Az Ingenuity a Marson

tudomány, világűr

2021. április 19-dikén jelentős esemény zajlott le a Marson: egy kisméretű helikopter távvezérléssel felszállt a bolygó felületéről, majd visszaereszkedett. Az Ingenuity (’Találékonyság’) nevű űreszközt a NASA fejlesztette ki, és a Perseverance űrprogram során küldték a Marsra. A feladata, hogy feltérképezze a bolygó felszínét, vagyis a felszállásai során az eddigieknél részletesebb információkat küldjön a Földre.

Előzmények a Vénuszon

A módszernek már volt előzménye. 1985-ben a szovjet Vega-program keretein belül vittek fel a Vénuszra olyan eszközöket, amelyek az odaküldött űrszondák visszatérése után is önállóan továbbdolgoztak a helyszínen. Ekkor a Vega–2 nevű űrszonda egy külön leszállóegységet engedett le a bolygóra, belsejében egy ballonnal.

Az egység egy 1520 kilogrammos, 240 centiméter átmérőjű, gömb alakú szerkezet volt, amely a magas hőnek és a nyomásnak egyaránt ellenállt. Két nappal a szonda odaérkezése előtt vált le a Vega–2-ről, 125 kilométer magasságban, és ejtőernyős fékezéssel hajtotta végre az ereszkedését. 50 kilométernél engedte szabadon a benne lévő kutatóballont. A megfelelő hűtéssel ellátott egység alját egy ütéscsökkentő párnával is felszerelték, így az sikeresen landolt a bolygó éjszakai oldalán.

A feladata az volt, hogy mérje a légkör összetételét és állapotát, illetve a fúróberendezésével talajmintákat is vegyen. Felszállni azonban nem tudtott, ezért volt szükség mellette a ballonra, amely eközben ráállt a bolygó feletti repülésre, és a légkörről szolgáltatott adatokat. A teflon anyagú ballont héliummal töltötték fel, ettől maradt fenn a légkörben. Átmérője 3,4 méter volt, és a műszereket tartalmazó gondolája 13 méterrel alatta függött. Mozgását lítium akkumulátorok biztosították.

Mindkét műszer rendkívül hasznos adatokat tudott összegyűjteni, a működése során. Végül a leszállóegység a Vénuszon uralkodó, mostoha körülmények miatt, 176 napos szolgálat után 1985. június 15-dikén befejezte az adatküldést, majd két nappal később a ballon is megsemmisült a Vénusz légkörében.

Harminc másodpercre már felszállt

A Perserverance (’Kitartás’) marsjáró már április 3-dikán levitte az ikerrotoros drónt a Mars felszínére, ez azonban nem jelentette azt, hogy a kis helikopter azonnal munkába kezdhetett. A gépet előbb még le kellett tesztelni, amelynek munkálatait a kaliforniai NASA JPL (Jet Propulsion Laboratory) irányításával végezték el, az Ingenuity földi prototípusait (pontos, eredeti másait) is felhasználva.

Ingenuity
Az Ingenuity éppen elválik a marsjárótól, amely őt magával vitte a messzi bolygóra. (Fotó: NASA)

 

A Forbes.hu cikke szerint kezdetben bíztatóak voltak az eredmények: a NASA szakemberei megkönnyebbülten nyugtázták, hogy a helikopter létfontosságú, ám annál bonyolultabb hőszigetelő- és fűtőberendezése jól működik. Ez ugyanis a feltétele annak, hogy a drón optimálisan használja fel az energiát, amelyet csak a saját napelemes rendszerétől kap meg. És mivel a Marson akár mínusz 90 Celsius-fokra is lehűlhet a levegő, különösen fontos, hogy a napfényből nyert energia ne szökjön meg belőle, vagyis, hogy a hő a szerkezet elektromos alkatrészeit folyamatosan megóvja a fagyástól és a repedésektől.

Ezután azonban kiderült, hogy a rotorok tesztjét egy szoftverhiba nehezíti, ezért az első, április 8-ra tervezett tesztrepülést kénytelenek voltak elhalasztani. Miután kijavították a hibát, megállapították, hogy a drón az esetek 85 százalékában képes lesz repülési üzemmódba kapcsolni, így az eredeti felszállási terv után 11 nappal végül az Ingenuity megkapta az utasítást a felszállásra.

Ingenuity
Így fest az immár önállósodott Ingenuity, amely a többi szerkezetnél jóval mozgékonyabban tudja majd bejárni a Marsot. (A fotót az őt kibocsátó Perseverance marsjáró készítette, és a NASA az esemény élő közvetítésében tette közzé.)

A szerkezet földi súlya egyébként kb. másfél kilogramm volt, ez azonban a marsi gravitációban 0,68 kilóra csökkent, így a ritka légkör sem akadályozhatta meg, hogy a szerkezet kis energiával is létrehozhassa a megfelelő felhajtóerőt. Az 1,2 méter fesztávolságú rotorokat elég volt a 2500 fordulat/perces sebességre felpörgetni ahhoz, hogy a helikopter elemelkedjen a felszíntől. Mivel a NASA élőben közvetítette a kísérletet, rengeteg ember láthatta, ahogy az Ingenuity három méterre fölemelkedik, és csaknem fél percig fönnmarad a felszín fölött. Eközben a saját árnyékáról már tudott készíteni egy fotót, miközben a holdjáró szintén készített róla egy színes képet.

A gép első felszállását a NASA a Wright fivérek közel 120 évvel ezelőtti földi repüléséhez hasonlította. (Ráadásul az esemény egybeesett az idősebb Wright-testvér, Wilbur Wright születésének 154. évfordulójával.) A következőkben természetesen már hosszabb időtartamra is felszállhat az Ingenuity, amely ettől kezdve a Mars olyan helyeiről is tud majd képeket-adatokat küldeni, ahová a nagyobb és több energiát igénylő szerkezetek nem tudnának eljutni.

„Kis repülés egy drónnak, hatalmas szárnyalás az űrkutatásnak” – írták át az első, Holdra lépő űrhajós híres mondatát a kutatók az alkalomra, ezzel is érzékeltetve, hogy ismét jelentős fordulathoz érkezett az űrkutatás, és persze azt is, hogy ma is tisztelik az elődök teljesítményét.

Lévai Júlia


Érdekelnek a világűrrel kapcsolatos könyvek? Ezeket ajánljuk:
Mi MICSODA – Nemzetközi Űrállomás
Mi MICSODA A bolygók és az űrutazás – Irány a világűr!
Mi MICSODA Junior – A világűr


Címkék:

ajánló  állatkert  állatok  alvás  Antarktisz  aszteroida  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  bolt  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  császárság  csillagok  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  ember  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  étkezés  eukaliptusz  Európa  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyerekek  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hangsebesség  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  India  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  járművek  játék  jel  jelentés  jelrendszer  Jézus  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  könyv  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  lovagok  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  művészet  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyelv  nyomozás  óceán  ókor  ókori Görögország  oktatás  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szavak  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  úthálózat  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  Velence  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf  zene