A sztrájkról

1917-es szocialista forradalom, Besztercebánya, céhek, egyiptom, felvilágosodás, gyárak, humanizmus, kapitalizmus, Királyok Völgye, manufaktura, munkások, Oroszország, szakszervezetek, sztrájk, tüntetés, Werbőczy István

2020. május 31., vasárnap

A sztrájk kifejezés az angol strike (eredetileg: ütés, csapás) szó magyar átírása. Általában véve azt jelenti, hogy több munkavállaló közös elhatározással meghatározott időben és meghatározott célból felfüggeszti a munkáját, hogy ezzel nyomást gyakoroljon a munkáltatóra vagy az a mögött álló politikai hatalomra. Egy munkafolyamat leállítása egyúttal jól érzékelteti, hogy mi történne a munkát végzők jelenléte nélkül, tehát kiemeli a munkájuk fontosságát. Mivel a sztrájknak mindig van kockázata – hiszen a kormányok még demokráciákban is kijátszhatják a törvényeket, sztrájktörőket fizethetnek le vagy időhúzó technikákat vethetnek be a tárgyalásokon – a munkavállalók csak olyankor nyúlnak a sztrájk eszközéhez, amikor már nem maradt más lehetőségük az érdekeik érvényesítésére.

A vérvörös csütörtök története

Ady Endre, általános választójog, Babits Mihály, csütörtök, Ferenc József, Justh-párt, Kaffka Margit, Károlyi Mihály, Kosztolányi Dezső, Lukács László, május, munkások, Nyugat folyóirat, Szociáldemokrata Párt, szocializmus, sztrájk, Tisza István, tüntetés, vérvörös csütörtök

2020. május 03., vasárnap

Május 23-dika Magyarország történelmében és irodalmában egyaránt emlékezetes dátum. Az azóta vérvörös csütörtökként emlegetett, 1912-es májusi napon a munkások első nagyszabású tüntetése zajlott le, amelyen a hadsereg addig szokatlanul erőszakosan lépett fel.