Menj a víz alá! – 1.

búvárkodás, gyöngy, gyöngyhalászat, Hérodotosz, Japán, keszonbetegség, Nagy Sándor, tenger

2020. július 13., hétfő

– Menj a víz alá! – mondjuk azoknak, akik éppen túl sok zagyvaságot hordanak össze, a felszólítással pedig azt javasoljuk nekik, hogy a szóban forgó butaságokat most már inkább a halaknak adják elő. De most másról lesz szó! Az ember ugyanis a szószátyárkodásától függetlenül, évszázadok óta valóban szeretne biztonságosan lemenni a víz alá.

Hol születtek a griffmadarak?

Álmos, Apollón, Dante, Dante Alighieri, Emese, Fehérlófia, griffmadár, Hérodotosz, János vitéz, Mezopotámia, Nagy Sándor, Pallasz Athéné, Perzsia, Petőfi Sándor, turul

2020. május 26., kedd

Aki már olvasta Petőfi János vitéz című elbeszélő költeményét, emlékezhet rá, hogy miképp is jutott haza a főhős, aki egy végzetes hajótörés során egy felhőbe kapaszkodva menekült meg, és jutott ki egy sziklára. Innen egy griffmadár hátán érkezett vissza a falujába, ahol, legalábbis a vers leírása szerint, senkinek föl sem tűnt ez a szokatlan megoldás – végtére a mesék és mítoszok világában vagyunk. Ahol pedig gyakran jelennek meg furcsa és szabálytalan élőlények, mint amilyen a griff is.

A sellők is sokfélék lehetnek

Anaximandrosz, Asszír Birodalom, hableány, Hans Christian Andersen, Nagy Sándor, sellő, Thesszaloniké

2020. május 22., péntek

A világ egyik leghíresebb szobra A kis hableány, amely a koppenhágai kikötőben látható. Edvard Eriksen szobrász alkotásán egy félig nő, félig hal testű alak – vagyis egy sellő – ül egy hatalmas, gömbölyded kövön, és elmélázva nézi a vizet. A sellők a Közel-Keleten, Európában, Ázsiában és Afrikában élő népek mítoszaiban egyaránt megjelentek, ám a testük nem mindenütt végződik halfarokban, és az is eltér a történetükben, hogy melyikük miért kapta éppen ezt a kettős alakot.