A bagoly, mint szimbólum

Arany János, bagoly, Minerva, Pallasz Athéné, Tompa Mihály

2020. augusztus 29., szombat

Gyakori, hogy egy-egy emberi tulajdonságot, képességet vagy szakmát állatok jelképeznek. Ilyen állat a bagoly is, amelyről általában a bölcsesség jut az eszünkbe, hiszen az európai kultúrában nagy szerepet játszó görög mitológiában, Pallasz Athéné szent állataként a tudás és bölcsesség szimbóluma volt.

Pókok, mítoszok, űrközpontok

Ady Endre, Arakhné, arakhnofóbia, Biblia, Juhász Gyula, Moirák, Ószövetség, Pallasz Athéné, pók, Zeusz

2020. augusztus 19., szerda

Mint csaknem minden állat, a pók is egyszerre kelt félelmet és csodálatot az emberben. Alakja már az ősi kultúrákban is megjelent és az idők folyamán sokféle jelentéstartalommal gazdagodott. Hol a teremtés vagy a kreativitás szimbóluma volt, hol a gonoszság képzetével, az undorral vagy a felfokozott félelem érzésével kapcsolódott össze. Ez utóbbi legszélsőségesebb formája az arakhnofóbia, vagyis a pókoktól való beteges irtózás, amely a nevét a szövés egy ókori művészéről kapta.

Hol születtek a griffmadarak?

Álmos, Apollón, Dante, Dante Alighieri, Emese, Fehérlófia, griffmadár, Hérodotosz, János vitéz, Mezopotámia, Nagy Sándor, Pallasz Athéné, Perzsia, Petőfi Sándor, turul

2020. május 26., kedd

Aki már olvasta Petőfi János vitéz című elbeszélő költeményét, emlékezhet rá, hogy miképp is jutott haza a főhős, aki egy végzetes hajótörés során egy felhőbe kapaszkodva menekült meg, és jutott ki egy sziklára. Innen egy griffmadár hátán érkezett vissza a falujába, ahol, legalábbis a vers leírása szerint, senkinek föl sem tűnt ez a szokatlan megoldás – végtére a mesék és mítoszok világában vagyunk. Ahol pedig gyakran jelennek meg furcsa és szabálytalan élőlények, mint amilyen a griff is.

Kígyók a patikában

Artemisz, Aszklépiosz, cégér, gyógyszertár, kakas, Kheirón, kígyó, Kígyótartó, Korónisz, Medúsza, Pallasz Athéné, Zeusz

2020. február 06., csütörtök

Minden szakmának megvannak a maga szimbólumai, amelyek érthetően jelzik számunkra, hogy éppen mivel állunk szemben. Amíg voltak cégérek az utcákon (ma is léteznek, csak jóval ritkábban, mert fényreklámok léptek a helyükre), a mesterek leggyakrabban a termék képét vagy a kovácsoltvasból készült formáját akasztották ki. A cégéreken tehát csizmát, kalapot, kancsót vagy kissé áttételesebben lúdtollat láthatott a járókelő, ha cipészmester, kalapos, borkimérő vagy könyvárus mellett vitt el az útja. A gyógyszertárak cégérein azonban kezdettől egy botra tekeredett kígyót lehetett látni. A képnek közismert volt a neve: régebben Aesculapius, illetve Eszkuláp, később Aszklépiosz botjának hívták. (Ez utóbbi egyszerre a legrégibb és a modern írásmód is, hiszen az eredeti, görög névhez tért vissza, és a helyesírásában kikerülte a közvetítő, latin nyelvet.)