A hullazsinat

császárság, Formózusz pápa, hullazsinat, koncepciós per, korona, népvándorlás, pápaság, VII. István pápa

A népvándorlás idején, a 800-as években meglehetősen kusza volt a világi és egyházi hatalmak viszonya. Európa térségét ekkor elsősorban a frank királyok vetélkedése határozta meg, a német-római császári korona megszerzéséért. És mivel a keresztény egyház megerősödésével a császári koronákat csak a pápák tehették fel az uralkodók fejére, a pápaság és császárság ügyei ettől kezdve hosszú ideig szorosan összekapcsolódtak. Ennek egyik következményeként zajlott le a pápaság történetének egyik legabszurdabb eseménye, a hullazsinat. 897 januárjában az akkori pápa, VII. István kiásatta a sírból az egyik elődjét, a kilenc hónapja halott Formózusz holttestét, és vádlottként idézte be egy szabályos bírósági tárgyalásra. Ahol pedig megállapították, hogy mivel érdemben semmiféle érvet nem tud felhozni a mentségére, jogos a büntetése. Ennek jegyében minden intézkedését érvénytelenítették, az áldást osztó ujjait levágták, őt magát pedig a Tiberis-be dobták.

Ki volt Formózusz?

A 891-től pápának megválasztott Formózusz 816 körül született, valószínűleg római polgárok családjában. 864-ben Porto püspöke lett, majd I. Miklós pápa megbízására 867-től Bulgáriában végzett sikeres hittérítői munkát. 869-ben és 872-ben olyan jól hajtotta végre a diplomáciai küldetését a nyugati frank király, II. (Kopasz) Károly udvarában, hogy le tudta győzni annak ellenállását, és elérte, hogy Károly a pápával koronáztassa meg magát.

Formózusz pápa

Ez akkor jelentős lépésnek számított a pápaság megerősítésében. II. Adorján pápa halála után, 872-ben jelöltette magát a megüresedett pápai trónra, de nem őt, hanem régi ellenfelét, VIII. Jánost választották meg, aki miatt hamarosan el is kellett hagynia Rómát. Ezután VIII. János egy zsinaton kiátkozta őt, de amikor ígéretet tett arra, hogy soha többé nem tér vissza Rómába és nem fogja gyakorolni lelkészi hivatását, a kiátkozását visszavonták. VIII. János halála után pedig II. Márton pápa 883-ban visszahelyezte őt az egykori, portói egyházmegyéjébe. Ebből a pozícióból választotta meg azután a konzisztórium a keresztény egyház pápájának, 891. október 6-án.

Első lépése az volt, hogy német-római császárrá koronázta Spoletói Guidót, aminek fejében a spoletóiak is támogatták a pápaságot. Ám mint később kiderült, ez a kapcsolat azután számos konfliktus kiindulópontját jelentette. Formózusz ugyanis ezután Karintiai Arnulffal, a spoletóiak ellenfelével is szorosabb kapcsolatba került, aki pedig egyre nagyobb hatalomra tett szert. Sorra leigázta a Pótól északra fekvő királyságokat, sőt, még Spoletót is be akarta venni, ám ennek során szélütés érte, így ezt a hadjáratot már nem tudta befejezni. Miután Spoletói Guido meghalt, nagy befolyással rendelkező felesége valamint fia, Lambert fenntartották a szembenállás politikáját, a spoletóiak és Arnulf hívei tehát továbbra is ellenségekként álltak egymással szemben. Ez pedig azután Formózusz szerepét is meghatározta. És bár Formózusz kiemelkedően példás életű, önmagához is rendkívül szigorú és népszerű pápa volt, halála után mégis szembe tudták fordítani vele a közvéleményt.

A Lateran palota ma is Róma egyik legimpozánsabb műemléke, amelyet turisták ezrei látogatnak. 

Mire használták fel Formózuszt?

Formózusz halála után a spoletói Lambertet, akinek tapasztalnia kellett, hogy Arnulfnak még mindig jelentős a tábora, nem hagyták nyugodni a sérelmei. Ő ugyanis áruló gazembernek tartotta Formózuszt, aki a pápasága elején elfogadta az apja támogatását, ám később mégis az ellenük induló Arnulffal szövetkezett. Ezért azt szerette volna, ha valamilyen módon bosszút állhat a pápán.

Egy pápát a halála után úgy lehet megszégyeníteni, hogy visszamenőleg megsemmisítik az összes intézkedését, amivel Lambert egyúttal azt is el tudja érni, hogy meggyengíti Arnulf híveit a politikai életben. Lampert bosszúvágya pedig jól jött az akkori pápának, VII. Istvánnak, hiszen őt magát is még Formóziusz szentelte föl püspökké, ami azonban feszültséget okozott a hatalma gyakorlása során. Az egyházi előírások szerint ugyanis akit már máshol fölszenteltek püspöknek, az nem lehet pápa, hiszen a pápa az egyetemes egyházfősége mellett Róma püspöke is, két helyen pedig senki nem lehet püspök.

Annak viszont, hogy Istvánt megfosszák az előző püspökségétől, nem volt erkölcsi vagy politikai oka. Ezért inkább azt választották, hogy közvetve érvénytelenítik a pozícióját, azzal, hogy Formózusz minden lépését érvénytelenné teszik. A nyilvánosságnak persze nem ezt az indokot mondták el, hanem azt, hogy ha tovább hagyják érvényesülni Formózusz bűneit, akkor annak a város látja kárát, hiszen a bűn gonosz démonai akadálytalanul tombolhatnak benne. Lám, már a Lateran palota Szent János bazilikája össze is omlott, karácsony után, ami egyértelműen bizonyítja, hogy az egyházat Formózusz pápa bűnei miatt sújtja az isteni igazságszolgáltatás. Ezért a jelenlegi pápának mindenképp korrigálnia kell az elkövetett vétkeket.

(Azt persze nem tették közzé, de fennmaradt iratokból kiderül: Konstantin császár óta minden templomot, így a Lateran bazilikát is hanyag gondatlansággal építették fel. Az építőanyagokat más műemlékek, építmények bontásából szedték össze, és a mérnöki munkákat is dilettánsokra bízták. Emiatt ekkorra már a bazilika is erősen omladozhatott. A templomhajó falait támasztó oszlopok nem voltak egyformák, ráadásul különböző minőségű és fajtájú kövekből, márványdarabokból faragták ki ezeket, vagyis egyenetlen volt a szilárdságuk és a teherbírásuk. A tetőszerkezet súlya több helyen is megnyomta a falat, amely ettől először megroggyant, majd az egész összeomlott.)

Miután pedig meghirdették a rossz elűzésének ideológiáját, nekiláttak, hogy megszervezzék a látványos tárgyalást.

Ilyennek festette le Jean-Paul Laurens a hullazsinatot, több évszázaddal az esemény után, 1870-ben. A képen látható, amint VII. István pápa éppen megvádolja a trónon ülő Formózusz hulláját.

Hogyan zajlott le a tárgyalás?

A szervezés első lépése az volt, hogy a vádakat képviselő ügyész mellett természetesen kijelöltek egy védőügyvédet is, hiszen az nélkülözhetetlen egy tárgyalásnál. Ám mivel a per kimenetele előre el volt döntve (az ilyen eljárást a huszadik században koncepciós vagy konstruált pernek hívták), az ügyvédnek nem volt könnyű dolga. Olyan mentőkörülményeket kellett kitalálnia, amelyeket azután az ügyész csak visszautasíthat. Ehhez volt elég ideje, hiszen a halottat még ki kellett ásni a Porto városában lévő temetőben. Ellenségei ugyanis nem engedték, hogy a kiátkozott pápát Rómában temessék el.

Portóba tehát egy egész seregnyi szerzetes ment el, ásókkal-kapákkal fölszerelkezve, és nekilátott kihantolni a pápa koporsóját. Majd miután ezzel megvoltak, még a koporsóból is ki kellett venniük, és egy fa lapra kellett helyezniük a teljes pápai öltözékében – tehát hímzett palástban, bíborharisnyában és pápai süveggel a fején, plusz vastag vászonba burkolva – eltemetett hullát.

A kihantolást végző szerzetesek a koporsót ott hagyták a temetőben, a holttestet egy kordéra rakták, és így indultak el Rómába. Hajnalban értek be a városba, amely már fel volt készítve az aznapi ördögűzésre, amelynek a karácsony óta rendbe hozott Lateran palota volt a helyszíne. A kezdeményező, Lambert császár és harcias anyja már három nappal korábban bevonult a városba, stílusosan lovakkal és egy hatalmas buzogánnyal fölszerelkezve, nyomukban a spoletói haderő színe-javát képviselő, fegyveres nemesekkel.

Láttukra a német Arnulf-pártot támogató római arisztokraták és egyházi méltóságok vagy azonnal elmenekültek a városból, vagy házaikba zárkózva várták a fejleményeket. Sokan természetesen hajbókolva siettek a hatalomváltást képviselő, fiatal Lambert elé. A szerzetesek tehát bevitték a halottat a Lateran palota nagytermébe, ahol már várta őket a zsinati gyűlésre megjelent római papság és egy pódiumra felállított, díszes trónon VII. István pápa. Lambert a jobb oldalán foglalt helyet, a pápai ítélőszék főügyésze pedig a balján állt. A terem közepére egy magas támlájú, faragott karosszéket állítottak, amelyet fáklyákkal világítottak meg. Ebbe tették át azután a szerzetesek a teljes pápai díszben pompázó, ám meglehetősen bűzös és megfeketedet hullát. Mellette pedig megjelent a védelmet képviselő jogtudós.

Az élő pápa jeladására az ügyész nekilátott, hogy hangosan elsorolja a halott pápa bűneit, onnan kezdve, hogy a bolgár uralkodót is félrevezette, egy egyházi érdekeket sértő ármánnyal, és azzal folytatva, hogy az egész katolikus egyház hagyományos rendjét akarta megbontani. (Mindezek és a továbbiak ismertetése itt). Majd föltette a perdöntő kérdést: „Mered-e tagadni a bűneidet?”.

Mivel azonban a halott gyáva módon hallgatott, az ügyész folytatta a bűnlajstromát: „A Szentatya ellenségeivel szövetkeztél, majd erőszakosan elfoglaltad Szent Péter trónját, idegen barbárokat szabadítottál rá a Pápai Államra, valamint engedély nélkül elhagytad a nyájadat, megtagadtad a hivatalod szolgálatát, semmibe vetted a Szentszék atyai hívó szavát, amikor az megidézett bűneid meggyónására, és fejetlenséget teremtettél mindnyájunk vesztére”.

Majd ismét egy fontos kérdés: „Mit tudsz a védelmedre felhozni?” Ekkor ha a halott nem is, de a védője megszólalt, és azzal az érvvel próbált védekezni, hogy mások vitték őt a rossz útra, vagyis a tanácsosai, bizalmasai hintettek port a szemébe, és vették el démoni praktikával az eszét. Továbbá a világi nagyságok fenyegették és kényszerítettek olyan lépésekre őt, amelyekkel szégyent hozott az apostolok szentséges nevére. Ezután azonban az ügyész megelégelte az úgymond „képmutató félrevezetést”, és az ítélőszék döntését kérte. Az pedig az Örökkévaló Isten akaratát megfogalmazva kihirdette, hogy Formózusz bűnös, akin az ítéletet itt, azonnal végre fogják hajtani.

A halottat ezután három börtönszolga fogta körül. A hulla fejéről először levették a pápai süveget, majd a cipőjét, bíborharisnyáját is lehúzták, ollóval kettévágták és megtaposták. Ezután leszaggatták az ornátusát, és ennek minden darabját is megtaposták. A holttestet egyedül az alsóneműnek számító hosszú szőrcsuha fedte csak, amikor egy késsel levágták a mutató- és középső ujját. Ezáltal minden áldás, szentelés és felkenés érvénytelenné vált és ismét helyreállt a katolikus egyház rendje.

István pápa felállt és hangosan megátkozta a hullát, amelyet azután kivittek az utcára, hogy ott a nép is kitölthesse rajta a dühét. A palota előtt összesereglett tömeg diadalmámorral fogadta a meggyalázott pápa tetemét, és boldogan dobálta meg rohadt zöldséggel az ellenségnek kikiáltott testet. Mindenki elhitte, hogy a démonok fölött ül diadalt, holott csupán egy bosszúszomjas király és egy, a trónját biztosítani vágyó pápa hatalmi érdekeit szolgálta ki.

A testet azután beledobták a folyóba, ám még ezzel sem ért véget a történet, hiszen a hatalmi harcok folytatódtak. István pápának nemcsak a német ellenfél megerősödésével kellett szembenéznie, hanem az ebből eredő, otthoni feszültségekkel is. A hullazsinat után fél évvel a népharag ellene fordult. Börtönbe vetették, ahol rövidesen meg is fojtották. A megalázott Formózuszt pedig kihalászták a folyóból, és végre véglegesen is eltemették.

 

Lévai Júlia


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Albert de Mun  Ammut  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Aszklépion  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galénosz  Ganésa  Hermész  Hippokratész  Hitler  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  Juhász Gyula  Jules Verne  Justh-párt  János vitéz  József Attila  Kaffka Margit  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Koppenhága  Kosztolányi Dezső  Krisztus  Károlyi Mihály  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Moirák  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Skócia  Szent Heléna  Szent Margit  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  céhek  címer  denevér  diadém  dory  drón  díj  dízelmotor  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  feketehimlő  felfedezés  felvilágosodás  finommotorika  fogkő  fondendoszkóp  fáraó  félelem  füstölgő  főzés  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halmazállapot  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  hideg  himnusz  hiszti  hogyan működik  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hüllők  hőmérő  időjárás  időszámítás  illat  immunitás  infrahangok  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jelrendszer  járvány  játék  kalogathia  kalóz  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  karácsony  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  kommunikáció  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kultúra  kultúrtörténet  kémia  kétszikűek  kétéltűek  kórház  kölni  könyvtár  közegészségügy  kőzetek  lazarett  leguán  lincselés  lizoszóma  lárva  látás  léggömb  léghajó  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetosztrikció  malária  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikroszkóp  misztikus lények  mitokrondrium  mitológia  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  mítikus lények  mítoszok  narvál  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  pszichológus  pulzus  pápaság  pók  rajz  receptek  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szellemek  szem  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szél  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sárkány  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  teaút  technika  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  természet  természettudomány  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  tisztálkodás  tobzoska  trappista sajt  trappisták  tudomány  turul  tájfun  távíró  tél  tömegközlekedés  törökfürdő  tüntetés  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vadnyugat  vakcina  vakság  vallás  vasút  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  világháború  világűr  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vulkán  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  zarf  zsilip  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  állatok  általános választójog  átalakulás  édesség  éghajlat  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  építmények  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újkor  újszülött  úthálózat  ősbaktérium  őskor