A sztrájkról

1917-es szocialista forradalom, Besztercebánya, céhek, egyiptom, felvilágosodás, gyárak, humanizmus, kapitalizmus, Királyok Völgye, manufaktura, munkások, Oroszország, szakszervezetek, sztrájk, tüntetés, Werbőczy István

2020. május 31., vasárnap

A sztrájk kifejezés az angol strike (eredetileg: ütés, csapás) szó magyar átírása. Általában véve azt jelenti, hogy több munkavállaló közös elhatározással meghatározott időben és meghatározott célból felfüggeszti a munkáját, hogy ezzel nyomást gyakoroljon a munkáltatóra vagy az a mögött álló politikai hatalomra. Egy munkafolyamat leállítása egyúttal jól érzékelteti, hogy mi történne a munkát végzők jelenléte nélkül, tehát kiemeli a munkájuk fontosságát. Mivel a sztrájknak mindig van kockázata – hiszen a kormányok még demokráciákban is kijátszhatják a törvényeket, sztrájktörőket fizethetnek le vagy időhúzó technikákat vethetnek be a tárgyalásokon – a munkavállalók csak olyankor nyúlnak a sztrájk eszközéhez, amikor már nem maradt más lehetőségük az érdekeik érvényesítésére.

A vérvörös csütörtök története

Ady Endre, általános választójog, Babits Mihály, csütörtök, Ferenc József, Justh-párt, Kaffka Margit, Károlyi Mihály, Kosztolányi Dezső, Lukács László, május, munkások, Nyugat folyóirat, Szociáldemokrata Párt, szocializmus, sztrájk, Tisza István, tüntetés, vérvörös csütörtök

2020. május 03., vasárnap

Május 23-dika Magyarország történelmében és irodalmában egyaránt emlékezetes dátum. Az azóta vérvörös csütörtökként emlegetett, 1912-es májusi napon a munkások első nagyszabású tüntetése zajlott le, amelyen a hadsereg addig szokatlanul erőszakosan lépett fel.

Május elseje születése

Albert de Mun, Chicago, Esterházy Miklós Móric, Esterházy Péter, Fribourgi Unió, ipari forradalom, május, május 1, Melbourne, Munkás Szent József, munkások, Robert Owen, szakszervezetek, szocializmus, utópista szocializmus, Wilhelm Emmanuel Ketteler, XIII. Leó pápa

2020. május 02., szombat

Május elsejét először 1890-ben ünnepelték a munkások ünnepeként. A nap azután a munkások nemzetközi ünnepévé, majd általánosságban is a munka ünnepévé vált. Hosszú története során több szellemi-politikai törekvéssel is összekapcsolódott, és többek között a szolidaritás, mások építő szándékú tevékenységének elismerése, illetve a különféle munkák egyenrangúsága állt a középpontjában.