Az örök fa: a vörösfenyő

https://www.tessloff-babilon.hu/az-orok-fa--a-vorosfenyo építmények, növények

Sokféle fából készítenek használati tárgyakat, de a vörösfenyő kiemelkedik közülük, mert az anyaga igen tartós, ezért is szokták „örök fa” néven is emlegetni. Ezt már a legrégebbi korokban is tudták, mert 2500 évnél régebbi vörösfenyő gerendákat és egyéb tárgyakat is találtak már a régészek. Rómában az amfiteátrumok és a hidak építésénél is vörösfenyőt használtak. Az építészek később is gyakran nyúltak ehhez a fához, így például a budapesti Országház alapjait is ebből készítették. Sőt! Két város is vörösfenyőből készült, víz alatti cölöpökön nyugszik.

Milyen és hol terem vörösfenyő?

Az észak-olaszországi Velence és az oroszországi Szentpétervár (ez utóbbit egyébként Észak Velencéjének is szokták hívni) egyaránt vörösfenyő oszlopokra épült, amelyekben egyáltalán nem tett kárt a víz. De vajon miért nem korhadnak el a víz alatt ezek a cölöpök?

Egyrészt azért, mert a cölöpöket vastag iszapréteg veszi körül, amely nem engedi át az oxigént, így a fa felületén nem indulhat meg az égési folyamat, amelyet a korhadás, mint a szerves anyagok lebomlása jelent.

 Az örök fa: a vörösfenyő
A vörösfenyő virágzásakor szinte az egész erdő vörösben pompázik. (Kép)

Másrészt azért, mert a vörösfenyőben sokkal sűrűbbek a gyantajáratok, mint a többi fenyőfélében, vagyis több benne a gyanta. Emiatt általában is jól tűri az időjárás viszontagságait, és ezért rugalmasabb, szívósabb. Egyúttal saválló is a fája, ezért a vegyiparban szintén jól tudják hasznosítani: olyan kádakat, hordókat is készítenek belőle, amelyekben maró hatású folyadékokat lehet tárolni. A fák törzsének átmérője akár 1,75 méter is lehet, az életkoruk pedig elérheti a 300–500 évet. Mivel jól hasznosítja a napenergiát, sok szerves anyagot termel, aminek köszönhetően a fiatal fák évente 1–1,5 métert is nőnek.  Később ugyan a növekedésük lelassul, de kedvező feltételek mellett a százéves egyedek akár 30–40 méterre is megnőhetnek. A gyors növekedéshez nagyon sok fényre van szükségük, ezért előfordul, hogy elnyomják az egyéb fafajokat.

Nevét vöröses színű kérgéről és virágai színéről kapta. Kérge jellegzetesen vastag és pikkelyes. Puha és világoszöld tűlevelei a rövidhajtásokból nőnek ki; egy-egy csomó 20–60 lombhullató tűlevelet tartalmaz. Termős virágzatai, vagyis a tobozai felfelé állnak és aprók (2–5 centiméteresek), a színük vörösesbarna. Jellemző, hogy a toboza évekig a fán marad, mielőtt lehullana.

A legfeltűnőbb tulajdonsága azonban az, hogy a többi fenyőfélétől eltérően az idősebb fák ősszel lehullajtják a tűleveleiket. Csak a fiatal vörösfenyőkön láthatunk télen is leveleket, ami feltehetően arra utal, hogy őseik még örökzöldek voltak.

A vörösfenyő rendszertanilag a tűlevelűek osztályában a fenyőalakúak rendjébe és a fenyőfélék családjába tartozik, és az eurázsiai–boreális flóraterület egyik meghatározó növénye. A szibériai tajga faállományának csaknem fele vörösfenyő. Ezek nyugati fajtája a szibériai, a keleti pedig a dauriai vörösfenyő. A Wikipédia szerint a Bajkál-tótól nyugatra elterülő Szajánokban 800–900 éves egyedeket is találtak. Emellett még Észak-Amerikában, egészen az északi sarkkörig jelentős területeken nő az amerikai vörösfenyő, de ugyanígy Kínában is őshonos faként van jelen a kínai vörösfenyő vagy aranyfenyő és a kínai mamutfenyő. Európában, így hazánkban is gyakran találkozhatunk vele, és mivel viszonylag kevés a természetes ellensége, az erdészeknek könnyű a dolguk a szaporításával.

Hol használták még a vörösfenyőt?

A hétköznapi életben használt tárgyak közül elsősorban bútorok, koporsók és padok, tetőszerkezetek készültek vörösfenyőkből. A városokban gyakran használták hidak építéséhez is. Például egy Traianus császár idején készült híd maradványai, amelyeket a Dunában találták meg, több évszázaddal az elkészültük után is jó állapotban voltak.

 Az örök fa: a vörösfenyő
Vörösfenyő tavasszal (Kép)

Oroszországban a vörösfenyőt tartották a legalkalmasabbnak a hajók építésére: I. Péter orosz cár idején a teljes orosz hadiflotta ebből épült. De ugyanígy vörösfenyőből készült a moszkvai Kreml temploma és a Vaszilij Blazsennij székesegyház belső szerkezete is. Sok helyen a bányákban is vörösfenyőkből ácsolták a különféle tartószerkezeteket. A modern építmények közül az oroszországi Krilatszkojéban a világ egyik legjobb kerékpárpályája készült vörösfenyőből.

Mindezek mellett még rontás ellen is gyakran bevetették. A vörösfenyő több nép hiedelemvilágában is úgy szerepel, mint amely védőerővel rendelkezik a boszorkányokkal szemben. Német nyelvterületen például április 30-án hagyományosan vörösfenyőgallyakkal, úgynevezett boszorkányseprűkkel díszítették fel az ajtókat és az ablakokat, hogy ne tudjanak bejönni a házba a rossz szándékú boszorkányok. Szláv országokban vörösfenyőkérget akasztottak a gyermekek nyakába, hogy az megvédje őket a szemmelveréstől. Tirolban ennél prózaibb célra használták: amikor valakinek ki kellett húzni egy fogát, azt gyorsan elásták egy vörösfenyő árnyékos oldalán, hogy ezzel megakadályozzák a még ép fogak romlását. Hogy ezt mivel tudták elérni a vörösfenyő gyökerei, arról nem szól a fáma – talán azzal, hogy a fenyő általában is a hosszú életet szimbolizálja, és így azt remélték, hogy ez majd a fogak hosszú életére is kihat. Mindenesetre a vörösfenyő egy dolgot feltétlenül bizonyított: azok a városok és épületek, amelyek rá illetve belőle épültek, valóban hosszú életűek lettek.

Az Adria királynőjeként is emlegetett Velence megalapozásához kb. 10 000 000 vörösfenyő rönköt használtak fel, amelyeket három méter mélyen ástak be a mocsaras lagúna talajának keményebb rétegébe. A videóból jobban megértheted a város épülésének folyamatát.

 

Lévai Júlia


Címkék:

ajánló  állatkert  állatok  alvás  Antarktisz  aszteroida  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  bolt  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  császárság  csillagok  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  ember  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  étkezés  eukaliptusz  Európa  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyerekek  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hangsebesség  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  idő  időjárás  időszámítás  India  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  járművek  játék  jel  jelentés  jelrendszer  Jézus  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  könyv  kőzetek  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  lovagok  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  művészet  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyelv  nyomozás  óceán  ókor  ókori Görögország  oktatás  olimpia  olvasás  óra  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szavak  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  úthálózat  ünnep  vadnyugat  vallás  város  Városliget  vasút  védőoltás  Velence  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf  zene