Helló, koalák!

állatkert, Ausztrália, eukaliptusz, Fővárosi Állat- és Növénykert, koala, Mi MICSODA

2015. március hatodikától él a Fővárosi Állat- és Növénykertben az a két koala, amelyet az érkezése után karanténban kellett elhelyezni. A karantén, más szóval vesztegzár azt jelenti, hogy egy ideig másoktól elzárva, az esetleges káros behatásoktól védve, különleges figyelemmel gondozzák ezeket az állatokat. A koalák esetében a szokásosnál is fontosabb a karantén, hiszen ezek az állatok egyedülállóan érzékenyek.

Mit tudunk a koalákról?

A koaláról Európában csupán 1817 óta tudnak az emberek: ekkor írta le az állatot először Georg August Goldfuss zoológus. Mára viszont a koala lett a világ szinte legnépszerűbb élőlénye. Olyannyira, hogy a 2000-ben megrendezett sydneyi olimpiai játékok során ez volt az egyik kabalaállat.

Érdekes, hogy mind az eredeti élőhelyén, mind másutt az emberek rendre téves elnevezéseket adtak neki. A látványa alapján Európában és az USA-ban sokan ma is koalamacinak is hívják, aminek azonban semmi alapja: az állatnak annak ellenére sincs köze a medvékhez, hogy a tudományos, görög neve is „erszényes medve” (lám, a tudósok sem mindenben megbízhatóak).

Az Ausztráliában őshonos, erszényes, növényevő állat a koalafélék (Phascolarctidae) családjának egyedüli élő képviselője. Ám a bennszülött katang nép megfigyelői is tévedtek egy kicsit, amikor a „koala” nevet adták neki – ez ugyanis azt jelenti, hogy „nem ivó”. A név csak részben fejezi ki a valóságot, mert bár a koala valóban nem iszik sokat, de hogy egyáltalán ne venne folyadékot magához, az erős túlzás. A koala hasonlít a legközelebbi élő rokonához, a vombathoz, de a bundája vastagabb és puhább, a füle pedig sokkal nagyobb.

Nem csoda, hogy egy ilyen állatka mindenkiből jó értést vált ki. Most éppen alszik, hogy megeméssze az eukaliptusz leveleket.

Három alfaja van: a legdélebbi, amelynek hosszabb, sötétebb a szőre és nagyobb a termete (Phascolarctos cinereus victor), a legészakibb, amelynek rövidebb, világosabb a szőre és kisebb a termete (Phascolarctos cinereus adustus ) és a kettő közötti, vegyes kinézetű (Phascolarctos cinereus cinereus).

A koalák Ausztrália keleti partjain mindenütt megtalálhatóak, de a belső vidékeken is elterjedtek. Ausztrália déli részén a 20-dik század elején csaknem a kihalásig vadászták a koalát, elsősorban a bundájáért, később azonban Victoria államból újratelepítették őket.

Az utóbbi években néhány kolóniát komolyan veszélyeztettek a betegségek, elsősorban a chlamydia nevű, bakteriális fertőzés, amely a húgyutakat támadja meg. 2019-ben pedig a szokatlanul nagy erdőtűz tizedelte meg az ausztráliai eukaliptusz erdőkben élő koalákat.

Mivel a koaláknak nagy, összefüggő erdős területre van szükségük, egyre nagyobb gondot okoz, hogy a mezőgazdasági vagy építkezési területek csökkentik a koalák élőhelyét és táplálkozási lehetőségeit. Az Ausztráliai Koala Alapítvány 40 000 négyzetkilométer feltérképezése után azt állította, hogy a koalák természetes élettere lényegesen lecsökkent. Nehezíti a helyzetet, hogy mivel Dél-Ausztráliában, a Kenguru-szigeten a kilencven évvel ezelőtt betelepített koaláknak nem volt természetes ellenségük vagy versenytársuk, hatalmas mértékben elszaporodtak. És mivel a koalák képtelenek a vándorlásra, a koalapopuláció mérete mára fenntarthatatlanná vált, ami veszélyezteti a sziget ökológiai egyensúlyát. Jelenleg 30 000 koala él a szigeten, amely azonban az ökológusok becslése szerint csak 10 000-nek biztosít élelmet.

Hírt adtak róla az újságok (például a Népszava), hogy az ottani kormány kénytelen volt eutanáziát alkalmazni: pár éve 686 koalát altattak el halálos injekcióval a Melbourne-től 230 kilométerre lévő Cape Otway Nemzeti Park régiójában. Az akciót azzal indokolták, hogy az erszényesek közül sokan az éhhalál közelében voltak, és a szakemberek már nem bírták nézni az állatok szenvedését.

Az Ausztrál Koala Alapítvány elnöke felháborodott az eljáráson, a kormány azonban épp hogy az eljárás humánus jellegével védte az intézkedését. "Szörnyű dolog látni éhen halni egy állatot. Minden második-harmadik elaltatott koala mindenképpen elpusztult volna a beavatkozás nélkül. Jót tettünk azzal, hogy megszabadítottuk őket a szenvedéstől" – mondta egy koalaszakértő, aki egyébként állatorvosokkal, egyetemekkel és állatjóléti hatóságokkal is egyeztetve, azokkal együttműködve vezette az akciót.

Cape Otway erdős területein addig 8000 állat szorongott, s a sűrűségük elérte a hektáronkénti 20 egyedet, amennyit a terület nem tudott eltartani. A helyzetet csak a legjobb állapotban lévő egyedek élik túl, a legidősebb és legkisebb állatok éhen halnak. Hosszú távon azt tervezik, hogy megpróbálják más, hasonló adottságú területekre átköltöztetni a koalákat, illetve műtéti beavatkozással akadályozni a szaporodásukat.

Kényeskedők, vagy egyszerűen speciálisak?

A koala kizárólag egyetlen táplálékot tud megemészteni: azt a friss eukaliptuszlevelet, amelyet ráadásul maga válogat ki, a legnagyobb gondossággal. A levelek között ugyanis vannak olyanok, amelyek rá nézve veszélyes anyagokat is tartalmaznak. A veszélyt a koala megérzi, és ügyesen elkerüli. Egy átlagos koala naponta 500 gramm eukaliptuszlevelet eszik meg, többnyire éjszaka, és ezeket gondosan pépessé rágja, mielőtt lenyelné. Ám még így is nehézséget okoz a számára a megemésztése.

Ráadásul a levélnek bódító hatása is van, euért a koala naponta kb. 20 órát mozdulatlanul tölt el, és az idő nagy részében alszik. Ha valaki tehát a teremtés tökéletességét akarná illusztrálni a koalával, az bizony csúfosan felsülne ezzel a törekvésével. Ha az élet élvezhetőségére és a szépségére utalna velük, azzal már nagyobb sikere lenne. És persze a koalákat sem szabad megvádolni a „kényeskedéssel” – semmi közük ehhez az emberi tulajdonsághoz, egyszerűen nehezen emésztenek és kissé bódító leveleket esznek.

Ekkora dobozokban hozták az Állatkert dolgozói a koalákat. Odabenn egy teljesen új állatházat építettek fel nekik azon a helyen, ahol 1996 és 2014 között a Parasztudvar működött.

Mit kell teljesíteniük az állatkerteknek?

Nem véletlen, hogy az Állatkert csak hosszas vizsgálatok és egyeztetések után vásárolhatta meg a hozzájuk érkezett koalákat. Európában ma összesen nyolc állatkertben van koala, és azt, hogy még melyik, további állatkertet fogadják be ebbe a meglehetősen zártkörű társaságba, arról elsősorban az ausztrál kormány illetékes szervei döntenek. Mellettük még az Ausztrálián kívüli koalák programját koordináló San Diegói Állatkert, az európai részprogramot felügyelő Duisburgi Állatkert, valamint az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) erszényesekkel és tojásrakó emlősökkel foglalkozó munkacsoportjának szakmai jóváhagyását is meg kell szerezni.

A Fővárosi Állat- és Növénykert honlapjának leírásai szerint már bő fél évtizede felmerült, hogy az intézmény is csatlakozhatna a programhoz, ám akkoriban az európai állományban nem voltak megfelelő korú állatok, így csak két évvel ezelőtt kezdhették meg az érdemi tárgyalásokat. Ezek során az engedélyező hatóságok részletesen tájékozódtak a budapesti Állatkertről, a tartásra vonatkozó tapasztalatoktól kezdve a szaporítással kapcsolatos szakmai eredményekig. Végül valamennyi hatóság és szakmai testület alkalmasnak találta a magyar főváros állatkertjét arra, hogy kilencedik tagként beléphessen a koalákat tartó európai állatkertek körébe.Ezt a nagy gondosságot a koalatartás eddigi tapasztalatai bőven indokolják.

Az első állatkerti koala 1880 áprilisában érkezett meg a Londoni Állatkertbe, ahol azonban a legnagyobb igyekezet ellenére sem tudták a számára a megfelelő táplálékot biztosítani. Ausztráliából hozott, szárított eukaliptuszlombbal etették, amelyet ugyan időnként néhány friss levéllel egészítettek ki, de ez nem lehetett kielégítő, hiszen a koalának mindig friss levelet szabad ennie. Éppen ezért már az is csodának számított, hogy az állatot sikerült 14 hónapon át életben tartani. A koala azonban átlagban tíz évig él, úgyhogy ez az idő meglehetősen kevés. A továbbiakban Londonban kenyérrel, tejjel, mézzel és eukaliptusz ízű torokpasztillákkal is kísérleteztek, de mindhiába: az állatok az érkezésük után egy éven belül mind elpusztultak.

Hasonlóan jártak New Yorkban is: az 1920-ban odakerült koalát szárított és hűtve tárolt eukaliptusszal etették, amivel csak öt napig tudták életben tartani. Nagyobb sikerrel jártak a kaliforniai San Diegóban, mivel erre a vidékre egyéb okokból az 1870-es években több eukaliptuszfajt is betelepítettek, és így az ide érkezett koalákat megfelelő mennyiségben el tudták látni friss eukaliptusszal. Az 1925-ben beszerzett két állat közül az egyik két teljes évig, a továbbiak még hosszabban életben maradtak. Ezen felbuzdulva 1959-ben a szintén kaliforniai San Francisco állatkertjébe is vittek koalákat, akiket azután szaporítani is tudtak. Az 1980-as években négy japán állatkert is csatlakozni tudott a koalatartók társaságához. Ezeknek a sikereknek a révén lassan létrejött az Ausztrálián kívül is létező koala állomány.

Itt már ketten vannak. Mindenesetre a mama szájában mindig van egy darabka eukaliptusz.

Először 1988-ban Dublinba, majd 1989-ben Londonba helyeztek ki koalákat San Diegóból, végül pedig a Lisszaboni Állatkertbe kerültek koalák, 1990-től. Az eukaliptusz beszerzése terén Európában a portugálok vannak a legjobb helyzetben: ott ugyanis már 1866-ban megkezdték az eukaliptusz meghonosítását, Coimbra közelében.

A Fővárosi Állatkert azonban nem innen, hanem Dél-Angliából hozza be, légi úton az eukaliptuszt. (Nagy-Britanniának ezen a területén ugyanis az óceán klímakiegyenlítő hatása miatt megterem ez a növény-) Emellett azonban felépítenek egy hazai üvegházat is, hogy biztosítsák a tartalékot arra az esetre, ha valamilyen ok miatt késne vagy elmaradna a légiszállítmány. A két koalának remélhetőleg nem kell majd fennakadásra számítania, viszont egészen biztosan rengeteg látogatóval fognak majd találkozni. A kétéves hímek neve: Vobara és Nur-Nuru-Bín.

Lévai Júlia

A cikk eredetileg 2015. márciusában jelent meg a mimicsoda.hu oldalán. Sajnos azóta az egyik koala, Vobara elpusztult. A másik hím állatot, Nur-Nuru-Bint továbbra is meg lehet látogatni.



Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Aitken  Albert de Mun  Ammut  Anaximandrosz  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arisztotelész  Arkhimédész  Artemisz  Asszír Birodalom  Aszklépion  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Budapest  Budapesti Vidám Park  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Claude Chappe  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dionüszosz  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fahrenheit  Fehérlófia  Fekete István  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Fourier-transzformáció  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Geomancia  Guinness rekordok  Hans Christian Andersen  Hedy Lamarr  Hippokratész  Hitler  Homo sapiens  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  John D. O’Sullivan  Julius Caesar  Justh-párt  János vitéz  Jézus  József Attila  Kaffka Margit  Kheirón  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kosztolányi Dezső  Kréta  Kyatice-kultúra  Károlyi Mihály  Kígyótartó  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mesekönyvek  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Mithridatész  Monte Cristo grófja  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nelson altengernagy  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Róma  Római Birodalom  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Skócia  Stephen Hawking  Szent Heléna  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Thesszaloniké  Tiberius császár  Tisza István  VII. István pápa  Vatikán  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  anemométer  antibiotikum  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  betegség  biológia  bozóttűz  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  búvárkodás  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  császármetszés  császárság  csütörtök  cégér  céhek  címer  delej  denevér  diadém  dob  drón  dórok  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  emlős  epekő  eretnek  etimológia  etruszkok  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  felvilágosodás  feng-shui  finommotorika  fogkő  foglalkoztató  folyadékkristály  frank  fáraó  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gót  gőzhajó  hableány  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  higany  himnusz  hiszti  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  háború  hóhér  húsevő nyövények  hőmérséklet  hőmérő  ikozaéder  illat  immunitás  indiánok  inga  interjú  internet  ipari forradalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalogathia  kalóz  kalózlevél  kalózállam  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kálvinizmus  készségfejlesztő  kétszikűek  kétéltűek  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  kórház  kölni  könyvtár  kötéltánc  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lovasfutár  lárva  látás  láz  lázfa  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetoszféra  magnetosztrikció  malária  mandula  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  marcipán  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  misztikus lények  mitokrondrium  munkások  mutualizmus  mágnes  mágnesesség  mágnesség  május  május 1  második világháború  méhlepény  méreg  narentinok  narvál  neandervölgyi  nimfa  nyál  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  postakocsi  pszichológus  pápaság  pékség  rajz  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rádiócsillagászat  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  sellő  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szavak  szem  szemafor  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szocializmus  szogdok  sztrájk  szász  szélkakas  szélzsák  szülés  sör  tamariszkusz  tanulójáték  teaút  tenger  terhesség  terhességi teszt  terroristák  teszt  tesztelés  thrákok  tirrének  tisztálkodás  tobzoska  torpedó  trappista sajt  trappisták  turul  tájoló  távíró  törökfürdő  tükörtávíró  tüntetés  tőzsde  tűz  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vakcina  vakság  vasút  vegyszer  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  világháború  virágállat  vizelet  vonatrablás  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  wifi  zászló  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  általános választójog  átalakulás  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  úthálózat  ősbaktérium