Mi a farmakológia?

gyógyítás, gyógyszer, gyógyszertár, méreg, Mithridatész, Szent-Györgyi Albert, vegyszer

Aki külföldön jár és gyógyszert akar venni, annak nemcsak az „apotheca”, hanem a „pharmacy” szót is ismernie kell, mert gyakran ezt a szót írják ki a gyógyszertárakra. A két szó közül közvetlenül az utóbbi utal arra, hogy mit is lehet megvásárolni a szóban forgó boltban. Az „apotheca” ugyanis a görög apothéké = raktár kifejezésből ered, és csak az újkor óta használják a gyógyszerek tárolási helye elnevezésére. (A szó érdekessége, hogy a „bodega”, a „butik” és a „téka” is ebből alakult ki.) A „pharmacy” szóban azonban már ott van a „gyógyszer”, vagyis a görög „farmakon” szó. A „farmakológia” pedig általánosságban azt jelenti: a gyógyszerekkel foglalkozó tudomány. Szűkebb értelemben ma már mindent magába foglal, ami az állati és emberi betegségek gyógyítására alkalmas vegyületekkel foglalkozik.

Mi valójában a gyógyszer?

Manapság az élelmiszertermeléshez használt, vegyi anyagok olykor túlzott elterjedése miatt gyakran negatív értékítélettel használják a „vegyszer” ill. a „vegyület” fogalmakat. Ennek azonban semmi alapja nincsen, hiszen maga az emberi szervezet is vegyületekből, vagyis egymással vegyülő anyagokból áll. A „vegyszer” és a „vegyület” semleges jelentésű szavak, pozitív vagy negatív értelmezésük attól függ, hogy mikor, mihez és milyen mértékben használnak vegyszert vagy vegyületet.

Még meg sem ittuk a magjából készült főzetet, a kávécserje máris elkábít minket, a színpompás bogyóival. (Ahhoz, hogy meg is ihassuk a levét, nagyon sok folyamaton kell keresztülmennie a bogyóban rejlő magnak.)

Nagyon sok vegyszernél, és így gyógyszernél is mennyiség kérdése, hogy jót tesz-e, vagy éppen ellenkezőleg: megmérgezi az embert. Ezt mindenki ismerheti, akár a háztartásban használt vegyszerek kapcsán is (a ragasztók gőzét pl. kis mennyiségben veszély nélkül beszívhatjuk, de ha egy zacskóban koncentráljuk, és töményen szívjuk be, megmérgeződünk, és bele is halhatunk.) Ugyanígy a növényi eredetű kakaótól, kávétól, nikotintól vagy egyes fűszerektől is megmérgeződhetünk, ha egyszerre túl nagy mennyiségben és töménységben esszük, isszuk vagy szívjuk.

Az egymással vegyülő anyagok alapegysége a molekula, amely még viseli az anyag minden, jellemző tulajdonságát. Az emberi szervezetben zajló, mindenfajta folyamat a molekulák kölcsönhatására vezethető vissza, így a betegség folyamata is. A betegség a kémiai folyamatok zavara, ezért lehet kémiai szerekkel befolyásolni. A gyógyszerek mindegyike olyan molekulán alapul, amely kapcsolatba tud lépni a szervezetben lévő, meghatározott molekulákkal, például azokkal, amelyek működését a kórokozók megzavarták, vagy éppen azokkal, amelyek akadályozni tuják a rossz működési folyamatokat, a kórokozók túlszaporodását.

Sok gyógyszer – mint a morfium vagy az orvosi szén – ugyanolyan anyag, mint amilyet az emberi szervezet maga is előállít. Éppen ezért a gyógyszerkészítés egyik legnehezebb része az úgynevezett támadáspont kialakítása: a gyógyszereket lehetőleg úgy kell kialakítani, hogy kizárólag a betegséggel összefüggő molekulákra hassanak. Ezt száz százalékban nem mindig lehet elérni, ezért a legtöbb gyógyszer másutt is hat, vagyis mellékhatásokkal rendelkezik.

A magyar Szent-Györgyi Albertnek (1893-1986) köszönhetjük a C-vitamint, mint porban vagy tablettában is bevehető gyógyszert. A tudós az 1920-as évek végén addig ismeretlen anyagot talált a mellékvesében, s miután megállapította az összetételét (C6H8O6), hexuronsavnak nevezte el (1928).Ezután szegedi laboratóriumában olyan növényi forrást keresett, amelyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni a hexuronsavat, és meg is találta a szegedi paradicsompaprikában. A növény 10 liter présnedvéből 6,5 gramm hexuronsavat lehetett előállítani. 1932-ben Szent-Györgyi (és tőle függetlenül J. Tillmans) a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal, és a skorbut elleni hatásra utalva, közösen aszkorbinsavnak nevezték el.1937-ben Szent-Györgyi Nobel-díjat kapott a munkásságáért.

Közismert, hogy a rákos betegségekre ható gyógyszereknél a legnehezebb ezt a problémát megoldani, hiszen ott, a kemoterápiák során alkalmazott gyógyszereknek az a szerepük, hogy megakadályozzák a sejtek burjánzását. Csak az utóbbi időkben kezdtek körvonalazódni annak lehetőségei, hogy a bevitt anyagok valóban csak a kóros sejtek szaporodásába avatkozzanak bele, és az ép sejtek természetes szaporodását ne érintsék. Ezt a kettőt azonban még mindig nagyon nehéz elválasztani. A farmakológia egyik altudománya, a farmakodinámia foglalkozik azzal, hogy melyik anyag milyen módon fejti ki hatását az élő szervezetben.

Mióta létezik gyógyszeres kezelés?

A gyógyításhoz kezdettől fogva hozzá tartozott a gyógyszeres kezelés is, párhuzamosan a nem gyógyszeres, sebészeti-fizikai jellegű beavatkozásokkal. A gyógyszeres terápia fejlődését a módszerek használata alapján oszthatjuk két, nagy korszakra. Az első korszakban, az őskortól nagyjából a 19. század elejéig terjedő időszakban az emberek a véletlenre és a közvetlen, természeti tapasztalataikra hagyatkozva használtak fel mindent, amit a természet kínált. Így a növények és ásványi anyagok jótékony hatásait igyekeztek hasznosítani.

A második, nagy korszak már a szerves kémián és a kísérletezéseken alapult, ami azt tette lehetővé, hogy a természetadta anyagokból kivonják és szintetizálják a hatóanyagokat. Vagyis már nem kellett közvetlenül a természethez fordulni, ha valaki például a nátháját a fűzfakéregben rejtőző szalicilsavval (aszpirin, kalmopyrin), vagy a pirospaprikában termelődő aszkorbinsavval (C-vitaminnal) akarja gyógyítani. Ma már nem kell egész erőket kivágni azért, hogy a kellő mennyiségben nyerjünk egy növényből hatóanyagokat.

Mi az, hogy „méreg”?

Mérgező anyag önmagában nincsen, hiszen ami az egyik élőlény számára káros, az a másik számára természetes vagy hasznos is lehet. Ezért csak mérgező hatás létezik. De még ez sem ilyen egyszerű! A bér- és önkéntes gyilkosok legnagyobb kétségbeesésére az emberiség azt is kitapasztalhatta, hogy ha kis adagokban juttatják a szervezetébe, akkor ott a mérgező anyag nemcsak ölhet, hanem szelíden be is épülhet. Hosszú távon persze fájdalmakat vagy idegrendszeri zavarokat fog okozni, de azon a rövid távon, amelytől a gyilkos szándékú adagolója hasznot remél, nem fogja megölni a kiszemelt személyt.

Így a kisázsiai Pontosz (Észak-Törökország) uralkodóját, VI. Mithridatészt (Kr. e. 120–62) sem tudta volna senki megmérgezni,  ha akarta volna. Ő ugyanis állítólag annyira félt egy ellene szőtt összeesküvéstől, hogy fokozatosan növelt dózisokban különféle méreganyagokkal „edzette” a szervezetét. Hogy erre a lehetőségre miként jöhetett rá, arra nézve csak találgatni tudunk: valószínűleg egyszerűen kiváló önmegfigyelő volt, és kitapasztalta, hogy kis adagban megivott, mérgező teáktól (mondjuk pl. beléndektől) csak rosszul lesz, de nagyobb baj nem éri. Így érett korára tökéletes védettséget szerzett a mérgekkel szemben, amivel azonban csapdába is esett.

VI. Mithridatész profilképe

Egy háborúsorozata végén ugyanis a saját fia lázította föl ellene a fővárost, és ő maga egy toronyba szorult vissza. Mivel hiába tárgyalt a felkelőkkel, reménytelenné vált a helyzete, ám azt semmiképp sem viselte volna el, hogy a saját fia fogságába esik. Ezért úgy döntött, hogy öngyilkos lesz. Igen ám, de mivel? Hiszen őrá már semmiféle, akkor ismert méreg nem hatott – immunis volt, mindegyikkel szemben! Így kénytelen volt megkérni egy kelta zsoldosát, hogy szíveskedjék megölni őt. Az meg is tette, és így távozott az élők sorából a pontoszi király. Neve azonban örökre fennmaradt, mert a mérgekkel szembeni ellenállóképességnek, immunitásnak máig mithridatizmus a neve, az ellenmérget pedig (pl. kígyómarás esetében) a gyógyszertanban mithridátumnak hívják.


Lévai Júlia

 

Ez a cikk eredetileg 2012 márciusában jelent meg a mimicsoda.hu oldalon.

 

 

 




Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Aitken  Albert de Mun  Ammut  Anaximandrosz  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arisztotelész  Arkhimédész  Artemisz  Asszír Birodalom  Aszklépion  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Budapest  Budapesti Vidám Park  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Claude Chappe  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dionüszosz  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fahrenheit  Fehérlófia  Fekete István  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Fourier-transzformáció  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Geomancia  Guinness rekordok  Hans Christian Andersen  Hedy Lamarr  Hippokratész  Hitler  Homo sapiens  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  John D. O’Sullivan  Julius Caesar  Justh-párt  János vitéz  Jézus  József Attila  Kaffka Margit  Kheirón  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kosztolányi Dezső  Kréta  Kyatice-kultúra  Károlyi Mihály  Kígyótartó  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mesekönyvek  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Mithridatész  Monte Cristo grófja  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nelson altengernagy  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Róma  Római Birodalom  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Skócia  Stephen Hawking  Szent Heléna  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Thesszaloniké  Tiberius császár  Tisza István  VII. István pápa  Vatikán  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  anemométer  antibiotikum  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  betegség  biológia  bozóttűz  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  búvárkodás  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  császármetszés  császárság  csütörtök  cégér  céhek  címer  delej  denevér  diadém  dob  drón  dórok  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  emlős  epekő  eretnek  etimológia  etruszkok  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  felvilágosodás  feng-shui  finommotorika  fogkő  foglalkoztató  folyadékkristály  frank  fáraó  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gót  gőzhajó  hableány  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  higany  himnusz  hiszti  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  háború  hóhér  húsevő nyövények  hőmérséklet  hőmérő  ikozaéder  illat  immunitás  indiánok  inga  interjú  internet  ipari forradalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalogathia  kalóz  kalózlevél  kalózállam  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kálvinizmus  készségfejlesztő  kétszikűek  kétéltűek  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  kórház  kölni  könyvtár  kötéltánc  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lovasfutár  lárva  látás  láz  lázfa  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetoszféra  magnetosztrikció  malária  mandula  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  marcipán  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  misztikus lények  mitokrondrium  munkások  mutualizmus  mágnes  mágnesesség  mágnesség  május  május 1  második világháború  méhlepény  méreg  narentinok  narvál  neandervölgyi  nimfa  nyál  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  postakocsi  pszichológus  pápaság  pékség  rajz  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rádiócsillagászat  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  sellő  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szavak  szem  szemafor  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szocializmus  szogdok  sztrájk  szász  szélkakas  szélzsák  szülés  sör  tamariszkusz  tanulójáték  teaút  tenger  terhesség  terhességi teszt  terroristák  teszt  tesztelés  thrákok  tirrének  tisztálkodás  tobzoska  torpedó  trappista sajt  trappisták  turul  tájoló  távíró  törökfürdő  tükörtávíró  tüntetés  tőzsde  tűz  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vakcina  vakság  vasút  vegyszer  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  világháború  virágállat  vizelet  vonatrablás  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  wifi  zászló  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  általános választójog  átalakulás  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  úthálózat  ősbaktérium 

Kapcsolódó könyvek:

2159

Mi MICSODA 105. Orvoslás

Teljes ár: 2 570 Ft
Online ár: 591 Ft