2021. január 07., csütörtök
Mivel Budapesten ma már alapvetően szilárd a talaj, nem túl gyakori, hogy egy ház megalapozásához függőleges facölöpöket kelljen alkalmazni. A 19-dik század végén azonban még gyakran előfordult ilyesmi. A főváros egyik, akkori legérdekesebb épületét, az Elevátor-házat is facölöpökre építették.
2020. szeptember 24., csütörtök
Budapest egyik különlegessége a többnyire kisföldalattiként emlegetett vonal, amely hivatalosan a jóval komolyabb „M1” nevet viseli. Legfontosabb jellemzője, hogy szerelvényeinek és állomásainak stílusa ma is a millenniumi időszak világát idézi, amiért a fővárosiak és a turisták egyaránt szeretik. Ráadásul a londoni metró után a kontinensen ez volt az első földalatti. Igaz, a két vonal átadása között harminchárom év is eltelt – a londonit 1863 januárjában, a budapestit 1896 májusában adták át a forgalomnak –, de akkoriban ez az idő a közlekedés fejlődésében nem számított túl hosszúnak.
2020. szeptember 11., péntek
Buda egyik legkedveltebb pihenőhelye a Feneketlen-tó, a XI. kerület lágymányosi részén. A mai Lágymányos a múltban hosszú időn át mocsaras terület volt. Valószínűleg a nevét is azért kapta, mert lágy volt a talaja. És bár a mocsarat a Duna szabályozása során a 19-dik században lecsapolták, ha közvetve is, de a Feneketlen-tó létét annak köszönhetjük, hogy egykor a folyó itt meglehetősen nagy területen terítette szét az agyagot.
2020. augusztus 16., vasárnap
Ismeritek a Budapesti Állatkert elefántjait? Jelenleg három elefánttal találkozhattok, ha ellátogattok az állatkertbe, Angelével, Assammal és kettejük kiselefántjával, Arunnal, aki már itt Budapesten született 2017-ben.
2020. augusztus 05., szerda
1866. augusztus 9-én nyílt meg a Fővárosi Állat- és Növénykert, akkor még csupán Pesti Állatkertként. Magyarországon már korábban is tartottak önmagukért – tehát nem haszonállatként – különféle élőlényeket, de ezeket csak szűk körben lehetett látni. Az uralkodók, békés szándékuk kifejezése céljából, gyakran ajándékoztak egymásnak olyan állatokat, amelyek a megajándékozottak országában különlegességnek számítottak, többek között oroszlánokat, majmokat, papagájokat. Mátyás király például oroszlánokat kapott a Velencei Köztársaságtól, egyébként pedig leopárdja és ritka madarai is voltak.
2020. március 04., szerda
A 2013-ban bezárt Budapesti Vidám Park története a 19. századig nyúlik vissza – tehát jóval fiatalabb volt, mint a hasonló, európai intézmények. Ugyanakkor ezer szállal kötődött a városi kultúrához: slágerek, kabaréjelenetek, novellák születtek róla, viccek fűződtek hozzá. Igaz, sok jellegzetessége feledésbe is merült. Így például annak, hogy a ma Pusztaszeren kiállított Feszty-körkép a Vidám Park egyik elődjének területén, az Angol Parkban kezdte a pályafutását, már nincs jelentősége, csupán történeti érdekességnek számít.
