Az író, akinek egy hajózási szakkifejezés a neve

https://www.tessloff-babilon.hu/az-iro--akinek-egy-hajozasi-szakkifejezes-a-neve hajózás, irodalom

Az írók olykor álnéven teszik közzé az írásaikat, aminek sokféle oka lehet. Például amíg a nőket nem tekintették egyenrangúaknak, gyakran férfinéven publikálták könyveiket, hogy kijátsszák az előítéletes olvasókat. Másokat – mint például Jókai Mórt is – a politikai helyzet kényszerített rejtőzködésre. Ebben a cikkben azonban egy amerikai íróról lesz szó, aki ugyancsak álnéven írta nagysikerű regényeit.

Eltérő választások

Jókainak több álneve is volt az idők során, amelyeket időnként váltogatott is egymással. Hogy mindegyik mögött ő rejtőzik, arra persze csak azok jöttek rá, akik felismerték a stílusából. Használta a Sajó, Kakas Márton és Kis Endymion nevet is, utóbbi a görög holdistennő, Szelené örökös álomba merült ifjú kedvesére utalt. A legkülönlegesebb választása az volt, amikor a görög théta betű jelével írta alá a cikkeit, tehát így: Θ.

Még annál is különlegesebb választás volt az amerikai újságíró-író, Samuel Langhorne Clemens álneve, amely eredetileg egy kiáltás volt. Amikor a hajókon a mérőónt kezelő matróz azt akarta közölni a többiekkel, hogy még alkalmas a víz a hajózásra, azt kiáltotta, hogy „mark twain!” (helyesen írva: mark two), vagyis hogy „kettes jel!”.  Samuel Langhorne Clemens egy alkalommal úgy döntött, hogy ez lesz az ő írói neve. Hadd emlékeztesse őt is és az olvasóit is a hajózással való szoros kapcsolatára.

Mark Twain
Mark Twain, egyik legismertebb képén, elgondolkodva ül egy hintaszékben.

 

Ki volt Samuel Langhorne Clemens?

Clemens a floridai Missouriban született, 1835. november 30-dikán, egy nem túl jómódú, de jó nevű család hatodik gyerekeként. Testvérei közül három már gyerekkorában meghalt, csak Orion, Henry és Pamela érte meg a felnőttkort, és 1847-ben az édesapja is meghalt. Ezáltal az apa által biztosított ügyvédi fizetéstől is elestek, a család egyre inkább elszegényedett, így Samuel nem tanulhatott tovább, és munkába kellett állnia. Egy nyomdában talált állást, ahol nyomdászinas lett. Mivel azonban már ekkor kiderült, hogy kiválóan, sőt szellemesen tud írni, mellékfoglalkozásként cikkeket írt. És mivel Orion nevű bátyjának sikerült megvásárolnia a Hannibal Journal című napilapot, első, rövid cikke itt jelent meg. Hamarosan a Missouri Courier állandó szerzője is lett. Ezután vándornyomdászként New Yorkba és Philadelphiába utazott, ahonnan egyúttal tudósításokat is küldött a bátyja lapjának.

1855-ben ismét váltott: ezúttal hajókalauznak állt a Mississippin. Egy gőzhajón dolgozott, ahol képesítést is szerzett. Ennek alapján 1861-ben St. Louisban tagja lett a helybeli szabadkőműves páholynak is. Ebben az időszakban találkozott azokkal az emberekkel, akik különösen megmozgatták a fantáziáját, és akiknek az alakjai később sajátos figurákként jelentek meg egy-egy regényében.  

Az amerikai polgárháború kitörésekor megszűnt a folyami hajózás, így Clemens is munkanélkülivé vált. Kéthetes, kényszerű katonáskodás után Orionnal úgy döntöttek, hogy inkább Nevadába mennek ezüstöt bányászni. Sajnos azonban nem jártak sikerrel, ezért Clemens 1862-től ismét az újságírásból próbálta eltartani magát. Ekkor egy nevadai lap (a Virginia City Territorial Enterprise) riportereként dolgozott, és itt kezdte használni a Mark Twain nevet 1863-tól. 

Az első igazi sikert a Calaveras megye híres ugróbékája című szatirikus novellája hozta meg a számára, 1865-ben. Ezután változatlanul a lehető legkalandosabb módon folytatta az életét: egy ideig San Franciscóban, majd ismét Nevadában lakott, azután visszament Kaliforniába, onnan Hawaii-ra, és megint Nevadába. Közben rövid ideig tudósítóként dolgozott Európában és a Közel-Keleten.

1867-ben a Sacramento Union nevű kaliforniai lap azzal bízta meg, hogy amerikai turistákat kísérjen a Földközi-tengeren, ami szintén nagy hatással volt az írói munkásságára: ebből az élményből született a Jámbor lelkek külföldön című, ugyancsak nagy sikerű könyve, majd Nyersélet címmel egy útikönyv, amelyben mulatságos jelenetekkel és humoros portrékkal szórakoztatta az olvasókat.

1875-ben egy lap részletekben közölte az egyik legismertebb regényét: az Élet a Mississippin című, önéletrajzi emlékezéseket is tartalmazó könyvét, amely egyúttal pontos korrajzot is ad. Ezután következett az igazi világsiker: a Tom Sawyer kalandjai, amely szintén ebben az évben jelent meg, és amely nálunk majd 1936-ban válik ismertté, Karinthy Frigyes fordításában. Egyébként ez volt az első olyan könyv a világon, amelynek kéziratát a szerző írógépen írta: Mark Twain ugyanis már 1874-ben vett egy Remington írógépet, amikor ilyen még csak a nagyobb szerkesztőségekben volt.

A további Tom Sawyer-, illetve ezekhez kapcsolódó Huckleberry Finn könyvek azután már nemcsak személyes sikert jelentettek, de az egész amerikai prózaírást is meghatározták.

(Összes műveinek jegyzékét megtalálod a róla szóló Wikipedia szócikkben.) A könnyed, szatirikus hangvétel, a figurák vagánysága, ami ugyanakkor kifinomultsággal is párosul, fontos és jellemző hagyománnyá vált a földrész irodalmában.

Mark Twaint az 1890-es évektől súlyos megpróbáltatások érték: felesége, akivel 1870-ben házasodtak össze, és két lánya is meghalt, miközben a nyomdai vállalkozása is tönkrement. Hogy elkerülje a teljes anyagi csődöt és segíthesse a megmaradt lányát, világkörüli előadókörútra indult, amelynek során Budapesten is járt, 1899-ben. Jelentős városokban tartott felolvasásokat, és ezzel, illetve a Standard Oil alelnöke, Henry Huttleson Rogers támogatásával vissza tudta szerezni az anyagi stabilitását.  

1891-ben ismét Európába utazott, ahol kilenc évig maradt, majd visszament Amerikába. Mark Twain 1910. április 21-jén halt meg, Connecticutban. Kalandos életét sikeres íróként fejezhette be

Lévai Júlia

 

Mark Twain írói álneve tehát a hajózáshoz kapcsolódik. Ha téged is érdekel a hajózás, akárcsak Mark Twaint, ajánljuk a Mi MICSODA Hajók – A tutajtól az óceánjáróig című könyvünket.


Címkék:

állatkert  állatok  Antarktisz  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  eukaliptusz  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  játék  jelrendszer  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyomozás  óceán  ókor  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf