2021. május 11., kedd
Ha egy állatra azt mondjuk „mérges”, az nem azt jelenti, hogy dühös, hanem, hogy meg tud mérgezni egy másik élőlényt. Egyes állatok képesek a saját testükben mérget termelni, illetve tárolni, amelyet azonban eltérő helyzetekben és módokon használnak fel. Egy részük elsősorban a zsákmányszerzés során veti be a mérget, másoknál viszont csupán az önvédelem eszköze ez a kémiai fegyver.
2021. április 12., hétfő
Gyakori eset, hogy mérnökök, biológusok és más tudósok a természethez fordulnak ötletért egy szokatlan feladat megoldásánál. Az már ritkábban fordul elő, hogy az ötletadó egy olyan féregszerű élőlény, amely ráadásul kifejezetten a romboló tevékenységével hívja fel magára az ember figyelmét. A Temze-alagút építésénél mégis a hajóféreg technikáját használta fel az építkezés mérnöke, Marc Isambard Brunel.
2021. március 15., hétfő
Jónéhány rovart elsősorban csípéséről ismerünk. Hogy egy csípés mennyire fájdalmas, nehéz megállapítani. Hiszen egy fajnál sincs két, egyforma csípés, ráadásul ezek mindenkire másképpen hatnak. De jobb híján a rovarcsípések fokozatait az emberi fájdalommal próbálják mérni, hiszen csak az ember tud beszámolni a tapasztalatáról.
2021. március 10., szerda
A dodó nevű madárról az európaiak 1865-ben hallottak először. Ekkor jelent meg Lewis Carroll Alice Csodaországban című meséje, amelyben egy furcsa, semmihez sem hasonlítható formájú dodó is szerepelt. És mivel Carroll struccszerű lényként írta le, sokáig azt hitték, hogy a dodó rendszertanilag is a struccok közé tartozik.
2021. március 07., vasárnap
Furcsa kép tárulna a szemünk elé, ha röntgennel átvilágíthatnánk egy nílusi krokodil bendőjét, amikor abban épp a zsákmány emésztése zajlik. A befalt prédák mellett ugyanis jókora köveket is látnánk a képernyőn. De vajon miért eszik a krokodil köveket?
2021. március 01., hétfő
A leguánok a hüllők (Reptilia) osztályán belül a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó család tagjai. Természetes élőhelyük Közép- és Latin-Amerika, ahol a relatív páratartalom és a nappali hőmérséklet egyaránt magas. Mint a többi hüllő, ők sem tudják szabályozni testük hőmérsékletét, az alkalmazkodik a kinti hőmérséklethez. Emiatt meglehetősen kiszolgáltatottak, hiszen a drasztikus hőmérsékletváltozások, a túl hideg vagy a túl sokáig tartó meleg is veszélyt jelenthet rájuk. Igaz, ez utóbbi nem közvetlenül.
2021. február 15., hétfő
Állatokat elsőként a Montgolfier testvérek küldtek fel a magasba, így kívánták tesztelni, hogy miként hat a repülés, illetve a légkör az élő szervezetekre. A kísérletezők 1783-ban egy 1500 m3 térfogatú ballont indítottak útnak a levegőbe. A ballon kosarában egy birka, egy kakas és egy kacsa utazott. A ballon egészen Versailles-ig repült, és bár a szerkezet ott lezuhant, az állatoknak szemmel láthatóan nem lett nagyobb bajuk az ijedtségnél.
2020. november 25., szerda
Mint az köztudott, az amúgy meglehetősen kreatív pókoknak nincsen szárnyuk, olykor mégis úgy látni őket a levegőben, mintha siklóernyőznének. Vajon hogy csinálják?
2020. október 16., péntek
Néma, mint a hal – mondjuk azokra, akik egy szót sem szólnak. A hasonlatunk azonban nem tökéletes, mert, mint kiderült, a víz alatt nagyon is hangosak a halak. Minderre egy olyan helyzetben jöttek rá a kutatók, amikor egész másra kerestek megoldást.
2020. szeptember 22., kedd
A Biblia és a Korán egyaránt a legnagyobb szerencsétlenségek közt említi a sáskajárásokat, amelyek az idők során valóban hatalmas gondokat okoztak az emberiségnek, hiszen egy-egy sáskajárást gyakran súlyos éhínség követett.
2020. szeptember 02., szerda
Ha egy épületen állatot ábrázoló elemet látunk, biztosak lehetünk benne, hogy az állat szimbolizál valamit. A hinduizmus szerint például az elefántok a négy világtájat őrzik és az egész univerzumot a hátukon tartják, így alapvetően a stabilitás, a rendkívüli erő szimbólumai. Az indiai és tibeti építészetben ezért gyakran elefántszobrok az épületek pillérei.
2020. szeptember 01., kedd
Egy kertben nem alakul ki feltétlenül az a természetes egyensúly, amelyet a tápláléklánc biztosít, ezért néha valóban vegyszerekkel kell védekezni a növényeket pusztító kártevők ellen. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ennek az egyensúlynak feltétlenül föl kell borulnia. Ha például katicákat látunk a környezetünkben, akkor megnyugodhatunk: van esély rá, hogy érvényesüljön a természet rendje.
2020. augusztus 29., szombat
Gyakori, hogy egy-egy emberi tulajdonságot, képességet vagy szakmát állatok jelképeznek. Ilyen állat a bagoly is, amelyről általában a bölcsesség jut az eszünkbe, hiszen az európai kultúrában nagy szerepet játszó görög mitológiában, Pallasz Athéné szent állataként a tudás és bölcsesség szimbóluma volt.
2020. augusztus 26., szerda
Az utóbbi évtizedekben jó néhány növény – köztük a paradicsom, bab, burgonya, hagyma, sárgarépa, de több gyümölcs és gyógynövényféle – termőképessége veszélybe került, ugyanis az ezek virágát beporzó méhek és más rovarok maguk is veszélybe kerültek. Az ő soraikat elsősorban a mezőgazdaságban használt vegyszerek ritkítják meg, de emellett a táplálékforrásaik csökkenése, illetve olykor a klímaváltozás és a paraziták terjedése is hozzájárul a pusztulásukhoz. Az ENSZ szakértőinek jelentéseiből kiderül, hogy mára sok rovarfaj a kihalás szélére sodródott.
2020. augusztus 20., csütörtök
Az ötvenes évek egyik legnépszerűbb slágere az Apu hod med be… kezdetű kuplé volt, amelyben az elefánt ormánya az egyik főszereplő. A dalt a népszerű színész, Bilicsi Tivadar énekelte arról, hogy mi mindent kérdezett tőle az Állatkertben a kislánya, Évi (aki egyébként létező személy).
2020. augusztus 19., szerda
Mint csaknem minden állat, a pók is egyszerre kelt félelmet és csodálatot az emberben. Alakja már az ősi kultúrákban is megjelent és az idők folyamán sokféle jelentéstartalommal gazdagodott. Hol a teremtés vagy a kreativitás szimbóluma volt, hol a gonoszság képzetével, az undorral vagy a felfokozott félelem érzésével kapcsolódott össze. Ez utóbbi legszélsőségesebb formája az arakhnofóbia, vagyis a pókoktól való beteges irtózás, amely a nevét a szövés egy ókori művészéről kapta.
2020. augusztus 16., vasárnap
Ismeritek a Budapesti Állatkert elefántjait? Jelenleg három elefánttal találkozhattok, ha ellátogattok az állatkertbe, Angelével, Assammal és kettejük kiselefántjával, Arunnal, aki már itt Budapesten született 2017-ben.
2020. július 29., szerda
Vannak élőlények, amelyeket a legelszántabb állatvédők sem akarnak megvédeni. Ezek közé tartoznak a szúnyogok is. Igaz, néhány fajuk senkinek sem árt, mert kizárólag a növények nektárját szívogatja és nem támad meg senkit. Más fajaik nőstényei azonban nyaranként kérlelhetetlenül megtámadják az embereket, és fájdalmas nyomot hagyva maguk után, ott csípik, ahol érik. Néhányuk pedig ezzel súlyos betegségeket terjeszt.
2020. június 15., hétfő
Tavasszal általában az ország több területén önkéntesek százai dolgoznak azon, hogy megmentsék az ilyenkor vonuló békákat, akiknek a veszélyeztetettsége világszerte nagy gondot okoz. Ezek a kétéltűek nemcsak a természetben nélkülözhetetlenek, hanem az emberiség kultúrájának is fontos szereplői. Ezért mindenütt fontosnak tartják, hogy a szaporodási időszakukban megmentsék, segítsék őket.
2020. május 07., csütörtök
A 18-dik században különösen fontossá vált, hogy a tudomány a természetben tapasztalt jelenségek okait, összefüggéseit is pontosan feltárja, sőt, bizonyítani is tudja. Végül ez a század vált a kísérleti bizonyítások első, nagy korszakává. Az egyik legbátrabban kísérletező tudós egy olasz zoológus, fiziológus és biológus, Lazarro Spallanzani (1729–1799) volt, aki egyébként önmagán is végzett kísérleteket. Mivel azonban az állatok is érdekelték, végül az a kísérlete vált a leghíresebbé, amellyel a denevérek egy különleges képességét sikerült látványosan bizonyítania.
2020. március 15., vasárnap
Az axolotl minden bizonnyal a világ legaranyosabb állata, amelyet sokan azonnal hazavinnének játszótársnak, ha nem a víz alatt élne. Nemrégiben azonban az is kiderült róla, hogy nem pusztán az elbűvölésünkre képes, hanem akár arra is, hogy jelentősen hozzájáruljon bizonyos betegségeink meggyógyításához. 2018-ban a Minnesotai Egyetem kutatócsoportja arra jutott, hogy az axolotl sajátos regenerálódási képességeinek feltárása az ember számára is hasznosítható lehet.
2020. március 13., péntek
Ritkán fordul elő, hogy az emberek a kutyák mellett más állatokkal is „szerződést kötnek” az értékeik védelmére. Ilyen kivételes állatok a denevérek, amelyek közül egy csoport – a kisdenevéreké – szabályos éjszakai őrző-védő szolgálatot lát el Portugália két világhírű könyvtárában is. Az egyik a lisszaboni Mafra-palota, a másik a Coimbrai Egyetemi Könyvtár. Igaz, az ezekben munkálkodó kisdenevérek tolvajok megállítására nem vállalkoznak, így azok érkezésére változatlanul a kutyák illetve az elektromos riasztók figyelmeztetnek. A kisdenevérek jelenléte tehát merőben más szempontból fontos. Ők ugyanis az emberek gyakran környezetkárosító eszközeivel szemben a lehető legtermészetesebb módszerrel tartják távol a könyvektől azok kártevőit: megeszik őket.
2020. március 12., csütörtök
Az átmeneti időszakokban egy apró élősködő, a kullancs veszélyeztetheti az emberek és mellettük jó néhány emlősállat egészségét. Kullancsokkal általában erdőkben vagy vízparti területeken találkozhatunk, de a városok parkjaiban is elszaporodhatnak. Ez pedig azért jelent gondot, mert a kullancsok más élőlények vérével táplálkoznak, és ennek során sokféle baktériumot, egysejtűt vagy vírust adhatnak tovább, fecskendezhetnek be az áldozataikba.
2020. március 05., csütörtök
A Magyar Természettudományi Múzeum valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében minden évben kiválasztják, hogy melyek legyenek az év kiemelt élőlényei. Összesen tizenegy kategóriát állítottak fel, így minden évnek megvan a maga madara, hala, rovara, vadvirága, fája, gombája, hüllője-kétéltűje, emlőse, ásványa és ősmaradványa. A kategóriák közül kettőben, az emlősökében és a hüllőkében-kétéltűekében nincs szélesebb körű szavazás, ezeknél a terület szakemberei döntenek. A 2020-as évben a szakértők a vidrát jelölték ki az év emlősének.
2020. január 30., csütörtök
2015. március hatodikától él a Fővárosi Állat- és Növénykertben az a két koala, amelyet az érkezése után karanténban kellett elhelyezni. A karantén, más szóval vesztegzár azt jelenti, hogy egy ideig másoktól elzárva, az esetleges káros behatásoktól védve, különleges figyelemmel gondozzák ezeket az állatokat. A koalák esetében a szokásosnál is fontosabb a karantén, hiszen ezek az állatok egyedülállóan érzékenyek.
