A két Rubik Ernő II.

https://www.tessloff-babilon.hu/a-ket-rubik-erno-ii- játék, kultúra

A fiatalabb Rubik Ernő, vagyis a bűvös kocka feltalálója a II. világháború végén, 1944-ben született. Bár a kocka példátlan világsikert hozott a számára, sok nehézséggel küzdött, míg idáig eljutott.

Ifj. Rubik Ernő többféle szakmát is tanult: először az építészmérnöki szakot végezte el a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1967-ben. Ezután az Iparművészeti Főiskolán tanult szobrászatot és belsőépítészetet. 1975-ig építész-tervezőként dolgozott, majd tanárként tért vissza az Iparművészeti Főiskolára.

Ebben az időszakban született meg a kezdetben bűvös kockának nevezett konstrukció ötlete, amelyet később a világon mindenütt az egyik legsikeresebb magyar találmányként emlegetnek majd. Rubik 1975-ben igényelte a kocka szabadalmaztatását, de csak 1977-ben kapta meg.  Ettől kezdve lett a játék neve Rubik-kocka.

A Rubik-kocka kiterítve
A kocka egy síkba kiterített képén jól látható a színek elrendezése. (Grafika: Nl74, Wikimedia)

A kocka szerkezete

A kocka 27 kisebb, színes oldalú kisebb kockából áll. Ezeket kell úgy elforgatni a nagy kocka középpontja körül, hogy végül mindegyik oldal egyszínű legyen. Az egyik oldal piros, a másik zöld, a harmadik sárga, a negyedik kék, az ötödik narancssárga és a hatodik fehér lesz.

Ahhoz, hogy ezt valóban ki lehessen rakni, a konstruktőrnek különös gonddal kellett összeállítania a színeket. A színek a következőképpen rendeződnek: a fehérrel szemben van a sárga, a zölddel szemben a kék, és a pirossal átellenben a narancssárga. Ezt a rendet egyébként a sárga szín vezérli, hiszen ha a fehérhez sárgát keverünk, az eredmény sárga lesz, ha a kékhez adjuk, akkor abból zöld lesz, és ha a piroshoz sárgát keverjük, narancssárgát kapunk.

A Rubik-kocka összekeverve
Ilyen a Rubik-kocka összekeverve. Többen is kiszámolták, hogy bármilyen felállásból legfeljebb 20 tekerésből kirakható. Az összetettsége folytán összesen 43 252 003 274 489 856 000-féle eltérő állás hozható létre rajta. (Kép: Mike Gonzales, The Coffee, Wikimedia)

Miután a kocka elméletileg megvolt, a legnagyobb feladatot a technikai kivitelezés jelentette, vagyis azt kellett kitalálni, hogyan lehet egyszerre egységben is tartani és elemeiben átmozgatni a kockát.

Rubik először gumigyűrűkkel rögzítette egymáshoz a kis kockákat, ám egy idő után a gumiszalagok elszakadtak. Ezután mágnesekkel próbálkozott, de mivel ezek a távolabbra kerülő elemeket már elengedték, a kocka gyakran szétesett.

Ekkor jutott eszébe, hogy ha speciális alakúra faragná az elemeket, akkor azokat a saját formájuk megtarthatná. A speciális forma lényege, hogy minden kocka a helyzetétől függően (tehát hogy sarokkocka-e, vagy a lap közepén, illetve az élén áll-e) kapott egy kiálló elemet, amelybe beleakasztható volt egy másik kocka hasonló eleme. Voltaképpen afféle kis füleket, kampókat kaptak az egyes kockák. Ezután már csak azt a középső, önálló idomot kellett kifaragni, amely középen az egész konstrukciót összetartotta. Miközben ezen dolgozott, a feltaláló arra is rájött, hogy ez nemcsak a térbeli dimenziók megismerésének fontos eszköze, hanem kitűnő, szórakoztató és izgalmas játék is.

A Rubik-kocka kirakva
Kinek gyorsabban, kinek lassabban, és van, akinek egyáltalán nem sikerül tökéletesen kirakni, de még így is szórakoztató. (Kép: Mike Gonzales, The Coffee, Wikimedia)

Azt gondolnánk: ettől kezdve már csak azon múlott a játék sorsa, hogy a feltaláló egy ügyes vállalkozót találjon, aki mindezt egy erős kopásálló anyagból elkészíti, valamint korlátlan mennyiségben le is tudja gyártani.

Ez azonban korántsem volt ilyen egyszerű, hiszen a korabeli hazai viszonyok nem kedveztek a megszokott dolgok közé nehezen besorolható vállalkozásoknak. Ezért Rubiknak éveken át igen sok akadályt kellett leküzdenie a siker érdekében. (Ennek történetét a Wikipédia szócikkében részletesen is el tudod olvasni: https://hu.wikipedia.org/wiki/Rubik-kocka).

De miután végül sikerült megismertetni a nagyvilággal a Rubik-kockát, már megállíthatatlan volt a diadala, és itthon is rendkívül népszerű lett. 1980-ban csak Magyarországon egymillió darabot vettek belőle, s ezután nagyon rövid idő alatt népszerűvé vált az egész világon. A kockakirakó versenyek a mai napig jelentős közönséget vonzanak minden korosztályból. Ezt a játékot nem lehet elég korán elkezdeni, és kiöregedni sem lehet belőle. Igazi, generációkat összekötő játék.

Lévai Júlia


Érdekel a Rubik-kocka és más kultúrtörténeti érdekességek, amelyek hazánkban születtek? Lapozd fel a Mi MICSODA Junior sorozat Magyarország című kötetét!


Címkék:

állatkert  állatok  Antarktisz  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  eukaliptusz  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  játék  jelrendszer  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyomozás  óceán  ókor  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf