Apollón, articsóka, átalakulás, Cynara, Danaé, Héra, Ió, istenek, Léda, metamorfózis, ókori Görögország, Perszeusz, Római Birodalom, Zeusz
2020. május 23., szombat
A görög-római mitológia történetei ugyanolyan teljességgel tükrözik az emberi természetet, ahogyan majd később, az egyistenhit megjelenésétől a Biblia is. Fontos különbség azonban, hogy a pogány istenek gyakran a végletekig radikálisan avatkoztak az emberek életébe. Az istenek hol növényekké, hol állatokká változtatták át az embereket, de akár élettelen dolgokká, például kövekké vagy hegyekké is megdermeszthették őket. Ez a képesség azért lehetett meg bennük, mert hiszen ők maguk is a világ egy-egy jelenségét, tulajdonságát testesítették meg, ezért közvetlenül kapcsolódtak a földön létező dolgokhoz, nagyobb volt ezekre a befolyásuk. Az emberek megfigyelései szerint pedig a természet egyik legfeltűnőbb jelensége az átváltozás, görög nevén a metamorfózis (lásd a hernyó átalakulása lepkévé). Nem csoda, hogy az istenek is éltek ennek a lehetőségével.
Tovább
gallok, József Attila, lúg, Mezopotámia, Plinius, Római Birodalom, szappan, tisztálkodás, vizelet
2020. május 08., péntek
„Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni / Szabad az én galambomnak egy pár csókot adni!” A gyerekdalt sokan ismerik, ma már a szappant sem kevesen, de azt bizony nem tudjuk, hogy pontosan mióta is használja az emberiség a szappant mosakodásra és a ruhák megtisztítására.
Tovább
Ammut, Anubisz, corona, Dávid király, diadém, egyiptom, fáraó, fejdísz, galea, hatalom, kamelaukion, kausia, korona, koszorú, Mária, Mezopotámia, Nagy Konstantin, népmesék, Római Birodalom, sisakkorona
2020. április 16., csütörtök
Ha valaki statisztikát készítene arról, hogy milyen gyakorisággal használjuk a hétköznapi beszédben „korona” szót, azt látná, hogy a 2020-as év erős választóvonalat jelent. Hiszen ekkor a koronavírus-járvány miatt mindennapossá vált a kifejezés, amely addig nem túl gyakran jelent meg a beszédünkben. (A vírus egyébként azért kapta a nevét, mert a formája a Nap koronáján látható jelenségekre emlékeztet.) De ha már így adódott, érdemes végigvenni, hogy vajon hányféle jelentését szoktuk használni ennek a szónak.
Tovább
Aszklépion, Augustus, betegség, buddhizmus, császármetszés, Galénosz, Hippokratész, India, kalogathia, kórház, közegészségügy, Nagy Konstantin, ókori Görögország, Római Birodalom, szanatórium, Szent Heléna, szülés
2020. április 10., péntek
Aki olyan súlyosan megbetegszik, hogy az otthoni kezelése már nem biztosítja a gyógyulását, az kórházba kerül. Emellett a legtöbb nő is ilyen intézményben szül. A mai kórházak belső szerkezetét a betegségek fajtái határozzák meg. A betegek befekhetnek például a belgyógyászatra, a tüdőgyógyászatra, a sebészetre, a kardiológiára és így tovább. A kórházak születésének idején azonban másféle szempontok határozták meg a gyógyítás elkülönített helyeit.
Tovább
