Korallok

Föld, kultúrtörténet, tenger

Aki a Földközi-tengerben búvárkodik, azzal előfordulhat, hogy különleges víz alatti építményekre, afféle mészkő-katedrálisokra bukkan. Ha szerencséje van, az építmény élénken vöröslik, búvárunk innen tudhatja, hogy vörös nemeskorallokat lát. Ezek ritkábban fehérek vagy feketék is lehetnek, de a formájuk ugyanolyan, mint a vörös nemeskoralloké. A természet aprólékos gonddal kidolgozott műalkotásai, amelyek finomságát képtelenség leutánozni.

Korallok

A Corynactis californica nevű korallról nehéz elhinni, hogy nem virágcsokor.

Virágállatok a vízben

A korallok a medúzák rokonai, és a csalánozók törzsén belül a virágállatok osztályába tartoznak. A meleget kedvelik, így minden trópusi és szubtrópusi tengerben, de a mérsékelt öv tengereiben is megtalálhatók. Önmagukban nagyon picik, de együtt élve telepeket alkotnak, így a korallvilág mindenütt hatalmasnak látszik. Szájuk körül a medúzákhoz hasonlóan fogókarok ülnek, ezekkel halásszák ki a vízből a kisebb állatokat és planktonokat.

Testük váza mészből (kalcium-karbonátból) épül fel, és jól védi őket. Ha elpusztul valamelyik állatka, váza a korallzátonyok vagy szirtek kis építőkövévé válik, s emellett egy-egy utódnak is alapot nyújt. Látványos, nagy korallzátonyokat főként a kontinensek melegebb, keleti oldalán látni, mert a nyugati részen hideg áramlatok vannak.

A leghíresebb korallzátony az ausztráliai Queenslandtől északkeletre található Nagy-korallzátony, de például a Floridai szigeteknél vagy a Bahama-szigeteknél is vannak jelentős nagyságú szirtek. A korallok nagyon törékenyek, könnyen megsérülnek a hajók horgonyaitól vagy a búvárok figyelmetlenségei folytán.

Ki fedezte föl a Nagy-korallzátonyt?

Amikor Cook kapitány 1769-ben először elhajózott a vízből rapszodikus elrendezésben kiemelkedő furcsa képződmény mellett, egyáltalán nem volt úgy elragadtatva, ahogyan később az egész világ. Jól tudta, hogy ezek a kiálló, keménynek látszó szirtek nagy veszélyt jelentenek a hajóira. A hajónaplójában ezért kifejezetten gondterhelten írt erről, de szerencsére elkerülte a bajt.

Korallok

A hatvanas években ez a fajta korall nyaklánc volt a legnagyobb divat.

A zátony 2000 km hosszan húzódik a vízben, 34,4 millió hektáron. Foltja még az űrből is látszik. Nagyjából 3000 korallzátonyból és körülbelül 900 kisebb-nagyobb szigetből áll.

A szirteket főként kőkorallok és szarukorallok alkotják, de mellettük még legalább négyszáz faj gazdagítja a zátonyt. Az egyik legkülönlegesebb formával a gombakorallok rendelkeznek, ám nem kevésbé érdekesek az agykorallok sem. Még fontosabb, hogy a mészkővázak zegzugos világában rengeteg egyéb állat talál biztonságos élőhelyet. Itt tanyázik például egy olyan óriáskagyló is, amely csaknem két mázsásra nő meg, és különlegesen szorosra tudja bezárni a héját.De található itt mérges kúpcsiga is, amelynek veszélyesek a fogai. A fehér kauricsiga testét a fém- és papírpénzek megjelenése előtt hosszú időn át ezt használták pénzként. Az öklömnyi tigriscsigából emléktárgyakat készítettek.

A lagúnák vizében lakik még nagytermetű rák, languszta és medverák is. A zátony körül a cetek egyik különleges fajtája is ott van, s a tengeri tehén, valamint a zöld- és a cserepes teknős. A legfélelmetesebbek a cápák, amelyek közül több faj is megfordul a Nagy-korallzátony közelében. Rokonuk, a kékpettyes tüskésrája legtöbbször az aljzaton, a világos korallhomokon lapul. A legszínesebb társaságot azonban a halak alkotják, amelyeknek legalább ezerötszáz faja él itt. Így például a narancs bohóchalak, a pompás papagájhalak, a harapós murénák, a rejtőszínű kőhalak és az élénkszínű vörös sügérek is itt cirkálnak.

Korallok

A reneszánsz festő, Mantegna egyik képén (A Győzelem Madonnája) a növényekből font baldachin tetejéről egy korallfüzér csüng le, az örök élet szimbólumaként. (A kép a párizsi Louvre-ban látható.)

A méteres hosszúságúra is megnövő bonitók pedig a felszínhez közel vadásznak, így őket lehet a legkönnyebben észrevenni.

E különleges élővilág megőrzése és megismerése érdekében a Nagy-korallzátonyon több nemzeti parkot is kialakítottak. Ezek egyike az 1975-ben létrehozott Zöld sziget, amely három méterre emelkedik a Csendes-óceán szintje fölé. Felszínén kókuszpálmák zöldellnek, partját pedig fehér korallhomok fedi. A partokon gyakran látni levesteknősöket és közönséges cserepesteknősöket, amelyek ide rakják le pingponglabdányi tojásaikat. A kikelő, apró teknősökre a levegőből sirályok és csérek vadásznak, amelyek számára könnyű prédát jelentenek a homokban víz felé igyekvő, apró állatkák.

A Nagy-korallzátonyt 1981 óta a Világörökség része.

Mit szimbolizál a korall?

A korallok a legrégebbi időkben a Holdat és a vizek termékenységét jelképezték. Ágas-bogas formáik miatt gyakran a vizek fáinak is nevezték őket, vörös színe okán pedig a vérhez hasonlították. A görög mondák szerint a Perszeusz által lefejezett Medúsza vércseppjeiből keletkeztek a korallok, de a keresztény vallásban is a vérre – Krisztuséra és átlényegülésének misztériumára – utalnak, így sok, vallási tárgyú festményen láthatunk korallt. Általánosságban azonban egyszerűen a női szépséget és ékességet fejezi ki, így gyakran menyasszonyi nyakláncok, fülbevalók része.

A korall nevét sokan összetévesztik a korálokéval, amelyek azonban a legkevésbé sem a vízben, sokkal inkább a koncerttermekben „találhatóak”, pontosabban hallhatóak. A korál a latin choralis= kórushoz tartozó kifejezésből ered, és a késő középkortól a nyugati katolikus egyházi kórusművek összefoglaló neve. Később mindenfajta, egyszólamú szöveges kórusművet korálnak hívtak. A legszebb és legismertebb – immár többszólamú – korálfeldolgozásokat Bach zenéjében élvezhetjük.

Lévai Júlia

 


Címkék:

ajánló  állatkert  állatok  alvás  Antarktisz  aszteroida  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  ember  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  étkezés  eukaliptusz  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyerekek  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hangsebesség  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  járművek  játék  jel  jelentés  jelrendszer  Jézus  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  könyv  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  lovagok  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  művészet  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyomozás  óceán  ókor  ókori Görögország  oktatás  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  úthálózat  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf  zene