A pulzus és a szívverés

https://www.tessloff-babilon.hu/a-pulzus-es-a-szivveres orvoslás, pulzus

Nem is olyan régen történt, hogy a kutatók először tudták megmérni egy kék bálna pulzusát. Kiderült például, hogy bár a bálna vérkeringése hasonlóan működik, mint az emberé, de amikor lemerül a mélybe a táplálékáért, olyankor elképzelhetetlenül alacsonyra zuhan le a pulzusszáma: előfordulhat, hogy percenként csupán két szívverést lehet érzékelni. Ez más élőlényeknél elképzelhetetlen. Az embernél ennek a harmincszorosa is olyan alacsony számot jelentene, amilyenbe belehalna.

Mi valójában a pulzus?

Az orvos gyakran kezdi azzal a vizsgálatot, hogy megfogja betege csuklóját, és figyelmesen számolni kezd. Ilyenkor a hüvelykujjával megkeresi azt a pontot, ahol érezhető a beteg verőérének pulzálása (magyarul a lüktetése), és ennek – vagyis a pulzusának – a gyorsaságából igyekszik megállapítani, hogy kell-e lázzal is számolnia.

Pulzusmérés
Legkönnyebben a csuklónkon tapintható ki a pulzusunk, amely a vérkeringésünk és a testhőmérsékletünk állapotát is jelzi. (Kép: Pia von Lützau, Wikimedia)

Amikor ugyanis felszökik a láz, vele együtt a szívünk és ezzel együtt a pulzusunk is gyorsabban ver. (A folyamat mögött az agyban lévő hipotalamusz áll, amely a hőtermelés-hőleadás arányt átmenetileg megváltoztathatja. Amikor ugyanis túl sok kórokozó kerül a szervezetbe, az ezek ellen védekező fehérvérsejtekből pirogén szabadul fel, amely aktivizálja a hipotalamuszt, és az magasabb hőmérsékletet „vezényel” a szervezetnek. Ennek fenntartására a vérkeringésnek fel kell gyorsulnia, és ettől lesz a pulzus is szaporább.)

A pulzus nem egyéb, mint az artériáknak – magyarul: verőereknek – a szívveréssel megegyező, periodikus lüktetése. (A szó, ahogyan a pulzálás is, a latin pellere, pulsum = üt, lök igéből ered.) A pulzus tehát a szív percenkénti összehúzódásait jelzi a számunkra. Ez az összehangoltság nem mindig áll fenn: bizonyos esetekben a pulzus verése eltérhet a szívtől, de ez ilyenkor mindig súlyos problémát jelez.

A pulzálás attól jön létre, hogy a szív kamráinak összehúzódása vért pumpál a nagy és kis vérkörbe. Ez a szisztolé nevű szakasz (az összehúzás jelentésű görög szóból), amelynek során megnő a nyomás az artériákban. Ez vonul végig hullámként a verőerek ágain, és ennek lökése tapintható ki bizonyos pontokon pulzusként. (A pulzus tehát a hiedelmekkel ellentétben nem a konkrét véráramlás jele.) A szisztolés szakaszt a kamraizomzat elernyedése követi, a terület ennek ideje alatt töltődik fel vérrel. Ez a diasztolés szakasz (a tágulás jelentésű görög szóból). Ekkor az artériákban levő vér nyomása csökken. A vérnyomás mérésekor ezt a két aktuális nyomásértéket állapítjuk meg.

A pulzust nemcsak a csukló külső részén, hanem a nyak oldalán, a térdartérián, a karizmon, a lábfejen és a combverőéren is ki lehet tapintani.
Az ember pulzusa normális körülmények között percenként 65-85 verés közé tehető. A pulzus szaporasága a kortól és a nemtől is függ. A csecsemőké, kisgyerekeké például gyorsabb, és általában a nőké is az, de előfordulhat, hogy a hivatásos sportolóké szintén rendszeresen szaporább a többiekénél.

A bálna szívverése
A kutatók egy tapadókorongokkal fölerősített műszerrel mérték egy kék bálna szívritmusát, úszás közben. A bálna szívverése egyébként is meglehetősen alacsony, de amikor lemerül a mélybe, extrém módon képes lelassulni. Így a szívének sokkal kevesebb munkát kell végeznie ahhoz, hogy fenntartsa a vérkeringést az alacsonyabb hőmérsékletű, ám nagyobb nyomású víz közegében.  (Kép: Alex Boersma)

A pulzus szaporasága azonban nemcsak egy átmeneti változásra, hanem annál súlyosabb helyzetekre is utalhat. Ha például valakinek a pulzusa nyugalmi állapotban vagy láz nélkül is folyamatosan gyorsabban ver percenként száznál, akkor az már a tachycardia kóros állapotára utal, és sürgős beavatkozást igényel. Ugyanígy az is, ha hatvannál alacsonyabb a pulzus. Ilyenkor  bradycardiáról beszélünk, ami például kihűlés esetén jelezheti az életveszélyes állapotot.

A szív állapotát általában az elektrokardiográfiával (EKG) végzett vizsgálattal mérik, de a különböző testrészeken mért pulzusszám is utalhat a súlyosabb érrendszeri elváltozásokra. Mindez természetesen az állatokra nézve érvényes, ám a jó diagnózishoz mindenképp ismerni kell, hogy mennyi a szóbanforgó állat saját, jellemző pulzusszáma. A kistermetű kutyák és macskák pulzusa például alapszinten 80-120, a nagytestű kutyáké 60-120 percenként. De ahogyan az embernél, úgy a kutyáknál-macskáknál is gyorsabb a fiatalok és a vemhes állatok pulzusa.

Mint a 24.hu egyik cikkében is olvasható, vannak, akik azt is kiszámolták, hogy hányat ver a különböző fajok tagjainak szíve az egész életük során. A dolog persze attól is függ, hogy mennyi ideig él az egyed, és a számolásoknál nyilván a fajra jellemző átlagéletkorból indulnak ki. Mint a cikk szerzője, Ughy Márton némi humorral megjegyzi: hiába, hogy például a csirke szíve a normál másfél évtizedes élettartama alatt 2,17 milliárdszor dobban meg, és ezzel ő jár a legközelebb az emberhez (akinek 70 év alatt 2,21 milliárd szívverés jut), mivel a húsának népszerűsége miatt általában nemhogy 15 évig, de 15 hónapig sem él, ezzel a rekordjával bizony nem megy sokra szegény.
A többi állat a méretétől függetlenül az egymilliárd szívveréshez közelít.

A cikk összehasonlító táblázatot is közöl, amelyből jól látható, hogy melyik élőlénynek átlagban hány szívverés jut az életben, és hogy a hírekbe most bekerült bálna általában is a lassú szívverésű élőlények közé tartozik.

Átlagos

Súly

Szívverés

Élettartam

Szívverés/Élet

Élőlény

(gramm)

(/perc)

(év)

(milliárd)

Ember

90 000

60

70

2,21

Macska

2 000

150

15

1,18

Kistestű kutya

2 000

100

10

0,53

Közepes kutya

5 000

90

15

0,71

Nagytestű kutya

8 000

75

17

0,67

Hörcsög

60

450

3

0,71

Tyúk

1 500

275

15

2,17

Majom

5 000

190

15

1,50

1 200 000

44

40

0,93

Tehén

800 000

65

22

0,75

Disznó

150 000

70

25

0,92

Nyúl

1 000

205

9

0,97

Elefánt

5 000 000

30

70

1,10

Zsiráf

900 000

65

20

0,68

Bálna

120 000 000

20

80

0,84

(Forrás: Kottke)

Aki rosszra készül, azt elárulhatja a szívverése

A szívverés mérhetősége természetesen nemcsak az egészségügyet, hanem a politikát is érdekli. Ma már olyan eszköz is létezik, amely nagyobb távolságból, sőt falakon át is képes érzékelni a szívverést. Ezt az amerikai hadseregnél fejlesztették ki, védelmi célból. A készülék az EKG módszerével működik, de több méteres körben is képes lehallgatni a szívverést. Ez fontos lehet például olyankor, amikor sejthető, hogy valaki rossz szándékkal rejtőzött el egy fal mögött vagy egy másféle rejtekhelyen.

De abban az esetben is használható, ha egy személy a tömegben igyekszik elvegyülni, és ott készül valamire. Ha a hatóságok gyanút fognak és folyamatosan figyelik a szívverését, annak változásaiból esetleg kiderülhet, hogy közel jár-e már a terve megvalósításához, hiszen olyankor az embernek a stressztől felgyorsul a szívverése. Emellett a tudósok szerint a szívünk elektromosan mérhető aktivitása olyan egyedi biometrikus adatot biztosít rólunk, mint amilyen az ujjlenyomatunk vagy szivárványhártyánk.

Az ilyen és ehhez hasonló készülékek tehát a bűnüldözésben hasznosak lehetnek, ha önmagukban természetesen nem is oldhatják meg a bűnügyeket. De hát azokat eddig is inkább a higgadt és nyugodt szívverésű nyomozók szokták megoldani.

Lévai Júlia


Címkék:

állatkert  állatok  Antarktisz  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  eukaliptusz  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  játék  jelrendszer  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyomozás  óceán  ókor  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf