Békák koronával és anélkül

Aiszóposz, Apollón, béka, békák, békakirály, békamentők, egyiptom, Jean de La Fontaine, kereszténység, kétéltűek, mesék, Ótestamentum

2020. június 15., hétfő

Tavasszal általában az ország több területén önkéntesek százai dolgoznak azon, hogy megmentsék az ilyenkor vonuló békákat, akiknek a veszélyeztetettsége világszerte nagy gondot okoz. Ezek a kétéltűek nemcsak a természetben nélkülözhetetlenek, hanem az emberiség kultúrájának is fontos szereplői. Ezért mindenütt fontosnak tartják, hogy a szaporodási időszakukban megmentsék, segítsék őket.

Hol születtek a griffmadarak?

Álmos, Apollón, Dante, Dante Alighieri, Emese, Fehérlófia, griffmadár, Hérodotosz, János vitéz, Mezopotámia, Nagy Sándor, Pallasz Athéné, Perzsia, Petőfi Sándor, turul

2020. május 26., kedd

Aki már olvasta Petőfi János vitéz című elbeszélő költeményét, emlékezhet rá, hogy miképp is jutott haza a főhős, aki egy végzetes hajótörés során egy felhőbe kapaszkodva menekült meg, és jutott ki egy sziklára. Innen egy griffmadár hátán érkezett vissza a falujába, ahol, legalábbis a vers leírása szerint, senkinek föl sem tűnt ez a szokatlan megoldás – végtére a mesék és mítoszok világában vagyunk. Ahol pedig gyakran jelennek meg furcsa és szabálytalan élőlények, mint amilyen a griff is.

A pogány istenek és a metamorfózis

Apollón, articsóka, átalakulás, Cynara, Danaé, Héra, , istenek, Léda, metamorfózis, ókori Görögország, Perszeusz, Római Birodalom, Zeusz

2020. május 23., szombat

A görög-római mitológia történetei ugyanolyan teljességgel tükrözik az emberi természetet, ahogyan majd később, az egyistenhit megjelenésétől a Biblia is. Fontos különbség azonban, hogy a pogány istenek gyakran a végletekig radikálisan avatkoztak az emberek életébe. Az istenek hol növényekké, hol állatokká változtatták át az embereket, de akár élettelen dolgokká, például kövekké vagy hegyekké is megdermeszthették őket. Ez a képesség azért lehetett meg bennük, mert hiszen ők maguk is a világ egy-egy jelenségét, tulajdonságát testesítették meg, ezért közvetlenül kapcsolódtak a földön létező dolgokhoz, nagyobb volt ezekre a befolyásuk. Az emberek megfigyelései szerint pedig a természet egyik legfeltűnőbb jelensége az átváltozás, görög nevén a metamorfózis (lásd a hernyó átalakulása lepkévé). Nem csoda, hogy az istenek is éltek ennek a lehetőségével.

A szélkakastól az anemométerekig

anemométer, Apollón, Jézus, kakas, kálvinizmus, kereszténység, Kolumbusz Kristóf, meteorológia, szélkakas, szélzsák, Zeusz

2020. február 20., csütörtök

Azokra a számító emberekre, akik mindig arrafelé fordulnak, ahonnan a kedvező szél fúj, azt szoktuk mondani: szélkakasok. Ebben a képben persze a „szél” nem a természeti jelenségre utal, hanem az ahhoz hasonlító politikai vagy gazdasági folyamatokra. A metafora viszont azért jöhetett létre, mert Európa településein hosszú évszázadokon át gyakori látvány volt a háztetőkön vagy a templomtornyokon ülő szélkakas. Különösen a tengerpart vidékeken volt sok ezekből a forgó szerkezetekből, hiszen a hajósoknak tudniuk kellett, hogy amikor útra kelnek, milyen irányból fúj a szél. Ugyanakkor a szélkakasokat pusztán a díszítés kedvéért vagy egyszerű szimbólumként is föltették a házak legmagasabb pontjaira.