Az érettségi vizsga születése

https://www.tessloff-babilon.hu/az-erettsegi-vizsga-szuletese- oktatás

Az érettségi – latin eredetű, régies nevén matúra – a középiskolai tanulmányokat lezáró és a felsőoktatásba utat nyitó vizsga. Történetében fontos szerepet játszott a cseh származású pedagógus és író, Comenius (1592-1670), aki a sárospataki református kollégiumban is tanított.

Lassú formálódás

Comenius így írt a vizsga fontosságáról: „Tanácsos lenne tehát az, hogy a latin iskola végén nyilvános értelmességi vizsgát tartsanak az iskolák vezetői, és az ő véleményük alapján döntsék el azután, hogy mely ifjakat érdemes akadémiára küldeni és kiket jelöljenek más élethivatásra…” 1

Érettségi
A cseh Jan Amos Komenský nevét Comeniusként ismeri a világ, és mint az első, modern gondolkodású pedagógust, a „nemzetek tanítója”-ként is szokták emlegetni.  (Fotó: Engraver George Glover, szkennelte: Csanády, Wikimedia)

Ő tehát elsősorban azt emelte ki, hogy ezzel a vizsgával mérhetőbbé lehetne tenni, melyik diák milyen pályára a legalkalmasabb. Úgy gondolta, hogy az érettségi típusú vizsgák mai kifejezéssel afféle tesztek lehetnének, amelyekből az állam, illetve az egyház is felmérhetné a „kínálatot” a különböző szakterületeken. Ezzel egyúttal azt is képviselte, hogy az államnak komoly szerepet kell vállalnia az oktatás formálásában.

Comenius után azonban még több mint száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a gyakorlatban is megszülessen az érettségi. Ez elsőként Poroszországban történt meg, ahol 1788-ban vezették be ezt a vizsgát, akkor még csak szóbeli formában. Bevezetésének az volt a célja, hogy ezzel mérjék a diákok alkalmasságát a továbbtanulásra, vagyis az érettségi eredményeik alapján válogattak az egyetemre jelentkezők között.  Ezután Franciaország következett, 1808-ban, majd Anglia 1838-ban. Ausztriában 1849 óta, Magyarország gimnáziumaiban pedig 1851-től érettségiztetnek. 1830-ban a franciák – elsőként a világon – az írásbeli érettségi vizsgát is bevezették.

Miért tiltakoztak Magyarországon az érettségi bevezetése ellen?

Ausztriában 1849-ben, tehát a forradalmak után jelent meg az az átfogó rendelet, amelyet a frissen kinevezett osztrák vallás- és közoktatásügyi miniszter, Leo Thun bocsátott ki az ausztriai gimnáziumok és reáliskolák működésének szabályozására. Ez a rendelet tartalmazta az érettségi vizsga kötelező bevezetését is, amelyet egyértelműen a poroszoktól vettek át. (Az osztrák tanügyi vezetés egy neves, porosz pedagógussal is konzultált annak érdekében, hogy pontosan megismerje a vizsgáztatás náluk rögzített gyakorlatát.)

Ezután Magyarországra is kiterjesztették a rendeletet, amelynek hivatalosan megfogalmazott célja a továbbtanulásra való alkalmasság vizsgálata volt, de itt, nem sokkal a szabadságharc leverése után érthetően a németesítés és az állami beavatkozás eszközét látták benne. Így kezdetben jelentős tiltakozási hullám követte az intézkedést. A Magyarországon hagyományosan legjelentősebb iskolafenntartó, a református egyház ugyanúgy ellenezte a vizsga bevezetését, ahogyan báró Eötvös József, vagy a kolozsvári tanáregylet elnöke, Schneller István is. Ők szintén azt a veszélyt látták benne, hogy ez az iskolák általános elnémetesítésével, illetve államosításával fognak járni.

A bécsi minisztériumot azonban nem érdekelték ezek az ellenvetések, és 1851-ben a fenntartóiktól függetlenül kötelezővé tették a gimnáziumokban az érettségit, majd szeptemberben meg is tartották az első vizsgákat.

Mivel a reáliskolák ekkor még csak hatosztályosak voltak, ahhoz, hogy a diákok 12 évnyi tanulás után érettségizzenek, jelentős reformra volt szükség. Ezért nem sokkal később, Trefort Ágoston miniszterségének első éveiben ezeket is nyolcosztályossá alakították, és így 1876-tól itt is bevezették az érettségit.

Ezután ismét egy olyan rendelkezés következett, amely tiltakozást váltott ki: 1883-ban a köztisztviselői törvény a köztisztviselővé válás feltételeként írta elő az érettségit. Mivel azonban a gyakorlat során beigazolódott, hogy ez csak javára vált a területnek, valamint az is kiderült, hogy az érettségi bevezetése nem hozta magával az iskolák állami kézbe vételét, ezért ezek a tiltakozások végül elhaltak.

Az érettségi kezdett megszokottá válni, és egy újabb jelentéssel is gazdagodott. Mégpedig azzal, hogy a diákok a tinédzserkor lezárásaként az érettségi révén újra végig gondolhatják és összegezhetik, amit addig megtanultak.

Azonban a lányok számára csak több lépcsőben vált elérhetővé az érettségi: ők először a kereskedelmi iskolákban, majd 1895-től a fiúgimnáziumokban tehettek magánérettségit. Márpedig erre szükség volt ahhoz, ha jelentkezni akartak például az orvosi egyetemre vagy a bölcsészkarokra, ami ekkor még forradalmi cselekedetnek számított. 1915-ben engedélyezték, hogy ahol nincs leánygimnázium, ott a lányok ugyancsak nyilvános tanulóként beiratkozhassanak a fiúgimnáziumokba, miközben az osztályteremben szigorúan el kellett különülniük a fiúktól. További diszkriminációt jelentett, hogy miközben az első leánygimnáziumi érettségit már1900-ban tartották, a lányok érettségije csak 1935-ben vált egyenértékűvé a fiúkéval.

A későbbiek során megerősítette az érettségi rangját, hogy aki emellett elvégzett egy katonai tanfolyamot, az a bizonyítvány birtokában tartalékos tiszti rendfokozatot ért el, ami egyúttal azt is jelentette, hogy őt már a középosztály tagjának lehetett tekinteni. Ez pedig a múlt század elejének rangkórsággal telített társadalmában sokak számára fontos lehetett.

A továbbiakban az érettségi csak egy rövid időszakra tűnt el az iskolák életéből: 1919-ben, amikor a Tanácsköztársaság kormánya eltörölte. A Tanácsköztársaság bukása után azonban ismét alkalmazták, s a későbbiek során gyakran fontos módosításokat is hajtottak végre a rendszerén. Erről részletesen itt olvashatsz.

Megbukni az érettségin?

A tapasztalatok szerint a legnagyobb „mumus” az érettségin a matematika, és valószínűleg ebből buktak meg a legtöbben, amióta létezik ez a fajta vizsga. Emiatt esett el például az érettségitől az egyik legnagyobb francia író, Émile Zola (1840–1902) is. Ő kiemelkedően jó tanuló volt a középiskolában, műveltsége később messze meghaladta a kortársaiét, ám a matematikával valami okból sehogy sem tudott megbirkózni, úgyhogy a vizsgán megbuktatták.

Érettségi
Az érettséginél fontos, hogy a diákok elkülönülve üljenek a teremben, hogy ne zavarják, de ne is segítsék egymást. A képen egy szczecini iskola érettségizői láthatók, 2005-ből. (Fotó: Marcin Otorowski, Wikipedia)

És mivel úgy érezte, hogy nem a felkészülés, hanem a megfelelő képességei hiányoznak a matematikához, úgy döntött, hogy nem próbálkozik tovább. Így viszont egyetemre sem tudott menni. Ám mivel az irodalom terén enélkül is jelentős tudással és tehetséggel rendelkezett, emellett az elhivatottsága is megingathatatlan volt, a további, szervezett tanulás hiánya már nem akadályozta meg őt abban, hogy máig jelentős hatású regényekkel gazdagítsa a világirodalmat.

Ugyancsak érettségi nélkül lett nagy – sőt: Nobel-díjas – íróvá a szintén francia Anatole France (1844–1927) is, igaz, őt nem a matematika érettségin buktatták meg, hanem, bizarr módon, az irodalmin. Ő ugyanis hiába olvasott már hétéves korától folyékonyan, és ráadásul rengeteget: a helyesírást nem tudta megtanulni, és emiatt az érettségi vizsgán kétszer is megbukott.

Természetesen a művészek között is sokan voltak és vannak, akiknek szintén nem sikerült az érettségijük, de ettől még kiemelkedőt alkottak a maguk területén. Ilyen volt például a múltban Lugosi Béla, Jávor Pál, Kassák Lajos és Feleki Kamill, ilyen Korda György, és ilyen az amerikai színésznő, Whoopi Goldberg is. Az ő sorsuk természetesen nem azt példázza, hogy az érettségi fölösleges dolog, csupán arra bizonyíték, hogy ha valaki egyvalamiben kiugróan tehetséges, emellett nagyon kitartó és elhivatott, akkor mellőzheti azokat a hivatalos formákat, amelyekre azonban a többségnek szüksége van.

Lévai Júlia

 

1. Comenius Á. J. Nagy Oktatástana, Akadémiai Kiadó, Bp.1953 XXXI. Fejezet, 368.l.


Címkék:

állatkert  állatok  Antarktisz  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  étkezés  eukaliptusz  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  játék  jelentés  jelrendszer  Jézus  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyomozás  óceán  ókor  oktatás  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf  zene