A 2020-as év emlősállata a vidra

emlős, Fekete István, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Természettudományi Múzeum, vidra

A Magyar Természettudományi Múzeum valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében minden évben kiválasztják, hogy melyek legyenek az év kiemelt élőlényei. Összesen tizenegy kategóriát állítottak fel, így minden évnek megvan a maga madara, hala, rovara, vadvirága, fája, gombája, hüllője-kétéltűje, emlőse, ásványa és ősmaradványa. A kategóriák közül kettőben, az emlősökében és a hüllőkében-kétéltűekében nincs szélesebb körű szavazás, ezeknél a terület szakemberei döntenek. A 2020-as évben a szakértők a vidrát jelölték ki az év emlősének.

Szereti a vizet, de kerüli a csoportosulást

A vidra – teljes nevén európai vidra, rendszertani nevén Lutra lutra – részben a vízben élő, ragadozó emlős, amelynek több alfaja is van. Az úszásban testének áramvonalas formája és az ujjai közt lévő úszóhártyái segítik. Hogy ne jusson be a testébe a víz, képes bezárni a fül- és orrnyílásait. Nappal ritkán látni, inkább éjszaka vadászik. A súlya 3–14 kilogramm, testhossza 46–82 centiméter.

Az egynapos vidrát a mamája a hasára teszi, és így tartja biztonságban. (A fotót egy kaliforniai fényképésztől vették át, itt.)

Élőhelye Nyugat-Európától Északkelet-Szibériáig és Koreáig, Kis-Ázsiáig, a Himalája régiójáig terjed, de Dél-Indiában, Kínában, Japánban, Indokínában, Szumátrán, Jáván és Északnyugat-Afrikában is találunk vidrákat. Általában az édesvizek környékén élnek, de Nyugat-Európában és Skandináviában a tengeröblökben, Dél- Délkelet-Ázsiában pedig a mangrove-mocsarakban is megtelepednek. Egyes vidrákkal sós-félsós mocsarakban is találkozhatunk.

Általában a víz fölé hajló fák tövében készít magának kotorékot, és abban egy vackot. Lakásának bejárata a víz alatt is lehet. Ahol nincs módja kotorékot ásni, ott a nádasban vagy egy elhagyott borzvárban is jól ellakik. Elsősorban halakat eszik, de ez kiegészülhet kagylókkal, rovarokkal, rovarlárvákkal, kétéltűekkel vagy rákokkal, sőt kisebb emlősökkel is, mint a pézsmapocok, a mezei nyúl kölykei és egyéb rágcsálók.

Általában magányosan él, kivéve, amikor megszületnek az utódok. A hímek ilyenkor is távol tartják magukat a társaságtól, a nőstény azonban nemcsak a szoptatás idejéig, hanem egészen a felnőtté válásukig a csemetéivel marad.

A nőstény 62 napig vemhes. Leggyakrabban két kölyke születik, de ez a szám hatra is fölmehet. A kölykök három hónapig szopnak, és egy évig, de olykor még tovább is együtt maradnak az anyjukkal és egymással. Két-három éves korukban válnak ivaréretté.

Kis fantáziával bárki többféle mondatot is beleadhat ennek a magányosan álldogáló vidrának a szájába. (Kép forrása: magyarmezogazdasag.hu)

A vidra nem alszik téli álmot: az évszak hidegebb felében is ugyanúgy vadászik, mint máskor. Mi több, gyakran teli hassal, pusztán a játékosság kedvéért is vadászik, miközben emberi szemmel nézve lusta állat: az ideje döntő részét heverészve vagy alvással tölti. A vízben az védi meg a kihűléstől, hogy bundája zsíros, vízlepergető és különösen tömött. Bundájának sűrűségére jellemző, hogy abban egy négyzetcentiméterre 50 ezer szőrszál jut. És bár csak egy-két percig szokott alámerülni, mivel gyorsan hajtja magát, akár tíz méteres mélységbe is lejut. Természetes ellensége a róka és a nagyobb ragadozó madarak, amelyek elsősorban a kölykökre vadásznak.

Mi veszélyezteti a vidrákat?

Az európai vidra fokozottan védett faj, hiszen több mint egy évszázada a kihalás veszélye fenyegeti. Már az 1900-as évek elején regisztrálták, hogy az egykor 150-300 000 egyedből álló tengeri vidra állomány jelentősen megcsappant. Emellett több nyugat-európai országban és jellemző élőhelyén ki is pusztult. Ennek akkor az volt az oka, hogy a 19-dik század közepétől az egyik legdivatosabb prém a vidraprém volt, és emiatt a prémvadászok szinte teljesen kiirtották ezeket az állatokat.

A huszadik század elején azonban, még az utolsó pillanatban mindenütt betiltották a vidraprém vadászatát, és ezzel egy időben különféle védelmi- és szaporítási programok is indultak, amelyek révén végül sikerült megmenteni a fajt. Ugyanakkor néhány területen már nem tudták visszatelepíteni a vidrákat, de ahol ez mégis sikerült, ott sem lehetett megakadályozni, hogy később ismét meginduljon a létszámuk csökkenése. Ebben vélhetően az is szerepet játszott, hogy a körülöttük élő táplálékállatok mennyisége is csökkent, továbbá hogy az építkezések illetve a közúti forgalom növekedése gyakran tönkretette az élőhelyeit. Emellett a műanyagból készült halászhálók és a vizekbe bekerült szennyezőanyagok is megtizedelték a vidrákat.

A neves magyar író, Fekete István (1900-1970) regényt is írt egy vidra és az őt kiszemelő vadász izgalmas történetéről.

Szerencsére Magyarországon Európa más országaihoz viszonyítva kiemelkedően sok a vidra, különösen a dél-dunántúli halastavaknál. Ugyanakkor például a Kiskunság és a Nyírség vízállományának, halastavainak csökkenése vagy a vízpartok lebetonozása az itt élők állományának ritkulásához is hozzájárul. Ezért is nyilvánították fokozottan védett fajnak. A hazai állatkertekben a vidrafajok közül az európai vidra közeli rokonával, az ázsiai törpevidrával találkozhatunk, például a Szegedi Vadasparkban, a Jászberényi Állat- és Növénykertben és a Gyöngyösi Állatkertben. Állatkerti körülmények között a Lábod-Petesmalmi Vidraparkban élnek nagy számban vidrák. (Erről itt olvashatsz.)

Miért tartják sokan a legcukibb emlősnek a vidrát?

A vidrákról számtalan olyan fotó kering, amely ugyanolyan érzést vált ki belőlünk, mintha egy ember-anyukát és kisgyermekét látnánk, amint meghatóan összekucorodnak vagy aranyosan játszanak. A vidrák tényleg nagyon játékosak és ügyesek, ráadásul eszközként képesek használni a körülöttük lévő tárgyakat: a kagylókat például a tengerfenékről felhozott kövekkel törik fel. Emellett, mint minden emlősnél, náluk is meghatározó és fontos a testközelség, a simogatás vagy az összekapaszkodás. És, mivel az ember szereti mindenben önmagát is látni, természetes, hogy gyakran antropomorfizálja, magyarul emberiesíti a vidrákat. De ezzel a vidrák is jól járnak, mert így mi is jobban vigyázunk rájuk.

Lévai Júlia


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Albert de Mun  Ammut  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Aszklépion  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galénosz  Ganésa  Hermész  Hippokratész  Hitler  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  Juhász Gyula  Jules Verne  Justh-párt  János vitéz  József Attila  Kaffka Margit  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Koppenhága  Kosztolányi Dezső  Krisztus  Károlyi Mihály  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Moirák  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Skócia  Szent Heléna  Szent Margit  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  céhek  címer  denevér  diadém  dory  drón  díj  dízelmotor  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  feketehimlő  felfedezés  felvilágosodás  finommotorika  fogkő  fondendoszkóp  fáraó  félelem  füstölgő  főzés  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halmazállapot  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  hideg  himnusz  hiszti  hogyan működik  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hüllők  hőmérő  időjárás  időszámítás  illat  immunitás  infrahangok  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jelrendszer  járvány  játék  kalogathia  kalóz  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  karácsony  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  kommunikáció  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kultúra  kultúrtörténet  kémia  kétszikűek  kétéltűek  kórház  kölni  könyvtár  közegészségügy  kőzetek  lazarett  leguán  lincselés  lizoszóma  lárva  látás  léggömb  léghajó  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetosztrikció  malária  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikroszkóp  misztikus lények  mitokrondrium  mitológia  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  mítikus lények  mítoszok  narvál  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  pszichológus  pulzus  pápaság  pók  rajz  receptek  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szellemek  szem  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szél  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sárkány  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  teaút  technika  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  természet  természettudomány  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  tisztálkodás  tobzoska  trappista sajt  trappisták  tudomány  turul  tájfun  távíró  tél  tömegközlekedés  törökfürdő  tüntetés  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vadnyugat  vakcina  vakság  vallás  vasút  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  világháború  világűr  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vulkán  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  zarf  zsilip  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  állatok  általános választójog  átalakulás  édesség  éghajlat  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  építmények  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újkor  újszülött  úthálózat  ősbaktérium  őskor