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  wifi  zászló  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  általános választójog  átalakulás  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  úthálózat  ősbaktérium