"kultúrtörténet" címke tartalmai

Paravánok Kínától Európáig

bútorok, kultúrtörténet

2024. February 18., Sunday

Shakespeare Hamlet, dán királyfi című darabjában található az egyik legismertebb paraván. A műben a főkamarás, Polonius azért bújik el egy térelválasztó fal mögé, hogy kihallgassa Hamlet és az anyja beszélgetését. A királyfi azonban azt hiszi: az apját meggyilkoló Claudius rejtőzött el ott, akin pedig ő mindenáron bosszút akar állni. Amikor tehát meghallja a neszezést a paraván mögül, előveszi a kardját, és a vékony falon át beledöfi a rejtőzködőbe, és így tévedésből Poloniust szúrja le.

Párnák a történelemben

alvás, kultúrtörténet, ókor

2024. February 06., Tuesday

A Columbo című krimisorozat egy epizódjában néhány pillanatra egy párna lett a főszereplő. A detektív ugyanis ott talált egy tollpihét, ahol kizárólag szivaccsal töltött párnák voltak, a pihének tehát egy másutt lévő párnából kellett idekerülnie. Tollal töltött párnát pedig a detektív a gyilkosság helyszínén látott: a gyilkos azt használta hangtompítónak a pisztolya elé tartva.

Gémeskút, szokatlan szerepben

jel, jelrendszer, kultúrtörténet

2024. January 26., Friday

Az élethez nélkülözhetetlen ivóvizet hosszú ideig kizárólag a földbe fúrt kutak biztosították. Ezek igen változatos formájúak voltak, és jellegzetes neveket is kaptak. A kutak a kultúra területére is beszivárogtak, különféle művészeti alkotásokban is találkozhatunk velük.

Mi mindenből lehet státuszszimbólum?

kultúrtörténet

2024. January 13., Saturday

A státuszszimbólum olyan tárgy vagy élőlény (például ritka vagy pedigrés állat), amelyet a birtokosa nem pusztán használ vagy élvez, hanem amellyel azt is jelzi, hogy milyen vagyoni csoporthoz tartozik. A mai státuszszimbólumokat nem nehéz felsorolni: mindenki tudja, melyek a legdivatosabb márkájú autók, laptopok, mobilok, karórák vagy táskák. De vajon a régebbi korokban milyen tárgyak válhattak státuszszimbólumokká?

Kétszer is megmentett istenek Tell Halafból

kultúrtörténet

2023. November 01., Wednesday

A régészek és muzeológusok körében természetes dolog, hogy amikor rátalálnak egy-egy több évszázados-évezredes tárgyra, azt gyakran a szó szoros értelmében meg kell menteniük. Hiszen a többnyire föld alatt megbúvó leletek addig a legkülönfélébb rongáló hatásoknak voltak kitéve. Ahogy mondani szokás: bőven nyomot hagyott rajtuk az idő vasfoga.

A gyűszű a poharazásnál, a gyógyszerek közt és az ujjunk hegyén

kultúrtörténet, technika

2023. October 16., Monday

A gyűszű kifejezést több helyzetben is használhatjuk. Például amikor egy italból csak nagyon keveset kérünk, olyankor ezt mondjuk: „elég lesz egy gyűszűnyi is”. Ha viszont valaki, éppen ellenkezőleg, túl sokat iszik, arra mondják, hogy „feneketlen a torka, akár a szabó öreggyűszűje” (hiszen az a sok használattól át is lyukadhat a tetején). Egy régi szólás szerint pedig aki nagyon csücsörít, az éppen „gyűszűre szedi a száját”. Aki pedig szegény, annak „se tűje, se gyűszűje”.

Egy hobbi sosem csak hobbi

kultúrtörténet

2023. October 09., Monday

A hobbi – eredeti angol írásmóddal: hobby – kifejezést Magyarországon nagyjából az ötvenes évek második felétől használjuk olyankor, amikor arról beszélünk, hogy valaki különösen szeret valamit, ami ugyan nem tartozik a szakmájához, mégis szinte ugyanolyan rendszerességgel és gondos figyelemmel foglalkozik vele. Gyakran akkora alapossággal, hogy egy idő után akár valódi szaktudást is szerez az adott területen.

Mi minden kezdődik a „minden”-nel

jelentés, kultúrtörténet

2023. June 13., Tuesday

Legutóbb a pandémia – vagyis a több országra is kiterjedő járvány – kapcsán találkoztunk a leggyakrabban a „minden” jelentésű „pan” szóval. De talán nem is gondolnánk, hogy emellett még hány gyakran használt kifejezésünkben is van ott ugyanez a rövidke szó, és hogy milyen színes sokféleség áll össze az ezzel kezdődő kifejezésekből.

Mióta vannak manökenek?

kultúrtörténet, öltözködés

2023. June 05., Monday

Mivel a divatbemutatókon általában több nő vonul fel, mint férfi, sokan azt hiszik: a „manöken” kifejezés kizárólag nőkre vonatkozhat. Ha tehát férfiak mutatnak be ruhákat a páston, akkor azokra mindenképp egy másik megnevezést kell használnunk. Ez azonban tévedés. Igaz, léteznek külön megnevezések a férfi ruha-bemutatókra, mint például a „modell” vagy a „dressman”, ők azonban a foglalkozásukat illetően ettől még ugyanúgy manökenek.

Mióta ismerik a papagájokat Európában?

állatok, kultúrtörténet

2023. April 22., Saturday

Sokan tartanak otthon papagájt. Ezekről a színes tollú, olykor beszélni képes madarakról a 16-dik századtól születtek leírások. Ezek szerint akkoriban az uralkodók és főurak előszeretettel ajándékoztak egymásnak különleges állatokat, köztük papagájt is. A papagájok trópusi madarak, és amíg a kereskedelmi utak nem értek el a papagájok természetes élőhelyeiig. addig nem ismerhették őket a világnak ezen a részén. De vajon mikor jelentek meg a kontinensünkön?

A szétnyíló tengerek mítosza

kultúrtörténet, mitológia, mítoszok

2023. April 16., Sunday

Az egyik legismertebb tengerrel kapcsolatos mítosz a bibliai Mózes nevéhez fűződik. Mózes keze mozdulatára ketté vált a Vörös-tenger, és így az általa vezetett zsidó nép megmenekült az egyiptomi fogságból. A másik egy dél-korea-i legenda, amely szerint egy helyen azért válik ketté rendszeresen a tenger, mert egy idős asszony elérte ezt az erős szeretetével a tenger istenénél.

Ég és föld közt lebegő koporsók

halál, kultúrtörténet

2022. October 31., Monday

Amikor valakinek vagy valaminek még nem dőlt el a sorsa, gyakran idézik a szólást: „Lebeg, mint Mohamed koporsója”. Hosszabb változatában: „Ég és föld közt lebeg, mint Mohamed koporsója Mekkában”. Vajon honnan ered ez a szólás, amit a muszlimok egyébként nem ismernek?

Utazás a kávéfőzés körül

étkezés, kultúrtörténet, technika

2022. September 22., Thursday

A legendák szerint a mára oly mindennapossá vált feketekávét a törököktől ismertük meg, akik az italt a 15-16-dik században állítólag feketelevesnek hívták. Azért nevezhették így, mert ez valóban olyan volt, mint egy leves, amely valamilyen sötétebb színű növényből készült. A kávécserje termése egyébként élénkvörös, és kávécseresznyének hívják, de a kávéfőzetbe ennek csak a magját tették bele.

Fakírok egykor és most

kultúrtörténet

2022. July 21., Thursday

A fakírokról mindenkinek a szöges ágyon fekvő, turbános férfiak jutnak eszébe. A cirkuszokban egy időben valóban sok olyan mutatványos lépett fel, aki szöges ágyra feküdt, majd forró parázshalmon gyalogolt végig, mezítláb, esetleg még egy hatalmas tűt is átszúrt az arcán vagy a nyelvén – láthatóan anélkül, hogy mindez egy kicsit is fájt volna neki.

Az invazív fajoktól a katonai inváziókig

háború, jelentés, kultúrtörténet

2022. April 17., Sunday

Amióta hazánkban megjelentek a szürke mezei poloskák, gyakrabban halljuk az „invazív” kifejezést. Ezzel a szóval jelöljük ugyanis azokat az élőlényeket, amelyek eddig nem voltak honosak nálunk, ám egy ideje tömegesen vannak jelen. A szó azonban nem csupán az újonnan megtelepült rovarokra utalhat. Nézzük, mi minden lehet invazív, és a szónak milyen rokonait használjuk még a nyelvünkben.

Rövid bumerángtörténelem

kultúrtörténet, sport

2022. March 31., Thursday

A bumerángról szinte mindenki hallott, de talán nem sokan szoktak bumerángozni. Ma már a játékboltokban, sportboltokban lehet különféle bumerángokat is venni, de ahhoz, hogy elhajítás után visszatérjen hozzánk, a dobást sokat kell gyakorolni. De vajon hogyan született ez a különleges eszköz?

Egy kis inkognitó-történelem

kultúrtörténet

2022. March 09., Wednesday

Mit jelent az inkognitó kifejezés? Sokan onnan ismerik, hogy megtanulták, akkor szokás inkognitó módban böngészni az interneten, ha nem akarjuk, hogy a böngésző megjegyezze, milyen oldalakat néztünk meg. Ha valaki valahol inkognitóban van, akkor eltitkolja saját jelenlétét, például azzal, hogy álruhát ölt. A szó a latin „incognitus” egy változata, amelyben a „cognitus” jelenti az „ismert”-et, és az „in” a fosztóképző, amitől a jelentése épp az ellenkezőjévé válik: „ismeretlen”.

Érdekességek az evőpálcikákról

étkezés, Kína, kultúrtörténet

2022. February 16., Wednesday

Amióta Európában is népszerű lett a kínai, illetve általában a távol-keleti konyha, megismerkedhettünk az evőpálcikákkal is. Talán meglepő, de a Földön éppen annyian esznek pálcikával, mint ahányan késsel-villával: az emberiség 30-30 százaléka. A legtöbben pedig kézzel esznek.

Klakkban-frakkban – hogy miben?

kultúrtörténet, öltözködés

2022. January 27., Thursday

„Megjelent klakkban-frakkban” – viccelődve, kicsit talán gúnyosan mondjuk arra, aki túlságosan elegánsan, ünnepi ruhában jelenik meg egy olyan rendezvényen, amelyre nem kell kiöltözni. De miért is éppen klakkban és frakkban? Mit jelentenek ezek az elnevezések?

A fogadalmak történetéhez

kultúrtörténet, vallás

2022. January 09., Sunday

A szilveszteri szokások jó része – mint például az ólomöntéses-kávézaccos-tealeveles jóslás, vagy a téltemetés – már elhalványult, és az ostorpattogtatással-kolompolással tarkított zajkeltés is a petárdázásra szűkült. Megmaradt azonban a fogadkozások szokása, vagyis annak ígérete, hogy a következő évben valamit, amit éppen fontosnak tartunk, mindenképpen jobban fogunk csinálni, mint eddig.

A modern lift születése

kultúrtörténet, technika

2021. October 27., Wednesday

Mindenki szokott liftezni. A legtöbb liftben legfeljebb négyen utazhatunk, de vannak különleges liftek, például a kórházakban, amelyekbe egy egész ágyat is be lehet tolni. A korszerű lift megszületéséig hosszú út vezetett, hiszen nem volt könnyű feladat megoldani nehéz súlyok biztonságos fölemelését és leeresztését.

Tokió és az olimpiák

kultúrtörténet, sport

2021. August 04., Wednesday

Tokió már háromszor is megkapta a nyári olimpiai játékok rendezési jogát, ám eddig csupán egy alkalommal fordult elő, hogy minden szabályosan zajlott le az esemény körül. Az első esetben Japán a saját háborús tevékenysége miatt esett el a rendezés jogától, a harmadik alkalommal pedig a világjárvány miatt maradt el a rendezvény. De mi történt 1964-ben?

Egy szenvedő titán: Atlasz

kultúrtörténet, mitológia

2021. June 16., Wednesday

A görög-római mitológia teremtéstörténeteinek izgalmas szereplői az óriási termetű titánok, akik alakját a későbbi korokban a győzelemhez vezető harcias erővel kapcsolták össze. Az egyik legismertebb közülük Atlasz. De ki volt ő, és hogy került a hátára sz égbolt?

Mióta úszunk és hogyan?

kultúrtörténet, sport

2021. May 12., Wednesday

Szeretünk úszni nyáron a folyókban, tavakban, a strandok medencéiben, és sokak kedvelt sportja is az úszás, amit előszeretettel űznek heti rendszerességgel. De vajon mióta úszik az ember tudatosan és meghatározott, kidolgozott rendszerű mozdulatokkal?

Gólyalábon a világ

kultúrtörténet, technika

2021. May 02., Sunday

Vidám felvonulásokon, szórakoztató rendezvényeken még ma is találkozhatunk gólyalábas emberekkel. Messziről nézve olyan, mintha legalább háromszor olyan hosszú lenne a lábuk, mint másoknak. Többnyire nemcsak sétálgatnak, hanem különféle mutatványokkal is szórakoztatják a közönséget.

Mit hozott a mikroszkóp megjelenése a kultúrában?

kultúrtörténet, mikroszkóp, tudomány

2021. February 03., Wednesday

Bár az új találmány a 17-dik század folyamán sok helyen ismertté vált, kezdetben Itáliában hatott leglátványosabban a tudományos kutatásokra. Itt kezdték el először nagyítólencsékkel tanulmányozni az élővilágot, és ezzel megalapozták a későbbi mikroszkópos kutatásokat. Mindez természetesen a hétköznapi gondolkodásban is jelentős fordulatot hozott: egyértelművé vált, hogy nem csak az létezik, amit látunk.

Sárkányok – II. rész

kultúrtörténet, sárkány

2021. January 14., Thursday

Az európai kultúrtörténetnek ugyancsak ismert szereplője a sárkány, amely azonban nem igazán kötődik a kínai, alapvetően pozitív sárkánykultuszhoz. Az európai képzetek a görög mítoszok szigorúbb felfogására vezethetők vissza, és ezeket azután a bibliai szövegek formálták tovább. Az angol „dragon” kifejezés maga is a görög drakón (δράκων) szóból ered.

Sárkányok – I. rész

kultúrtörténet, sárkány

2021. January 11., Monday

Nyáron és ősszel a szabadban gyakran szoktak papírsárkányokat eregetni a szélben. Ezeknek persze jóval egyszerűbb a formája, mint az „igazi” sárkányoké. De kik-mik is valójában azok?

Vadnyugat, az aranyásóktól a cowboyokig

kultúrtörténet, vadnyugat

2021. January 06., Wednesday

Kevés olyan helye van a világnak, amely annyi ember fantáziáját mozgatta volna meg, mint a Vadnyugat. Az amerikai földrésznek ez a területe íróktól, dalszerzőktől kezdve a filmkészítőkig sokakat megihletett. A különféle történetekből megismert, jellegzetes indián- és cowboy figurák pedig a gyerekek kedvencei voltak évtizedeken keresztül.

Mióta Krisztus születése az időszámítás kiindulópontja?

időszámítás, Krisztus, kultúrtörténet

2021. January 04., Monday

Ha meg akarjuk adni egy történelmi szempontból fontos esemény időpontját, kétféle jelölést is alkalmazhatunk. Vagy ezt írjuk: „Kr. u. 1848”, vagy ezt: „i. sz. 1848”. (Hacsak nem időszámításunk előtti dátumról van szó, mert akkor a „Kr. e.” és „i. e.” jelöléseket használjuk.) Az évszám mindkét esetben ugyanaz, vagyis a nálunk is elterjedt időszámítást Jézus becsült születési éve határozza meg. De vajon mikor és kik döntöttek erről?

A cukor

kultúrtörténet, növények, táplálkozás

2020. September 18., Friday

A répacukrot, vagyis amit a köznyelv cukornak nevez, mindenki ismeri, az édességek és sok más finomság megszokott hozzávalója, ugyanakkor egészségtelen, rongálja a fogakat, elhízást okoz. A középkorban még csak egy-két tengerparti ország arisztokratáinak körében ismerték, azóta viszont a világ minden részén gyártják és fogyasztják.

A teknőtől a bölcsőig

bútorok, kultúrtörténet

2020. September 17., Thursday

A karácsonyi betlehemes képeken a gyermek Jézust szalmára fektetve látjuk. Jézus azért született istállóban, mert a születését megelőzően Augustus császár rendeletet adott ki az emberek összeírására. És mivel mindenkinek a születési helyén kellett jelentkeznie, Józsefnek, aki ugyan Máriával együtt a galileai Názáretben lakott, a júdeai Betlehembe kellett mennie, mert ő ott született. Az akkor már szülés előtt álló Mária is vele ment. Betlehemben viszont nem kaptak szállást, ezért húzódott be a család egy istállóba. Ezért Jézusnak nem jutott bölcső, csak szalma.

A bagoly, mint szimbólum

állatok, kultúrtörténet, madarak, mitológia

2020. August 29., Saturday

Gyakori, hogy egy-egy emberi tulajdonságot, képességet vagy szakmát állatok jelképeznek. Ilyen állat a bagoly is, amelyről általában a bölcsesség jut az eszünkbe, hiszen az európai kultúrában nagy szerepet játszó görög mitológiában, Pallasz Athéné szent állataként a tudás és bölcsesség szimbóluma volt.

Hóhérnak lenni

halál, kultúrtörténet, történelem

2020. July 04., Saturday

Mára a legtöbb országban eltörölték a halálbüntetést. Ahol mégis létezik, ott olyan eszközökkel hajtják végre, amelyekhez nem szükséges hóhér jelenléte. A múltban azonban több évszázadon át az akasztás, a lefejezés vagy a máglyára vetés jelentette a halálos ítélet végrehajtását, és ezekhez nélkülözhetetlenek voltak a hóhérok. Az ő munkájuk egy idő után önálló szakmává vált, a középkorban pedig hosszú ideig külön társadalmi osztályt is alkottak, ami egyszerre jelentett előnyöket és hátrányokat a számukra.

Korallok

Föld, kultúrtörténet, tenger

2020. June 29., Monday

Aki a Földközi-tengerben búvárkodik, azzal előfordulhat, hogy különleges víz alatti építményekre, afféle mészkő-katedrálisokra bukkan. Ha szerencséje van, az építmény élénken vöröslik, búvárunk innen tudhatja, hogy vörös nemeskorallokat lát. Ezek ritkábban fehérek vagy feketék is lehetnek, de a formájuk ugyanolyan, mint a vörös nemeskoralloké. A természet aprólékos gonddal kidolgozott műalkotásai, amelyek finomságát képtelenség leutánozni.

Békák koronával és anélkül

állatok, kétéltűek, kultúrtörténet

2020. June 15., Monday

Tavasszal általában az ország több területén önkéntesek százai dolgoznak azon, hogy megmentsék az ilyenkor vonuló békákat, akiknek a veszélyeztetettsége világszerte nagy gondot okoz. Ezek a kétéltűek nemcsak a természetben nélkülözhetetlenek, hanem az emberiség kultúrájának is fontos szereplői. Ezért mindenütt fontosnak tartják, hogy a szaporodási időszakukban megmentsék, segítsék őket.

A matchboxok születése

autó, játék, kultúrtörténet

2020. June 09., Tuesday

A felnőtt világ tárgyainak kicsinyített másai ősidők óta ott voltak a játékok között. Készültek házak, bútorok, edények, babaruhák, olykor csónakok, ekék vagy lovaskocsik, szekerek, hintók is a gyerekeknek. Ezek alapanyaga évszázadokon át a fa és a textil, ritkábban a csont, a fém vagy a kerámia volt. A járművek mérete általában a tányérnyi és a tenyérnyi között mozgott, feltűnően pici darabok ritkábban fordultak elő. A technika fejlődése azonban a 20-dik század közepén már lehetővé tette az addig szokatlan mértékű miniatürizálást is. Így vonulhatott be a játékok közé liliputi méretekben a korszak nagy újdonsága, a motorral működő autó. Megszületett a gyufásdoboznál is kisebb, sőt, később arról is elnevezett mini-játék: a matchbox.

Hol születtek a griffmadarak?

kultúrtörténet, mitológia

2020. May 26., Tuesday

Aki már olvasta Petőfi János vitéz című elbeszélő költeményét, emlékezhet rá, hogy miképp is jutott haza a főhős, aki egy végzetes hajótörés során egy felhőbe kapaszkodva menekült meg, és jutott ki egy sziklára. Innen egy griffmadár hátán érkezett vissza a falujába, ahol, legalábbis a vers leírása szerint, senkinek föl sem tűnt ez a szokatlan megoldás – végtére a mesék és mítoszok világában vagyunk. Ahol pedig gyakran jelennek meg furcsa és szabálytalan élőlények, mint amilyen a griff is.

A pogány istenek és a metamorfózis

kultúrtörténet, mitológia, ókor

2020. May 23., Saturday

A görög-római mitológia történetei ugyanolyan teljességgel tükrözik az emberi természetet, ahogyan majd később, az egyistenhit megjelenésétől a Biblia is. Fontos különbség azonban, hogy a pogány istenek gyakran a végletekig radikálisan avatkoztak az emberek életébe. Az istenek hol növényekké, hol állatokká változtatták át az embereket, de akár élettelen dolgokká, például kövekké vagy hegyekké is megdermeszthették őket. Ez a képesség azért lehetett meg bennük, mert hiszen ők maguk is a világ egy-egy jelenségét, tulajdonságát testesítették meg, ezért közvetlenül kapcsolódtak a földön létező dolgokhoz, nagyobb volt ezekre a befolyásuk. Az emberek megfigyelései szerint pedig a természet egyik legfeltűnőbb jelensége az átváltozás, görög nevén a metamorfózis (lásd a hernyó átalakulása lepkévé). Nem csoda, hogy az istenek is éltek ennek a lehetőségével.

A sellők is sokfélék lehetnek

kultúrtörténet, mítoszok

2020. May 22., Friday

A világ egyik leghíresebb szobra A kis hableány, amely a koppenhágai kikötőben látható. Edvard Eriksen szobrász alkotásán egy félig nő, félig hal testű alak – vagyis egy sellő – ül egy hatalmas, gömbölyded kövön, és elmélázva nézi a vizet. A sellők a Közel-Keleten, Európában, Ázsiában és Afrikában élő népek mítoszaiban egyaránt megjelentek, ám a testük nem mindenütt végződik halfarokban, és az is eltér a történetükben, hogy melyikük miért kapta éppen ezt a kettős alakot.

Parfümök és kölnik

kultúrtörténet, szépség, történelem

2020. May 19., Tuesday

Az illatoknak mindig nagy szerepük volt az emberek életében, amit azután a 18-dik század egyre nyitottabbá váló világa még tovább erősített. Ekkor jelentek meg Európában a kiemelt szerepű és önálló áruként készített-árusított illatszerek, a parfümök és kölnivizek.

A fejmasszázstól a hajmosásig – a samponok története

kultúrtörténet, ókor, szépség, történelem

2020. May 12., Tuesday

A tisztálkodáshoz használt eszközeink között jó ideje kiemelt helyük van a samponoknak. Azt gondolnánk, a nevüket talán valamilyen tulajdonságukról kapták, de ez nem így van: a sampon szó eredetileg nem az anyagot magát, hanem azt a tevékenységet jelölte, amelyhez felhasználták. Ez pedig a fejmasszázs volt, amely az ókori Indiában szorosan hozzátartozott a test ápolásához. És mivel a masszázs során a gyúráshoz hasonló mozdulatokat alkalmaztak, a hindi nyelvben ezt is a szanszkrit „chapayati”-ból származó, „nyomni, gyúrni” jelentésű „chāmpo” kifejezés jelölte. A szót tehát az indiaiaktól kaptuk.

Szabad szappanozni

kultúrtörténet, ókor, szépség, történelem

2020. May 08., Friday

„Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni / Szabad az én galambomnak egy pár csókot adni!” A gyerekdalt sokan ismerik, ma már a szappant sem kevesen, de azt bizony nem tudjuk, hogy pontosan mióta is használja az emberiség a szappant mosakodásra és a ruhák megtisztítására.

Unikornis és Pegazus

kultúrtörténet

2020. April 25., Saturday

Újabban már nemcsak felfújható delfinekkel vagy kacsákkal mehetünk be a Balatonba, hanem olyan, misztikus lényekkel is, mint amilyen például az unikornis és a Pegazus. Amelyek pedig a legkevésbé sem vízi állatok, hiszen lovak, amelyek azonban meglehetősen régóta vannak jelen a kultúránkban.

Tárgyak, amelyek mögött nevek vannak

etimológia, kultúrtörténet

2020. April 21., Tuesday

Van néhány szavunk, amely egy-egy régen élt ember nevéből született. Többnyire tárgyakat jelölnek, de olykor cselekvést is. Ilyen például a lincselés is. Igaz, ebben az esetben nem tudjuk biztosan, hogy vajon William Lynch nevű amerikai ezredesre, vagy a virginiai Charles Lynch ültetvényesre kell gondolnunk névadóként, ha valahol csoportos vérengzést, emberek válogatás nélküli és önkényes lemészárlását látjuk. Szerencsére lincselés ritkán fordul elő, a személynevekről elnevezett tárgyakkal viszont gyakrabban találkozunk, így érdemesebb inkább ezek történetével foglalkozni.

A „korona” sokféle jelentése

kultúrtörténet, ókor, történelem

2020. April 16., Thursday

Ha valaki statisztikát készítene arról, hogy milyen gyakorisággal használjuk a hétköznapi beszédben „korona” szót, azt látná, hogy a 2020-as év erős választóvonalat jelent. Hiszen ekkor a koronavírus-járvány miatt mindennapossá vált a kifejezés, amely addig nem túl gyakran jelent meg a beszédünkben. (A vírus egyébként azért kapta a nevét, mert a formája a Nap koronáján látható jelenségekre emlékeztet.) De ha már így adódott, érdemes végigvenni, hogy vajon hányféle jelentését szoktuk használni ennek a szónak.

A mennyei manna

Biblia, kultúrtörténet

2020. April 14., Tuesday

„Ez egy igazi mennyei manna!” – mondjuk az olyan ennivalóra, amely váratlanul hullik az ölünkbe, vagy egy addigi ínséges időszak után hirtelen megoldja az emberek éhezését. A mennyei manna fogalma első alkalommal a Biblia ószövetségi részében, Mózes második könyvében jelent meg. (Ezt más néven A kivonulás könyve illetve Exodus címmel is szokták említeni.) A könyv a zsidóság Egyiptomból való kiszabadulásáról és az utána következő, negyven évig tartó vándorlás megpróbáltatásairól szól. Az egyik legnagyobb megpróbáltatást ezen az úton természetesen az éhség jelentette, és ehhez kapcsolódott a Jahve által küldött mennyei manna.

A kötéltáncosok izgalmas történetéről

egyensúly, kultúrtörténet, magasság

2020. February 27., Thursday

Sokan ismerik a híres hegymászó, George Mallory válaszát a kérdésre, hogy miért akarta megmászni a Mount Everestet: „Azért, mert ott van”. De vajon miért akar valaki egy kifeszített kötélen egyensúlyozni és mindenféle kunsztokat bemutatni irdatlan mélységek fölött? Bár erre nem született hasonlóan tömör mondás, de az ok könnyen kitalálható: mert jó legyőzni a mélységtől való félelmet. És persze – a közönség oldaláról nézve – sokak számára jó beleborzongani abba, hogy mások el mernek menni a dolgok határáig, képesek az életüket is kockáztatni egy-egy különleges produkcióért.

Kígyók a patikában

gyógyítás, gyógyszertár, kultúrtörténet, mitológia

2020. February 06., Thursday

Minden szakmának megvannak a maga szimbólumai, amelyek érthetően jelzik számunkra, hogy éppen mivel állunk szemben. Amíg voltak cégérek az utcákon (ma is léteznek, csak jóval ritkábban, mert fényreklámok léptek a helyükre), a mesterek leggyakrabban a termék képét vagy a kovácsoltvasból készült formáját akasztották ki. A cégéreken tehát csizmát, kalapot, kancsót vagy kissé áttételesebben lúdtollat láthatott a járókelő, ha cipészmester, kalapos, borkimérő vagy könyvárus mellett vitt el az útja. A gyógyszertárak cégérein azonban kezdettől egy botra tekeredett kígyót lehetett látni. A képnek közismert volt a neve: régebben Aesculapius, illetve Eszkuláp, később Aszklépiosz botjának hívták. (Ez utóbbi egyszerre a legrégibb és a modern írásmód is, hiszen az eredeti, görög névhez tért vissza, és a helyesírásában kikerülte a közvetítő, latin nyelvet.)

A marcipán rövid története

édesség, főzés, kultúrtörténet

2020. January 30., Thursday

Jó néhány ételnek, finomságnak meglehetősen kalandos, szerteágazó a története. Ilyen a marcipán is, amelynek alapanyaga, a mandula a Föld igen sok pontján megterem. Nem csoda, hogy az emberek a különféle országokban egymástól függetlenül is rájöttek: ha ledarálják és összegyúrják egy édes anyaggal, jellegzetes és egyszersmind tápláló finomság lesz belőle. Ám éppen emiatt eldönthetetlen, hogy végül is honnan ered a marcipán ötlete és a neve, így meg kell elégednünk azzal, hogy mára világszerte népszerű finomságként ismerik.