A pogány istenek és a metamorfózis

Apollón, articsóka, átalakulás, Cynara, Danaé, Héra, , istenek, Léda, metamorfózis, ókori Görögország, Perszeusz, Római Birodalom, Zeusz

2020. május 23., szombat

A görög-római mitológia történetei ugyanolyan teljességgel tükrözik az emberi természetet, ahogyan majd később, az egyistenhit megjelenésétől a Biblia is. Fontos különbség azonban, hogy a pogány istenek gyakran a végletekig radikálisan avatkoztak az emberek életébe. Az istenek hol növényekké, hol állatokká változtatták át az embereket, de akár élettelen dolgokká, például kövekké vagy hegyekké is megdermeszthették őket. Ez a képesség azért lehetett meg bennük, mert hiszen ők maguk is a világ egy-egy jelenségét, tulajdonságát testesítették meg, ezért közvetlenül kapcsolódtak a földön létező dolgokhoz, nagyobb volt ezekre a befolyásuk. Az emberek megfigyelései szerint pedig a természet egyik legfeltűnőbb jelensége az átváltozás, görög nevén a metamorfózis (lásd a hernyó átalakulása lepkévé). Nem csoda, hogy az istenek is éltek ennek a lehetőségével.

Milyenek voltak a világ első kórházai?

Aszklépion, Augustus, betegség, buddhizmus, császármetszés, Galénosz, Hippokratész, India, kalogathia, kórház, közegészségügy, Nagy Konstantin, ókori Görögország, Római Birodalom, szanatórium, Szent Heléna, szülés

2020. április 10., péntek

Aki olyan súlyosan megbetegszik, hogy az otthoni kezelése már nem biztosítja a gyógyulását, az kórházba kerül. Emellett a legtöbb nő is ilyen intézményben szül. A mai kórházak belső szerkezetét a betegségek fajtái határozzák meg. A betegek befekhetnek például a belgyógyászatra, a tüdőgyógyászatra, a sebészetre, a kardiológiára és így tovább. A kórházak születésének idején azonban másféle szempontok határozták meg a gyógyítás elkülönített helyeit.