A matchboxok születése

A felnőtt világ tárgyainak kicsinyített másai ősidők óta ott voltak a játékok között. Készültek házak, bútorok, edények, babaruhák, olykor csónakok, ekék vagy lovaskocsik, szekerek, hintók is a gyerekeknek. Ezek alapanyaga évszázadokon át a fa és a textil, ritkábban a csont, a fém vagy a kerámia volt. A járművek mérete általában a tányérnyi és a tenyérnyi között mozgott, feltűnően pici darabok ritkábban fordultak elő. A technika fejlődése azonban a 20-dik század közepén már lehetővé tette az addig szokatlan mértékű miniatürizálást is. Így vonulhatott be a játékok közé liliputi méretekben a korszak nagy újdonsága, a motorral működő autó. Megszületett a gyufásdoboznál is kisebb, sőt, később arról is elnevezett mini-játék: a matchbox.

A cég egyik vezetője, Leslie Smith és a tervező Jack O'Dell, az ötvenes évek elején. A kép bal oldalán már ott van a cég egyik legnagyobb sztárja, az emeletes piros londoni busz is.

Na jó, akkor legyen akkora…

Két gyerekkori jóbarát, Leslie Smith és Rodney Smith (csupán a nevükben rokonok) 1947-ben közös céget alapított Londonban. Ez volt a Lesney Products öntöde, amely ekkor főként agrár- és autóipari cégeknek készített különféle fém alkatrészeket. Mindezek mellett olyan termékeik is voltak, amelyek az emberek hobbitevékenységeit szolgálták. (Például horgászok számára hasznos, fém kenyéraprítót is lehetett náluk kapni.)

Ám mivel fiatalemberek vezették a céget, akiknek éppen ekkor voltak kicsik a gyerekeik, a játékok is érdekelték őket. 1948-ban tervezőmérnöküknek, Jack O'Dellnek már ezek tervezése volt a legfőbb feladata. Elsőként játékpuskák kerültek a piacra, de hamarosan megszületett az első autó is, amely egy kevésbé szokványos típus: az úthenger kicsinyített mása volt. (Aveling Barford úthenger.) Ez azonban még mindig nagyobb volt annál, minthogy a gyerekek például a zsebükben hordozhassák. Márpedig egy kisgyereknek biztonságot ad, ha mindig nála lehet a kedvenc játéka.

Ugyanakkor az amúgy viszonylag engedékeny oktatási rendszerben gyufásdoboznál nagyobb játékot nem lehetett bevinni az iskolába. „Hát jó, akkor legyen akkora, mint egy gyufásdoboz!” – döntötték el a cégnél az ezek szerint szülőnek is jó vállalkozók, és Jack O'Dell nekilátott, hogy zsebben tarthatóvá kicsinyítse az úthengert. Majd miután kidolgozta ennek technológiáját, már semmi akadálya nem volt annak, hogy általában is kisebb formában gyártsák a játékautókat.

Az első Matchbox autó egy úthenger volt: az Aveling Barford. Ez először nagyobb méretben készült, de mivel az iskolába csak gyufásdoboz méretű játékot lehetett bevinni, a tervező a gyerekek kedvéért elkészítette a kisebb változatát.

Kezdetben a felnőttek körében nem értek el különösebb sikert: sokan egyszerűen csak karácsonyi szemétnek, "Christmas cracker trash"-nek hívták ezeket a játékokat, amelyek az ötvenes évek elején már nagy számban sorakoztak a boltokban, trafikokban.

Csakhogy a gyerekek annál inkább szerették a Lesney-játékokat, és ha megkérdezték őket, hogy mit kérnek a születésnapjukra vagy karácsonyra, akkor a lista élén – olykor bizonyára még a lányoknál is – ezek álltak. Előbb-utóbb megtört a jég, és a szülők egyre gyakrabban vásárolták meg a pici autókat, amelyekre a hasonlat alapján egyszer s mindenkorra rá is ragadt a gyufásdoboz angol neve, a matchbox. A nagy kezdőbetűs „Matchbox” márkavédjegyet 1953-ban jegyezték be, ettől kezdve tehát a cég által gyártott autócskáknak ez volt a tulajdonnevük. Ám később, amikor már mások is gyártottak gyufásdoboz méretű autókat, minden ilyenre köznévként kezdték használni a matchbox kifejezést.

Siker és megpróbáltatások

1950-től a brit üzleti vállalkozások tevékenységét is befolyásolta az akkor kirobbant koreai háború, amelyben az USA mellett több nyugati ország is érdekelt volt, többnyire fegyvergyártóként. Az ezt követő három évben ezért Nagy-Britanniában is korlátozták a fémek és az öntvények felhasználását, ami a Lesney cég termelését is visszavetette. A háború befejezése (1953) után azonban megújult erővel folytatták a matchboxok gyártását, és az addig kicsinek számító vállalkozás 1960-ra a világ legnagyobb kisautógyártójává vált. Ezzel az olyan, nagy játékgyártókat is megelőzték, mint amilyen például a Dinky Toy is volt.

A matchboxok az USA-ba is eljutottak, ahol különösen nagy sikert arattak, hiszen az amerikai kisfiúk addig másutt még sohasem találkozhattak a brit autók típusaival. Ez pedig szenzációt jelentett a számukra. Ráadásul a cég rendkívül gazdag választékot kínált a különböző típusokból, ezért akinek azért is fontos volt a matchbox, hogy egész gyűjteménye legyen a különböző autókból, az mindent megkaphatott tőlük. Egy-egy komolyabb készletben a markolótól kezdve a billenősökön át a tűzoltó- vagy mentős kocsiig mindenféle jármű ott lehetett. Fokozta az örömöt, hogy ezeken a pici játékokon mozgatható elemek is voltak: gyakran ki lehetett nyitni az autók ajtaját, és a cementes teherautók tartályai ugyanúgy forogtak menet közben, ahogyan a való életben is. Ráadásul még olcsók is voltak ezek a játékautók, a hatvanas években sem kerültek többe 40-50 centnél.

Ebből a korai Matchbox katalógusból is jól látszik, hogy milyen gazdag kínálattal kápráztatta el a cég a gyerekeket.

A Lesney Products sikere nyomán mások is aktivizálódtak. A cégnek komoly konkurenciával kellett megküzdenie, például az amerikai Hot Wheels, a Johnny Lightning vagy a francia Majorette cég fellépésével. A Lesney Products ekkor még a fejlesztéseinek köszönhetően állta a versenyt, így például sikert hozott a számára, hogy 1970-ben alacsonyabb súrlódású kerekkel szerelték föl az autócskákat.

Termékeiknek egyébként az autók kerekeinek finom, vékony fémrúdja volt az egyetlen gyenge pontja: ez sérült meg, görbült el a legkönnyebben játék közben. Ám ugyanez másfelől a játék erősségének is bizonyulhatott, hiszen a gyerekeket rávezethette arra, hogy miképp vigyázzanak olyankor is a tárgyaikra, amikor éppen nagyon belefeledkeznek a mozgatásukba.

Később a cég a finoman és gyorsan guruló kisautókhoz pályákat is gyártott, ami még izgalmasabbá tehette az autós játékokat. Emellett kamionokkal, teherautókkal, de old timer (régi stílusú) autókkal is bővítették a készletet. A hetvenes évek végén és a nyolcvanas években azonban már több súlyosabb problémával is meg kellett küzdeniük, így például egy természeti katasztrófával, amelyben odaveszett az egyik telephelyük raktárkészlete, de emellett az általános nyolc hetes nemzeti sztrájkkal is, amely szintén nem volt hatástalan a termelésre és a forgalomra nézve. A Lesney Products végül 1982 júniusában kénytelen volt csődöt jelenteni. A céget a Universal Toys vásárolta meg, aminek következtében Nagy-Britanniában megszűnt a matchbox-gyártás, és 1985-re teljesen eltűntek a Lesney jelzések a kisautókról. Jack O'Dell és a Lesney alapítói azonban folytatták a munkát, és a megmaradt gyártósori gépekkel új márkát fejlesztettek ki: ez volt a Lled, amely 1999-ig volt jelen a piacon.

Magyarországra a nyolcvanas években érkezett meg ez a játék, amikor egyúttal a hazai gyártását is megszervezték. 1986-tól 1988-ig több ezer matchbox készült, a rendszerváltás előtti évben azonban kivonult az ebben érdekelt nyugati cég. (Ennek részletes története itt olvasható.)

Az akkori matchboxrajongók még bizonyára emlékeznek a Metalbox által gyártott magyar kisautókra, többek között a Prostockerekre, a Range Rover Police Patrolokra, a Ford Cortinákra vagy a Rolls-Royce Silver Shadow-kra. És mivel ezeket jó minőségben gyártották, többségüket épen adhatják át a gyerekeiknek.

Lévai Júlia