A „korona” sokféle jelentése

Ammut, Anubisz, corona, Dávid király, diadém, egyiptom, fáraó, fejdísz, galea, hatalom, kamelaukion, kausia, korona, koszorú, Mária, Mezopotámia, Nagy Konstantin, népmesék, Római Birodalom, sisakkorona

2020. április 16., csütörtök

Ha valaki statisztikát készítene arról, hogy milyen gyakorisággal használjuk a hétköznapi beszédben „korona” szót, azt látná, hogy a 2020-as év erős választóvonalat jelent. Hiszen ekkor a koronavírus-járvány miatt mindennapossá vált a kifejezés, amely addig nem túl gyakran jelent meg a beszédünkben. (A vírus egyébként azért kapta a nevét, mert a formája a Nap koronáján látható jelenségekre emlékeztet.) De ha már így adódott, érdemes végigvenni, hogy vajon hányféle jelentését szoktuk használni ennek a szónak.

Történetek a Budapesti Állatkertből

állatkert, Egri csillagok, Erzsébet királyné, Fővárosi Állat- és Növénykert, Margitsziget, Mátyás király, Pesti Állatkert, Városliget, Xántus János

2020. március 10., kedd

145 esztendeje, 1866. augusztus 9-én nyílt meg a Fővárosi Állat- és Növénykert, akkor még csupán Pesti Állatkertként. Magyarországon ezt megelőzően is tartottak önmagukért – tehát nem haszonállatként – különféle élőlényeket, de ezek csak szűkebb körben voltak láthatóak. Az uralkodók, békés szándékuk kifejezése céljából, gyakran ajándékoztak egymásnak olyan állatokat, amelyek a megajándékozottak országában különlegességnek számítottak, így például oroszlánokat, majmokat, papagájokat. Mátyás király például oroszlánokat kapott a Velencei Köztársaságtól, de az uralkodónak leopárdja és ritka madarai is voltak.