A szélkakastól az anemométerekig

időjárás, meteorológia, szimbólum, vallás

Azokra a számító emberekre, akik mindig arrafelé fordulnak, ahonnan a kedvező szél fúj, azt szoktuk mondani: szélkakasok. Ebben a képben persze a „szél” nem a természeti jelenségre utal, hanem az ahhoz hasonlító politikai vagy gazdasági folyamatokra. A metafora viszont azért jöhetett létre, mert Európa településein hosszú évszázadokon át gyakori látvány volt a háztetőkön vagy a templomtornyokon ülő szélkakas. Különösen a tengerpart vidékeken volt sok ezekből a forgó szerkezetekből, hiszen a hajósoknak tudniuk kellett, hogy amikor útra kelnek, milyen irányból fúj a szél. Ugyanakkor a szélkakasokat pusztán a díszítés kedvéért vagy egyszerű szimbólumként is föltették a házak legmagasabb pontjaira.

Mióta nézik a szélirányt?
A szeleket az ókorban olyan szeszélyes, kiszámíthatatlan erőknek tartották, amely az istenek kezében vannak, ezért különösebben nem is törekedtek arra, hogy valamiféle mérőeszközt  fejlesszenek ki a meghatározásukra.

Azt, hogy a szelek fizikai erők és a mozgásukat szabályszerűségek jellemzik, Amerika felfedezője, Kolumbusz Kristóf figyelte meg, 1492-ben. Utazása során a szélirány meghatározására zászlószerű vásznakat használt. Először a keleti passzát szél iránya alapján hajózott, majd észak felé hajózva egy nyugati széllel tért vissza. A szelek viselkedésének magyarázatait elsőként Edmond Halley angol tudós írta le, 1686-ban. Ekkora azonban Európa már tele volt szélkakasokkal.

 A szélkakastól az anemométerekig
A franciaországi Bourges-ban,  a Saint-Étienne katedrális tetején különösen kecses szélkakas forog.

Miért éppen kakas?

Valószínűleg azért esett éppen a kakasra a választás, mert a formája egyszerre felel meg a praktikus és az esztétikai igényeknek. Egy tengelyre fölszerelt test akkor képes jelezni a szél irányát, ha oldalról nagy felületen tudja befogni a légmozgást (és persze szemből kifejezetten keskeny, hogy a forgását ne zavarják meg a keletkező légörvények). Emellett jó, ha van rajta egy kisebb, hegyes rész, amely nyílként mutatja az irányt. A nagy felülethez pedig éppen megfelelőek a kakas farktollai, miközben a feje és a csőre a „mutató” szerepéhez tökéletes.

Ahhoz, hogy a szél hatására azonnal és könnyen elmozdulhasson a szerkezet a tengelye körül, a kakas két oldalának eltérő súlyúnak kell lennie, vagyis az egyik oldalát súlyosabbra kell készíteni. Ha élénkebb lesz a légmozgás, a kakas a nagyobb súlyú rész irányába fog elbillenni. Így mindig a kisebb súlyú rész lesz a szél felőli oldalon, s ennek alapján mindig leolvashatjuk a helyzetéből, hogy merről fúj a szél. Ettől függetlenül sok szélkakas fölé olykor még külön nyilakat is fölszerelnek az égtájak neveivel.

A jó súlyeloszlás mellett az is fontos, hogy a szélkakasnak legyen elégséges tere, vagyis a környező házak és fák ne legyenek túl közel hozzá. Ugyanis azokon is keletkeznek légörvények, szakszóval turbulenciák, és ezek megzavarhatják a szélkakas forgását. Mindettől függetlenül időnként macskákat is láthatunk a tetőkön szélkakasként működni, amelyek azonban kénytelenek örökké egy nyílvesszőn egyensúlyozni.

A szélirány megállapítása nemcsak a hajósoknak fontos, hanem a repülésirányítóknak is, akik azonban nem szélkakasokat, hanem szélzsákokat használnak erre a célra. A repülőgépeknél ugyanis az a legbiztonságosabb, ha a széllel szemben szállnak fel, mert ez csökkenti a repülők talajhoz viszonyított sebességét. A kifutópályákat is igyekeznek az uralkodó szél irányában építeni. Mivel az oldalról fújó szél kellemetlenebb, ezért gyakran két-három egymást keresztező kifutópályát építenek a repülőtereken.

 A szélkakastól az anemométerekig
A szél irányát és erősségét két vagy három kanállal fölszerelt anemométerrel is mérik. A kanalas rész alatt, ennek forgása alapján egy elektromos szerkezet ad információkat a szél erejéről is.

Mik az anemométerek?

Amióta a meteorológia önálló tudományág lett, a szélmérők, szakszóval anemométerek fajtái is kibővültek, emellett a funkciójuk is gazdagodott, hiszen a szélirány mellett a szelek erősségét is pontosan meg kell adni. Az első szélmérőt Leon Battista Alberti, Firenze egyik legsokoldalúbb tudású művésze és filozófusa szerkesztette meg, 1450 körül.

A meteorológusok elsősorban kanalas és légcsavaros szélmérőket alkalmaznak. A kanalas szélmérőnél az irányjelző alatti kis tengelyen helyezkedik el három kanál, a légcsavaros megoldásnál pedig vagy az irányjelző orrán, vagy alatta van egy kisebb légcsavar. Ezeknél a tengelyre szerelt, forgó részekhez elektromos szerkezet is kapcsolódik, amely pontos információkat tud adni a szél erősségéről.
A szélmérőt a nemzetközi normák szerint a talajfelszíntől számított 10 méteres magasságban kell elhelyezni.

Mit jeleznek még a kakasok?

A magasban elhelyezett kakasok egyúttal szimbólumok is. A kakaskultusz első nyomai Asszíria és Ó-Egyiptom kultúráiban jelentek meg. Mivel a hajnali kukorékolás a napkeltét jelzi, a keleti népeknél általában a napkultusz fontos alakja volt a kakas, mint amely képes volt elűzni a sötétséget. Emellett a hírnév, az éberség és a figyelem jelképe is volt. A vörös kakas egyszerre védte meg az embereket a tűztől, de annak előidézője is lehetett: a magyar népnyelvben például egyértelműen ez utóbbi értelemben használták. A „fölszállott a vörös kakas a tetőre” kifejezés azt jelentette, hogy tűzvész tört ki.

A kínai kultúrában az egyensúly egyik eleme: a jin és jang egységében a nőt jelképező kacsa mellett a férfit szimbolizálja, de a szerencsével és a jókívánságokkal is összefonódik. A buddhizmusban ezzel szemben a végzet szimbóluma. A görög-római antik kultúrában a kakas Zeusz és Apollón madara is, és a fényt, a gyógyerőt jelképezi. Emellett lélekkísérő szerepet is adtak neki, hiszen ő az, aki reggelenként mindig egy új hajnal eljövetelét hirdeti, így bizonyára arra is képes, hogy az emberek evilági léte után egy másikba vezesse őket. A rómaiaknál azonban inkább az éberségét emelték ki, ezért a harciasság állata lett, a kakasviadal ötlete is ekkor született.

 A szélkakastól az anemométerekig
A kakasok helyett olykor macskák forgolódnak a tetőn, szélkakasként. Számukra talán a „macskakas” név lenne a legmegfelelőbb…(Fotó: Nyíri András.)

Az európai néphitben a kukorékolásnak olykor szellemriasztó hatást is tulajdonítottak. Az első egyistenhit, a judaizmus viszont ismét a keleti filozófiákkal mutatott rokonságot ezzel kapcsolatban: a kakas itt is az emberpár egységének, harmóniájának keretén belül képviselte a férfit, a nőt kifejező – akkor még gúny nélkül megjelenített – tyúk mellett. A Talmudban pedig az udvariasság, előzékenység jelképe lett. A judaizmusból kinövő kereszténységben ismét a fényt, az újjászületést, de egyúttal az ítéletre való visszatérést is szimbolizálta. A hívők szemében a kakas igehirdető is, aki az új hit felvirradását is jelzi.

A reformáció megjelenésekor a kálvinisták kiemelt szimbólumává vált a kakas, és ettől kezdve a református templomok tetejére a kereszt helyére kakast állítottak. Ennek pontos magyarázatát nem tudjuk, csak valószínűsíteni lehet, hogy ez Jézus történetének egy mozzanatára is utalhat: „Bizony, bizony mondom neked: mire megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem” – mondta a Biblia szerint Jézus Péternek az utolsó vacsora alkalmával.

Más magyarázatok szerint a katolikusok egykor, a templomfoglalásokkor a körmeneti kereszttel verekedtek, ezért a protestánsok elvetik ennek a szimbólumnak a kiemelt használatát. A legvalószínűbb azonban az, hogy az ellenreformáció idején mindennél fontosabbá vált a politikai jellegű elkülönülés, és ezt segítették a templomi szimbólumok is. A háztetők, tornyok kakasait azonban mindez nem érinti – ők mindig kitartóan csak arról értesítenek minket, hogy fúj-e egyáltalán a szél, és ha igen, akkor honnan.

 

Lévai Júlia


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Albert de Mun  Ammut  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Aszklépion  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galénosz  Ganésa  Hermész  Hippokratész  Hitler  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  Juhász Gyula  Jules Verne  Justh-párt  János vitéz  József Attila  Kaffka Margit  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Koppenhága  Kosztolányi Dezső  Krisztus  Károlyi Mihály  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Moirák  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Skócia  Szent Heléna  Szent Margit  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  céhek  címer  denevér  diadém  dory  drón  díj  dízelmotor  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  feketehimlő  felfedezés  felvilágosodás  finommotorika  fogkő  fondendoszkóp  fáraó  félelem  füstölgő  főzés  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halmazállapot  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  hideg  himnusz  hiszti  hogyan működik  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hőmérő  időjárás  időszámítás  illat  immunitás  infrahangok  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jelrendszer  járvány  játék  kalogathia  kalóz  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  karácsony  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  kommunikáció  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kultúra  kultúrtörténet  kémia  kétszikűek  kétéltűek  kórház  kölni  könyvtár  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lárva  látás  léggömb  léghajó  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetosztrikció  malária  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikroszkóp  misztikus lények  mitokrondrium  mitológia  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  mítikus lények  mítoszok  narvál  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  pszichológus  pulzus  pápaság  pók  rajz  receptek  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szellemek  szem  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szél  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sárkány  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  teaút  technika  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  természet  természettudomány  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  tisztálkodás  tobzoska  trappista sajt  trappisták  tudomány  turul  tájfun  távíró  tél  tömegközlekedés  törökfürdő  tüntetés  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vadnyugat  vakcina  vakság  vallás  vasút  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  világháború  világűr  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vulkán  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  zarf  zsilip  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  állatok  általános választójog  átalakulás  édesség  éghajlat  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  építmények  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újkor  újszülött  úthálózat  ősbaktérium  őskor