A bagoly, mint szimbólum

https://www.tessloff-babilon.hu/a-bagoly--mint-szimbolum állatok, kultúrtörténet, madarak, mitológia

Gyakori, hogy egy-egy emberi tulajdonságot, képességet vagy szakmát állatok jelképeznek. Ilyen állat a bagoly is, amelyről általában a bölcsesség jut az eszünkbe, hiszen az európai kultúrában nagy szerepet játszó görög mitológiában, Pallasz Athéné szent állataként a tudás és bölcsesség szimbóluma volt.

Jót is, rosszat is?

A bagoly éjszakai állat, és gyakran hordozója mindannak, amit sokak számára az éjszaka jelent, például veszély, ijesztő hangok, szellemek, lidércek, boszorkányok, és persze általában a titokzatosság. Ezért a bagoly ugyanúgy lehet a rossz, gonosz és démonikus erők megtestesítője, mint a jóságé, okosságé és a gyógyító erőké. A negatív jelentések általában inkább a kisebb testű kuvikfélékhez, míg a pozitívak a nagyobb fülesbaglyokhoz kapcsolódnak.

A bagoly, mint szimbólum
A Pallasz Athénét ábrázoló szobrokról nem maradhatott el a bagoly.

Miféle bajt, gondot hozhat a bagoly?

A kora-keresztény mítoszok hite szerint bizonyos természeti jelenségek mögött gyakran egy-egy rossz cselekedet áll, ami miatt a bűnöst megbüntették. Egy tizenkettedik századi prédikátor szerint például már a baglyok őse is bűnt követett el: ellopta azt a rózsát, amely a szépség jutalma lett volna. Szegény baglyot azonban nem valamiféle legfelsőbb lény, hanem a többi madár büntette meg, és ítélte arra, hogy csak éjszaka lehessen aktív, hiszen ez valóban nagyobb erőfeszítést igényel.

Az még a jobbik eset, ha a hangjából csak a rossz idő közeledtére következtettek, mint például Angliában, ahol ha egy jó időben rikoltó baglyot hallottak, arra gondoltak, hogy ez a hideg vagy vihar közeledtét jelzi. (Ha rossz időben rikoltott, akkor természetesen a meleg hírnöke is lehetett.) Az esetek többségében azonban inkább halálmadárként tekintettek rá Európától Afrikáig, sőt helyenként kifejezetten az alvilág madara volt a bagoly.

Már a római néphitben is a halál hírnökeként jelent meg: a leírások szerint például Julius Caesar, Augustus vagy Menenius Agrippa halálát előre jelezte egy bagoly rémséges huhogása. Ha pedig egy halott baglyot szegeztek ki a ház ajtajára, ez az Európában még sokáig élő hiedelmek szerint elűzte a gonoszt.

A magyar hiedelemvilágban is halált kiáltó madárként szerepel, de később a költészetben is gyakran felbukkant vészmadárként a bagoly. A babona szerint ha valakinek a házára rászáll a kuvik és ott megszólal, ott hamarosan megérkezik a halál. Erre épült például Tompa Mihály Kuvik című verse is, amely ezt a képet állítja elénk:

Csillagtalan, sötét az ég,
Az óra már éjfélt ütött;
Kiabál a halálmadár
Rozzant, szegény viskó fölött;
Benn a kínok végharca közt
Vergődik a halálra-vált,
És minden hang fülébe hat,
Hogy a rémes hírnök kiált:
Kuvik, kuvik!

És bár Arany János ennyire konkrétan nem említi a halált, a híres Családi kör című költeményében ugyancsak a rossz érzetek előidézőjeként jelenik meg ez a madár:

Csapong a denevér az ereszt sodorván,
Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.

A bagoly, mint szimbólum
Az ó-itáliai népeknél (szabinoknál, etruszkoknál és latinoknál) Minerva volt az, aki a görög Pallasz Athénéhez hasonlóan a kézművesség, az ipar, a művészetek, a hajózás, az igazság és a városok védője volt. Mivel Minerva okos volt és jó stratégiai érzékkel rendelkezett, őt is a bölcsességet szimbolizáló bagollyal ábrázolták. Neve a továbbiakban szintén az elmélyült gondolkodással kapcsolódott össze, amit csak megerősített a híres filozófus, Hegel mondása: „Minerva baglya csak a beálló alkonnyal kezdi meg röptét.”

A denevér és a bagoly egymás mellé állítása szintén ősrégi babona: ugyancsak római elképzelés volt, hogy a boszorkányok bagollyá változva szívják ki a csecsemők vérét, ahogyan azt a denevérekről is hitték. Más népek folklórjában inkább a tojásból indultak ki: egy indián törzs hiedelme szerint a bagolytojás betegséget és rontást hoz arra, aki eszik belőle. Természetesen ugyanez a tojás épp az ellenkezőjét is hozhatja: sok népnél épp hogy a gyógyító erejével tűnik ki. Az arab térségben viszont bölcs, kompromisszumos megoldás született: ott a nőstény bagoly két tojást tojik, és ezek közül az egyik kárt okoz – például hajhullást idéz elő –, a másik viszont képes megállítani a rontást – visszanöveszti a hajat!

Szent állat is lehet a bagoly?

Az ausztráliai hiedelemvilág szerint a denevérek a férfiak, a baglyok a nők lelkei, ezért szent állatok. A tudás szentjeként pedig a görög mitológia egyik legkiemelkedőbb istennője, Pallasz Athéné mellett kapott szerepet: ott a bölcsesség megtestesítője. Athénének magának is a „bagolyszemű” jelzőt adták, hogy ezzel is kifejezzék: a bagoly hatalmas szeme a dolgokba való belelátás kifejezője.

Ettől kezdve pedig az európai kultúrkörben az egyéb babonák ellenére is az vált meghatározóvá, hogy a bagoly a bölcsesség kifejezője. Ekként került be például az olyan híres mesékbe is, mint amilyen például a Micimackó, vagy az ennél is humorosabb, ironikusabb rajzfilm, a Doktor Bubó. A 21-dik század egyik legnagyobb sikerében, a Harry Potterben pedig ha nem is a bölcsességük, de mindenképp a segítőkészségük, a jókkal szövetkező hajlamuk révén kerültek be a baglyok: Potter Hedvigje és Roné Pulipintye egyaránt hűségesen és kitartóan hozzák-viszik a főhősök számára fontos leveleket.
De vajon az éjszakai rejtélyességük mellett mi lehetett az, ami miatt épp a bölcsesség jutott eszükbe az embereknek a baglyokról? Nincs kizárva, hogy egy jellegzetes mozdulatuk: a fejbólintásuk, a folyamatos bólogatásuk volt az.

Lévai Júlia


Címkék:

ajánló  állatkert  állatok  alvás  Antarktisz  aszteroida  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  bolt  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  császárság  csillagok  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  ember  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  étkezés  eukaliptusz  Európa  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyerekek  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hangsebesség  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  idő  időjárás  időszámítás  India  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  járművek  játék  jel  jelentés  jelrendszer  Jézus  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  könyv  kőzetek  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  lovagok  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  művészet  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyelv  nyomozás  óceán  ókor  ókori Görögország  oktatás  olimpia  olvasás  óra  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szavak  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  úthálózat  ünnep  vadnyugat  vallás  város  Városliget  vasút  védőoltás  Velence  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf  zene