Az inkubátorok születése

inkubátor, szülés, újszülött

Sajnos időnként megesik, hogy egy csecsemő a kelleténél korábban jön a világra. A koraszülésnek számos oka lehet, amelyeknek csak egy kis részét lehet kiküszöbölni. Arra azonban ma már van hatékony eszközünk, hogy a koraszülöttek a védelmező burok, vagyis az anyaméh elvesztése ellenére is életben maradjanak. Ez az eszköz az inkubátor.

Az első inkubátorokat Nizzában készítették

Az orvosok már a legrégebbi időkben is kísérleteztek például azzal, hogy melegvizes palackokkal pótolják az anyai test természetes hőmérsékletét, a 37 C-fok körüli meleget. A korai születés azonban egyéb hiányosságokkal is jár (például azzal, hogy a csecsemőnek még nem fejlődött ki a nyelési képessége, ezért hiába tették mellre: nem tudott szopni), a meleg biztosítása kevés volt a megoldáshoz.

Ezen a korabeli rajzon jól látható a Lion-féle inkubátor felépítése, a későbbi lázlapnak megfelelő, adatokat rögzítő táblácskával a tetején. (Kép forrása: Dr. Myer Solid-Cohen: Woman in Girlhood, Wifehood, & Motherhood,1906.)

A technika fejlődése a 19-dik század végén tette lehetővé, hogy összetettebb módszerekkel kísérletezzenek. Egy nizzai orvos, Alexandre Lion az 1880-as években komolyabban is elkezdett foglalkozni a feladattal. Abból indult ki, hogy a csecsemőnek egy olyan zárt térre van szüksége, amely nemcsak a testét tartja melegen, hanem lélegzéséhez szükséges a levegőt is. Ezért olyan szekrényszerű dobozokat készíttetett, amelybe folyamatosan engedtek be felmelegített levegőt, majd a doboz tetején lévő ventilátorrendszeren keresztül engedték ki. Azoknak a csecsemőknek, akik még nem tudtak nyelni, hosszú, kissé ívelt kanalakat gyártottak. Ezekkel cseppenként tudták adagolni a babák orrába a tejet, amely így egyszerűen lefolyt a nyelőcsövükbe. A nagyobbak szájába pedig egy hosszú csövön juttatták be a tejet. Mivel ezek a szekrénykék nagyon hasonlítottak a tojáskeltető gépekre, amelyeket inkubátoroknak hívtak, ezért ezeknek is ezt a nevet adták. (A szó alapja a „kotlik, tojást költ” jelentésű incubare, amely az in = bele, rá, és a cubare = fekszik szavakból állt össze. Emellett az inkubáció szó még a betegség lappangási idejét is jelentheti.)  

Lion törekvéseit a nizzai önkormányzat is segítette, így az orvos 1894-ben meg tudta nyitni a Maternité Lion-t, vagyis az első olyan intézetet, amely már komoly felszereléssel és képzett ápolókkal látta el a koraszülött gyerekeket. Minden nővér három csecsemőt gondozott. A kétóránként kötelező etetés mellett naponta mérték csecsemű súlyát és hőmérsékletét, amelynek adatait az inkubátor tetejére szerelt táblán pontosan vezetni kellett. Mivel ez különösen kimerítő munka volt, így egy-egy ápolónő csak fél évig végezhette, az intézményben tehát hathavonként cserélődött a személyzet, nehogy a kifáradás esetleg hibákhoz vezessen. Általában a koraszülöttek 45-50 százaléka maradt életben, ami jelentős fejlődés volt az előző korokhoz képest.

Lion képeslapokon is igyekezett népszerűsíteni az inkubátorokat, részben hogy többen adakozzanak a klinikájának, részben hogy elősegítse a koraszülött-mentés ügyét. Ez a képeslap az 1908-as Marseille-i Elektromos Kiállítás emléktárgya volt.

Mivel azonban a városi segítség kevés volt az intézmény fenntartásához, Lionnak komoly szervezőmunkát is kellett végeznie az adománygyűjtéshez. Olykor arra is rákényszerült, hogy vásári látványosságot csináljon az inkubátorokból. Így például az 1896-os berlini világkiállításon valóságos inkubátor-show-t szervezett nem kis sikerrel.

Nem sokkal ezután egy német származású, amerikai orvos, Martin Couney is létrehozott egy intézményt, a Lion-féle inkubátorokkal. Ő szintén csak jótékonysági alapon tudta fenntartani a klinikáját, amelyben a más kórházak által elutasított koraszülötteket fogadta. És mivel a szülők közt több szegény sorsú is volt, aki nem tudott volna fizetni az ellátásért, Couney pénzért mutogatta az inkubátorokat a bennük fekvő csecsemőkkel együtt.

Az inkubátorok gyártása azonban a 20-dik század elején megtorpant, aminek az Európában, de kisebb mértékben Amerikában is elterjedt biopolitika, azon belül a fasiszta-náci eszmeiség is az oka volt.

A nácizmus az emberek társadalmi hasznosságát biológiai adottságaikkal kívánta mérni. Ehhez kapóra jött a gének felfedezése, amelyből a nácizmus azonnal politikai programot kreált. A cél az volt, hogy a gének tudatos kiválogatásával és befolyásolásával tenyésszék ki az általuk hibátlannak elképzelt magasabbrendű fajt, amelyet árjának neveztek. Nemcsak a zsidó származásúakat kívánták eltüntetni a föld színéről, de többek között gyenge, beteg vagy valamilyen fogyatékossággal élő embereket is megölték vagy sterilizálták, hogy ne tudjanak továbbszaporodni. A koraszülötteket életképtelennek minősítették, fel sem merült, hogy meg kellene menteni őket. Ennek is köszönhető, hogy az inkubátorok csupán a nácizmus legyőzése után, a ötvenes évek elején terjedtek el a világon.

A korszerű inkubátorokat már sokkal több műszerrel szerelték fel, mint az elsőket, de tökéletesnek mégsem mondhatók. Ezért is támadt az az ötlete a Budapesti Műszaki Egyetem formatervezőjének, Vidovszky Annának, hogy a diplomamunkájaként ringatható inkubátort tervezzen. (Kép: Vidovszky Anna)

A magyarországi kezdetek

Magyarországon 1954-től indult meg szervezett formában a koraszülött-mentés. Budapesten a Schöpf-Merei Ágost Kórház és a Bakáts téri kórház tartott fenn közösen egy anyavédelmi központot, 1967. január 1-től. Ez volt az első olyan egészségügyi intézmény, amelyben kiemelten foglalkoztak a veszélyeztetett terhesek és koraszülöttek ellátásával. A speciális gondozásba például az is beletartozott, és beletartozik ma is, hogy biztosítsák a csecsemők számára az anyaméhbe beszűrődő természetes hangokat is. Emellett ma már jelentősen csökkenteni tudják azokat a látás-károsodásokat is, amelyet – elsősorban az 1500 g alatti súllyal születetteknél – az inkubátorra jellemző, nagyobb oxigénkoncentráció okozhat. Mindezek mellett az inkubátorok fenntartásával a kórházak és klinikák egy másik szerepet is magukra vállaltak: a nem kívánt csecsemők megmentésének feladatát. A hetvenes évektől hozzáférhető helyen, a kórházak bejáratánál állnak azok az inkubátorok is, amelyekbe a nem kívánt kisbabákat tehetik bele azok, akik valamilyen okból nem tudják vagy nem akarják a gyereküket felnevelni. Így legalább ezek a babák is megkapják a fizikai melegséget, és remélhetőleg hamarosan örökbefogadó szülőkhöz kerülnek, akik majd a családi melegséget is biztosítják nekik.

Lévai Júlia


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Aitken  Albert de Mun  Ammut  Anaximandrosz  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Artemisz  Asszír Birodalom  Aszklépion  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Claude Chappe  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dionüszosz  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fahrenheit  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Fourier-transzformáció  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Ganésa  Geomancia  Guinness rekordok  Hans Christian Andersen  Hedy Lamarr  Hermész  Hippokratész  Hitler  Homo sapiens  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  John D. O’Sullivan  Juhász Gyula  Jules Verne  Julius Caesar  Justh-párt  János vitéz  Jézus  József Attila  Kaffka Margit  Kheirón  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kosztolányi Dezső  Kréta  Kyatice-kultúra  Károlyi Mihály  Kígyótartó  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mesekönyvek  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Mithridatész  Moirák  Monte Cristo grófja  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Nelson altengernagy  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Skócia  Stephen Hawking  Szent Heléna  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Thesszaloniké  Tiberius császár  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Vatikán  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  anemométer  antibiotikum  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  bozóttűz  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  cégér  céhek  címer  delej  denevér  diadém  dob  drón  dízelmotor  dórok  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  etruszkok  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  felfedezés  felvilágosodás  feng-shui  finommotorika  fogkő  foglalkoztató  folyadékkristály  fondendoszkóp  frank  fáraó  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gót  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hableány  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  higany  himnusz  hiszti  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hőmérséklet  hőmérő  időjárás  ikozaéder  illat  immunitás  indiánok  inga  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalogathia  kalóz  kalózlevél  kalózállam  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kultúra  kálvinizmus  készségfejlesztő  kétszikűek  kétéltűek  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  kórház  kölni  könyvtár  kötéltánc  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lovasfutár  lárva  látás  láz  lázfa  léggömb  léghajó  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetoszféra  magnetosztrikció  malária  mandula  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  marcipán  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  misztikus lények  mitokrondrium  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  mágnesesség  mágnesség  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  méreg  narentinok  narvál  neandervölgyi  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  postakocsi  pszichológus  pápaság  pékség  pók  rajz  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rádiócsillagászat  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  sellő  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szem  szemafor  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szász  szél  szélkakas  szélzsák  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  tanulójáték  teaút  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  thrákok  tirrének  tisztálkodás  tobzoska  torpedó  trappista sajt  trappisták  tudomány  turul  tájfun  tájoló  távíró  tömegközlekedés  törökfürdő  tükörtávíró  tüntetés  tőzsde  tűz  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vakcina  vakság  vasút  vegyszer  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  világháború  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vonatrablás  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  wifi  zsilip  zászló  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  általános választójog  átalakulás  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újszülött  úthálózat  ősbaktérium