A hangyák szeretnek nassolni
https://www.tessloff-babilon.hu/a-hangyak-szeretnek-nassolni-
Bár a rovarok szokásai eltérnek a mieinktől, akadnak érintkezési pontok. Az egyik az édes íz kedvelése, ami az embereknél és a rovaroknál egyaránt gyakori. Az azonban már ritkaságnak mondható, ha ez a vonzalom elegendőnek bizonyul az életre szóló szövetségkötésekhez. Erre csupán néhány rovarfajnál találunk példát, amelyek közül a legismertebb a hangyák és a pajzstetvek barátsága.
Terüljasztalkám a pajzstetvektől
A tetvek szipókás rovarok, amelyek több faja is szívesen megtámadja a növényeket. Ilyen például a zöld levéltetű (mivel a rózsákon élősködik, ezért rózsalevéltetűnek is szokták nevezni), vagy a lisztes káposztalevél-tetű, amely a keresztesvirágúakat szívogatja. A cseresznyefák, meggyfák és almafák levelein egy ezekre szakosodott, további faj élősködik. Ezek közül azonban egyik faj sem él barátságban másféle rovarokkal. Egyedül a pajzstetvek barátkoznak szívesen.
 |
| Ez a vattaszerű képződmény arra utal, hogy a növényt hamarosan pajzstetvek sokasága fogja elárasztani. (Fotó: www.agraroldal.hu) |
A pajzstetvek a félfedelesszárnyúak rendjének növénytetvek alrendjébe tartozó öregcsalád tagjai. Testük piciny: alig tíz milliméteres. Jelenlétüket az jelzi, hogy a növényeink szárán vagy a leveleik tövén vattacsomóhoz hasonló pamacsok jelennek meg. Ezek valójában viaszburkok, amelyeknek anyagát a nőstények mirigyeinek váladéka adja, s ez védi meg a kikelésre készülő lárvákat a külső hatásoktól. A pamacsok mellett apró világosszürke pontokat is láthatunk mozogni: ezek a tetvek atkái, amelyek nyomán azután megjelenik a barnás-szürkés pajzsok sokasága is. A pajzsokat a kifejlett, szaporodásra kész nőstény tetvek hordják: nekik ugyanis a szárnyuk helyett ez fejlődik ki a hátukon. A nőstények hímek nélkül – tehát szűznemzéssel is – tudnak utódokat létrehozni.
A pajzstetvek ürüléke, az ú.n. mézharmat túlnyomó részben cukor, amelyet a növények folyadékaiból nyert tápanyagból állítanak elő. (Az ürülékük kis mennyiségben fekete korompenészt is tartalmaz, amely a különböző vírusok terjedését is segítheti.) Ez a mézharmat teszi lehetővé, hogy a pajzstetvek az átlagosnál kicsit nagyobb biztonságban éljék az életüket. A mézharmatnak köszönhetően a hangyák egy faja nem támadja meg a pajzstetveket, hanem inkább rendszeresen nassolni járnak hozzájuk.
 |
| Így simogatja ki a hangya a mézharmatot a tetű potrohából. (Fotó: böhringer friedrich, Wikimedia) |
Igaz, ha valóban jól akarnak lakni édességgel, akkor egy kicsit meg is kell dolgozniuk érte. Ez azonban nem esik nehezükre. Miután felnyalogatták a levelekről a mézharmatot, de úgy érzik, hogy még férne egy adag a bendőjükbe, nekilátnak a csápjukkal kisimogatni-kimasszírozni a tetvek potrohából néhány cseppet. És mivel ez mindig sikerül is nekik, ez a rendszeres tevékenységükké válik.
Cseles ellenségek
A pajzstetveknek vannak azonban ellenségei is, akik kevésbé édesszájúak. Leghatékonyabbak a katicák, amelyek igen kitartóan pusztítják őket. A katicák gyakran kifejezetten a tetűkolóniák közepére rakják le a petéiket. A petékből kikelő lárvák azonnal nekilátnak, hogy felfalják a tetveket, és a fejlődésük során több száz, majd kifejlett rovarként több ezer levéltetvet is eltüntetnek. Ezért azokon a területeken, ahol túlságosan elszaporodtak a tetvek, a kertészek igyekeznek minél több katicát betelepíteni. Fokozza a katicák hatékonyságát, hogy egy éven belül több generációjuk is kifejlődik, amivel folyamatosan biztosítják az utánpótlást a szintén kitartóan szaporodó tetvekkel szemben.Hasonló stratégiát követnek a méhekhez hasonló kinézetű zengőlegyek is, amelyek ugyanúgy a tetvek telephelyeinek közepére rakják le a petéiket, és már lárva koruktól pusztítják őket.
Mellettük még a fátyolkák és a fülbemászók is szeretik megenni a tetveket, amelyek közül viszont egyiknek sem kedvence a tetvek ürüléke. Ez azonban nem védi meg őket attól, hogy ne kerüljenek bajba, ha véletlenül egy-egy harciasabb hangyával kerülnek szembe. Azok ugyanis, cserében a sok finomságért, hangyasav kilövellésével védik meg „cukrászaikat”.
Lévai Júlia
Érdekel a rovarok világa? Olvass még többet róluk a Mi MICSODA Rovarok – Hatlábú túlélőművészek című könyvből.
Kezdő olvasóknak: Mi MICSODA Olvasó – Rovarok
Kisebbeknek: Mi MICSODA Junior – Rovarok
