A mesebelinek látszó axolotl

axolotl, Mexikó, szalamandrafélék, Szerb Antal, veszélyeztetett fajok

Az axolotl minden bizonnyal a világ legaranyosabb állata, amelyet sokan azonnal hazavinnének játszótársnak, ha nem a víz alatt élne. Nemrégiben azonban az is kiderült róla, hogy nem pusztán az elbűvölésünkre képes, hanem akár arra is, hogy jelentősen hozzájáruljon bizonyos betegségeink meggyógyításához. 2018-ban a Minnesotai Egyetem kutatócsoportja arra jutott, hogy az axolotl sajátos regenerálódási képességeinek feltárása az ember számára is hasznosítható lehet.

A szervek újranövesztése és a fehérjék
A szalamandrafélék általában képesek rá, hogy megsérült, elveszett testrészüket egy idő után újranövesszék, így vissza tudják állítani testük korábbi, ép állapotát. Az axolotl azonban ezen felül még arra is képes, hogy a legsúlyosabb esetekben, például a gerincvelőjét érő sérüléseknél is helyreállítsa az idegpályák működését.

Az axolotl alakja erősen hasonlít a többi szalamandráéra.

Ez pedig azért különösen fontos, mert ugyanerre például az emberi szervezetben egyáltalán nem látunk példát. Ha egy gerincsérülésnél megszakadtak az idegi összeköttetések és ez bénulást okozott, akkor ezt az állapotot az emberi szervezet sem magától, sem külső segítséggel nem tudja az eredeti állapotába visszaállítani. Ám ha a tudomány meg tudja fejteni az axolotl titkát, akkor van remény arra, hogy ennek tanulságait az emberek gyógyításában is hasznosítani lehet. Így elképzelhetővé válna, hogy akik egy gerincsérülés során lebénultak, azok ismét járni tudjanak.

Az axolotlokkal végzett kutatások során az derült ki, hogy az állat szervezetében egy fehérje teszi lehetővé az idegek ismételt összekapcsolódását. Ez a c-Fos nevű fehérje járul hozzá ahhoz, hogy az axolotl sérült gerincvelőjénél a gliasejtek gyorsan elkezdjenek szaporodni, és újjáépítsék az idegek közötti kapcsolatokat, miáltal az állat ismét mozgatni tudja a testét. A felismerésnek ránk nézve az a jelentősége, hogy ez a fehérje az emberi szervezetben is jelen van, elvileg tehát az embernél is elérheti ugyanezt a hatást.

Csakhogy itt a c-Fos ilyenkor nem tud aktivizálódni, ezt ugyanis egy másik fehérje, a Jun protein akadályozza. A Junnak abban van szerepe, hogy az emberi gerincvelő sérülése után a gliasejtek hegszövetet képezzenek, márpedig ahol megindult a hegesedés, ott lezárulnak a folyamatok és az idegsejtek nem tudnak újból összekapcsolódni. A feladat tehát az, hogy valamilyen módon megakadályozzák ezeken a területeken a Jun fehérje működését, és ezzel kiküszöböljék a gerinchez közeli szövetek hegesedését. Ha ez sikerül, akkor az embernél is lehetővé válik az idegsejtek visszaépülése, és nemcsak a gerincvelőnél, hanem az egyéb testrészek idegi sérüléseinél is.

Mindehhez természetesen még további kutatások hosszú sorai kellenek (hiszen például a hegesedés kiiktatása is tartalmazhat veszélyeket), de ettől függetlenül annyi már ma is bizonyos, hogy ezek a furcsa és ritka állatok eddig is jelentősen hozzájárultak a tudomány és a gyógyítás fejlődéséhez.

Hol találkozhatunk ma axolotlokkal?
Az axolotl teljes rendszertani neve mexikói axolotl. Ez is utal rá, hogy az állatnak Mexikó az őshazája. Az ott walking fish néven is ismert axolotl egykor az azóta lecsapolt Texcoco-tóban és a Zumpango-tóban is jelen volt, ma azonban már csak a Mexikóváros közelében fekvő tavakban él.

Ez a kis albínó valóban olyan, mintha egy meséből érkezett volna.

Nevét még az azték kultúrában kapta, amelyben vízi kutyának tekintették (atl=víz, xolotl=kutya). Valószínű, hogy a halál és egyben az újjászületés kutya fejű istenéhez, Xolotlhoz is hozzá kötötték a mítoszaikban. (Az egyik legnépszerűbb mítosz szerint a Földön elsőként megjelenő embereket megölték az istenek, ám ezek egyike, Xolotl néhány emberi csontot visszahozott, és azután ezekből teremtették újra az embereket.)

Igaz, a feje elég széles, de annál laposabb, minthogy egy kutyához hasonlíthatnánk. Ráadásul a teste a szalamandráknál, gőtéknél megszokott, gyíkszerű formát mutatja. Mindez azonban már nem fogja megváltoztatni a nevét.

A kifejlett állatok átlagos hossza 30 cm, de 45 cm-re is megnőhetnek. Farkuk erős, oldalról lapított evezőfarok, szemhéj nélküli szemei távol ülnek egymástól. Lábai rövidek, de erősek, és eltérő számú ujjakkal rendelkeznek: az első lábakon négy, a hátsón pedig öt hosszú és vékony ujjuk nő. Mesterséges tenyésztésük során alakult ki az albínó, vagyis színtelen fajtájuk, amelybe a talán legizgalmasabb kinézetű axolotlok tartoznak. De emellett többféle színes változatuk is létezik, az aranytól a feketéig. Különösen a tigrisszalamandrával való keresztezésük hozott izgalmas színváltozatokat.

Sajátosságuk még, hogy a fogaik a gyomorszájuknál vannak, ezért a táplálékukat vákuummal szívják be, és csak belül kezdik el megrágni. Ragadozók, s a vízben élő rákokkal, kisebb halakkal, rovarokkal és kétéltűekkel táplálkoznak. Ezekre szürkületkor és éjjel vadásznak. Olykor a kisebb fajtársaikat is bekapják, tehát a kannibalizmus sem idegen tőlük. Zsákmányukat a szaglásuk révén találják meg. A hűvösebb hőfokot kedvelik, ha túlságosan fölmelegszik a környezetük, abba akár bele is halhatnak. Ez is az oka, hogy leggyakrabban az aljzaton tartózkodnak.

Mitől olyan vicces az axolotl?
Nem vitás, hogy a kinézetük szokatlan és egyedülálló. Emögött azonban nem a gazdag színváltozatok állnak, hanem elsősorban az, hogy az axolotl egész életében megőrzi a lárva állapotát, és ettől emberi szemmel nézve olyan, mintha még felnőtt korában is kisgyerek maradt volna.

Természetesen plüssnek is kell lennie, axolotlból!

Sajátossága, hogy ivarérett korában is megtartja a víz alatti életmódját, és ezért a feje két oldalán megmarad a kopoltyúja, több párban is. Szokványos esetben a kétéltűeknek felnőtt korukban a szárazföldön élnek, visszafejlődik a kopoltyújuk és áttérnek a tüdős lélegzésre. Az axolotlról azonban csak olyankor válnak le a kopoltyúi, ha pl. kiszárad a tó, amelyben addig élt, és kényszerből át kell váltania a szárazföldi életmódra.Ha azonban erre semmi nem kényszeríti, akkor magától nem hagyja el a víz alatti életmódot és a lárvákra jellemző tulajdonságait.

A lárvakori állapot megőrzését a tudományban neoténiának hívják. A neoténiás állapot az axolotl mellett még a barlangi vakgőtére és néhány közeli rokon fajra is jellemző. Az átalakulás elmaradásának az az oka, hogy ezeknek az állatoknak a pajzsmirigye nem választja ki az átálláshoz szükséges hormonokat, köztük a tiroxint. Vagyis az állatba nincs eleve beépítve az átalakulás folyamata, nem faji sajátossága a metamorfózis, mint a többi kétéltűnek.

Ha azonban a szervezetébe mesterséges úton bejuttatják a tiroxint, akkor az axolotl is keresztülmegy a folyamaton. A mégis átalakult axolotlok azután a mexikói tigrisszalamandrára hasonlítanak.

A neoténia jelensége egyébként minden fajnál érdekes lehet. A törzsfejlődés szempontjából neotén jegyeknek nevezik azokat a jellegzetességeket, amelyek az ősibb fajok fiatal egyedeit összekötik a későbbi faj felnőtt egyedeivel. Az ember is számos neotén jeggyel rendelkezik, amelyek a csimpánzok fiatal tagjaival kötik össze.

Az axolotl régóta a veszélyeztetett fajok közé tartozik. Életét nemcsak a város terjeszkedése és a víz minőségének romlása veszélyezteti, hanem az is, hogy az ember által újonnan betelepített halfajok gyakran tekintik a zsákmányuknak. További veszélyt jelent, hogy a mexikóiak is szeretik ínyencségként feltálalni ünnepi alkalmakkor. Ezt az ottani hagyományok is erősítik, hiszen az elődeik, az aztékok szent állatnak tekintették, és máig megmaradt annak szokása, hogy az ünnepeken mindenképp jelen kell lennie az étkek között. Így hiába tiltják a törvények, a helyi piacokon még ma is árulnak titokban kihalászott axolotlokat.

2009-re már aggasztóan kevés maradt csak belőlük: a vadon élő egyedek számát 700–1200-ra becsülték. Szerencsére sokan gondját viselik ennek a fajnak, és igyekeznek jól karban tartott akváriumokban szaporítani az axolotlokat, amelyek a tudományos hasznuk mellett még az emberek szórakoztatását is szolgálják.

Nem egyszer novellák, regények és filmek hőseivé is válnak, így például Szerb Antalnál is megjelennek A Pendragon legenda című regényben, Julio Cortázar  novellát írt róluk, a német Kevin Kay Axolotl und seine Freunde (Axolotl és barátai) címmel írt egy gyerekkönyvsorozatot, és még sorolhatnánk. A Hydropi és a Felino pokémonokat is az axolotlról mintázták.

Sokan úgy tekintenek az axolotlra, mintha egy másik bolygóról érkezett volna, és ettől rendkívül izgalmasnak, mesebeli lénynek látják. De talán a tudományos kutatások mellett ez is hozzásegíti majd ezt az állatot, hogy ne csak a könyvekben és a filmeken, hanem a valóságban is hosszú életű legyen itt, a Földön.

 

Lévai Júlia




Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Aitken  Albert de Mun  Ammut  Anaximandrosz  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arisztotelész  Arkhimédész  Artemisz  Asszír Birodalom  Aszklépion  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Budapest  Budapesti Vidám Park  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Claude Chappe  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dionüszosz  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fahrenheit  Fehérlófia  Fekete István  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Fourier-transzformáció  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Geomancia  Guinness rekordok  Hans Christian Andersen  Hedy Lamarr  Hippokratész  Hitler  Homo sapiens  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  John D. O’Sullivan  Jules Verne  Julius Caesar  Justh-párt  János vitéz  Jézus  József Attila  Kaffka Margit  Kheirón  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kosztolányi Dezső  Kréta  Kyatice-kultúra  Károlyi Mihály  Kígyótartó  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mesekönyvek  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Mithridatész  Monte Cristo grófja  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Nelson altengernagy  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Róma  Római Birodalom  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Skócia  Stephen Hawking  Szent Heléna  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Thesszaloniké  Tiberius császár  Tisza István  Titanic  VII. István pápa  Vatikán  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  anemométer  antibiotikum  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  belsőégésű motor  betegség  biológia  bozóttűz  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  császármetszés  császárság  csütörtök  cégér  céhek  címer  delej  denevér  diadém  dob  drón  dízelmotor  dórok  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  emlős  epekő  eretnek  etimológia  etruszkok  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  felvilágosodás  feng-shui  finommotorika  fogkő  foglalkoztató  folyadékkristály  frank  fáraó  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gót  gőzgép  gőzhajó  hableány  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  higany  himnusz  hiszti  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  háború  hóhér  húsevő nyövények  hőmérséklet  hőmérő  ikozaéder  illat  immunitás  indiánok  inga  interjú  internet  ipari forradalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalogathia  kalóz  kalózlevél  kalózállam  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kálvinizmus  készségfejlesztő  kétszikűek  kétéltűek  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  kórház  kölni  könyvtár  kötéltánc  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lovasfutár  lárva  látás  láz  lázfa  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetoszféra  magnetosztrikció  malária  mandula  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  marcipán  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  misztikus lények  mitokrondrium  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  mágnesesség  mágnesség  május  május 1  második világháború  méhlepény  méreg  narentinok  narvál  neandervölgyi  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  postakocsi  pszichológus  pápaság  pékség  rajz  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rádiócsillagászat  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  sellő  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szavak  szem  szemafor  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szocializmus  szogdok  szonár  sztrájk  szász  szélkakas  szélzsák  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sör  tamariszkusz  tanulójáték  teaút  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  terroristák  teszt  tesztelés  thrákok  tirrének  tisztálkodás  tobzoska  torpedó  trappista sajt  trappisták  turul  tájoló  távíró  törökfürdő  tükörtávíró  tüntetés  tőzsde  tűz  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vakcina  vakság  vasút  vegyszer  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  világháború  virágállat  vizelet  vonatrablás  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  wifi  zsilip  zászló  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  általános választójog  átalakulás  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  úthálózat  ősbaktérium 

Kapcsolódó könyvek:

2084

Mi MICSODA Hüllők és kétéltűek - Gekkók, békák, varánuszok

Teljes ár: 3 200 Ft
Online ár: 2 560 Ft