A hangyák szeretnek nassolni

rovarok, természet

Bár a rovarok szokásai eltérnek a mieinktől, akadnak érintkezési pontok. Az egyik az édes íz kedvelése, ami az embereknél és a rovaroknál egyaránt gyakori. Az azonban már ritkaságnak mondható, ha ez a vonzalom elegendőnek bizonyul az életre szóló szövetségkötésekhez. Erre csupán néhány rovarfajnál találunk példát, amelyek közül a legismertebb a hangyák és a pajzstetvek barátsága.

Terüljasztalkám a pajzstetvektől

A tetvek szipókás rovarok, amelyek több faja is szívesen megtámadja a növényeket. Ilyen például a zöld levéltetű (mivel a rózsákon élősködik, ezért rózsalevéltetűnek is szokták nevezni), vagy a lisztes káposztalevél-tetű, amely a keresztesvirágúakat szívogatja. A cseresznyefák, meggyfák és almafák levelein egy ezekre szakosodott, további faj élősködik. Ezek közül azonban egyik faj sem él barátságban másféle rovarokkal. Egyedül a pajzstetvek barátkoznak szívesen.

Jönnek a pajzstetvek!
Ez a vattaszerű képződmény arra utal, hogy a növényt hamarosan pajzstetvek sokasága fogja elárasztani. (Fotó: www.agraroldal.hu)

A pajzstetvek a félfedelesszárnyúak rendjének növénytetvek alrendjébe tartozó öregcsalád tagjai. Testük piciny: alig tíz milliméteres. Jelenlétüket az jelzi, hogy a növényeink szárán vagy a leveleik tövén vattacsomóhoz hasonló pamacsok jelennek meg. Ezek valójában viaszburkok, amelyeknek anyagát a nőstények mirigyeinek váladéka adja, s ez védi meg a kikelésre készülő lárvákat a külső hatásoktól. A pamacsok mellett apró világosszürke pontokat is láthatunk mozogni: ezek a tetvek atkái, amelyek nyomán azután megjelenik a barnás-szürkés pajzsok sokasága is. A pajzsokat a kifejlett, szaporodásra kész nőstény tetvek hordják: nekik ugyanis a szárnyuk helyett ez fejlődik ki a hátukon. A nőstények hímek nélkül – tehát szűznemzéssel is – tudnak utódokat létrehozni.

A pajzstetvek ürüléke, az ú.n. mézharmat túlnyomó részben cukor, amelyet a növények folyadékaiból nyert tápanyagból állítanak elő. (Az ürülékük kis mennyiségben fekete korompenészt is tartalmaz, amely a különböző vírusok terjedését is segítheti.) Ez a mézharmat teszi lehetővé, hogy a pajzstetvek az átlagosnál kicsit nagyobb biztonságban éljék az életüket. A mézharmatnak köszönhetően a hangyák egy faja nem támadja meg a pajzstetveket, hanem inkább rendszeresen nassolni járnak hozzájuk.

Nassoló hangya
Így simogatja ki a hangya a mézharmatot a tetű potrohából. (Fotó: böhringer friedrich, Wikimedia)

Igaz, ha valóban jól akarnak lakni édességgel, akkor egy kicsit meg is kell dolgozniuk érte. Ez azonban nem esik nehezükre. Miután felnyalogatták a levelekről a mézharmatot, de úgy érzik, hogy még férne egy adag a bendőjükbe, nekilátnak a csápjukkal kisimogatni-kimasszírozni a tetvek potrohából néhány cseppet. És mivel ez mindig sikerül is nekik, ez a rendszeres tevékenységükké válik.

Cseles ellenségek

A pajzstetveknek vannak azonban ellenségei is, akik kevésbé édesszájúak. Leghatékonyabbak a katicák, amelyek igen kitartóan pusztítják őket. A katicák gyakran kifejezetten a tetűkolóniák közepére rakják le a petéiket. A petékből kikelő lárvák azonnal nekilátnak, hogy felfalják a tetveket, és a fejlődésük során több száz, majd kifejlett rovarként több ezer levéltetvet is eltüntetnek. Ezért azokon a területeken, ahol túlságosan elszaporodtak a tetvek, a kertészek igyekeznek minél több katicát betelepíteni. Fokozza a katicák hatékonyságát, hogy egy éven belül több generációjuk is kifejlődik, amivel folyamatosan biztosítják az utánpótlást a szintén kitartóan szaporodó tetvekkel szemben.Hasonló stratégiát követnek a méhekhez hasonló kinézetű zengőlegyek is, amelyek ugyanúgy a tetvek telephelyeinek közepére rakják le a petéiket, és már lárva koruktól pusztítják őket.

Mellettük még a fátyolkák és a fülbemászók is szeretik megenni a tetveket, amelyek közül viszont egyiknek sem kedvence a tetvek ürüléke. Ez azonban nem védi meg őket attól, hogy ne kerüljenek bajba, ha véletlenül egy-egy harciasabb hangyával kerülnek szembe. Azok ugyanis, cserében a sok finomságért, hangyasav  kilövellésével védik meg „cukrászaikat”.                                      

Lévai Júlia

 

Érdekel a rovarok világa? Olvass még többet róluk a Mi MICSODA Rovarok – Hatlábú túlélőművészek című könyvből.
Kezdő olvasóknak: Mi MICSODA Olvasó – Rovarok
Kisebbeknek: Mi MICSODA Junior – Rovarok


Címkék:

állatkert  állatok  Antarktisz  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  eukaliptusz  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  játék  jelrendszer  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyomozás  óceán  ókor  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf