"tudomány" címke tartalmai

Miért mérik a rovarcsípést?

állatok, rovarok, tudomány

2021. március 15., hétfő

Jónéhány rovart elsősorban csípéséről ismerünk. Hogy egy csípés mennyire fájdalmas, nehéz megállapítani. Hiszen egy fajnál sincs két, egyforma csípés, ráadásul ezek mindenkire másképpen hatnak. De jobb híján a rovarcsípések fokozatait az emberi fájdalommal próbálják mérni, hiszen csak az ember tud beszámolni a tapasztalatáról.

Mit hozott a mikroszkóp megjelenése a kultúrában?

kultúrtörténet, mikroszkóp, tudomány

2021. február 03., szerda

Bár az új találmány a 17-dik század folyamán sok helyen ismertté vált, kezdetben Itáliában hatott leglátványosabban a tudományos kutatásokra. Itt kezdték el először nagyítólencsékkel tanulmányozni az élővilágot, és ezzel megalapozták a későbbi mikroszkópos kutatásokat. Mindez természetesen a hétköznapi gondolkodásban is jelentős fordulatot hozott: egyértelművé vált, hogy nem csak az létezik, amit látunk.

A hűtés, a jég és a jeges kocsik

hideg, természettudomány, tudomány

2021. január 22., péntek

Miket szoktunk lehűteni? Leginkább a romlékony élelmiszereket. De ha nagyon meleg van – amit ilyenkor télen nehéz elképzelni –, akkor magunkat és a levegőt is. A hűtés különféle módszereinek és technikáinak történetét tehát ezek a tényezők határozták meg. De hogyan vált lehetségessé a hűtés? És hogyan jutottak el a hűtésre alkalmas anyagok a háztartásokba?

A Nobel-díj paródiája: az IgNobel-díj

Nobel-díj, tudomány

2020. november 24., kedd

A világ egyik legrangosabb díját a svéd kémikus és feltaláló, Alfred Nobel alapította. Ő rendelkezett úgy a végrendeletében, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a különböző tudományok és az irodalom legjobbjai, illetve azok a közéleti személyek, akik sokat tettek a békéért (ez a Nobel béke-díj).

Magyar gőzmozdonyok

közlekedés, történelem, tudomány

2020. október 19., hétfő

Lassan száz éve, 1924 nyarán kezdte meg a szolgálatot a magyar gőzmozdonyok leghíresebb típusa, a 424-es, amely több generáció utazási élményeinek főszereplőjévé, sőt irodalmi művek és dalok „főhősévé” is vált. Első példánya, amely ma a Közlekedési Múzeum díszhelyén áll, kalandos életutat járt be. Kezdetben Budapesten, a MÁV Ferencvárosi Fűtőházának tagjaként dolgozott, a legnehezebb tehervonatok továbbítójaként. 1931-től azonban már elsősorban a balatoni nyaralókat szolgálta ki, a Nagykanizsai Fűtőháznál. A második világháború során Jugoszláviába került és a Zágrábi Fűtőház tagjaként pöfögött az ottani síneken 1978-ig, amikor „nyugdíjazták”. Magyarországra csak 1997-ben került vissza.

Meteorológiai ballonok az égen

időjárás, tudomány

2020. október 19., hétfő

A meteorológusok már vagy száz éve használnak léggömböket is a Föld légkörének tanulmányozására. A meteorológiai léggömbök mérőeszközöket és rádiószondákat visznek fel, hogy odafönn regisztrálják a légkör legkülönfélébb jelenségeit és mozgásait. A mért adatokat a műszerek rádiójelekkel juttatják le a földre, ahol a meteorológiai intézetek munkatársai értékelik ezeket.

Sztetoszkóp, fonendoszkóp

orvoslás, tudomány

2020. szeptember 06., vasárnap

Bár mára egyre korszerűbb műszerek váltják fel az orvosok jól megszokott vizsgálati eszközeit, de azért még mindannyiunknak ismerős a sztetoszkóp vagy a fonendoszkóp, amely hosszú ideig szimbolizálta az orvosi hivatást.

Méhecskepótló drónok és szappanbuborékok

állatok, rovarok, tudomány

2020. augusztus 26., szerda

Az utóbbi évtizedekben jó néhány növény – köztük a paradicsom, bab, burgonya, hagyma, sárgarépa, de több gyümölcs és gyógynövényféle – termőképessége veszélybe került, ugyanis az ezek virágát beporzó méhek és más rovarok maguk is veszélybe kerültek. Az ő soraikat elsősorban a mezőgazdaságban használt vegyszerek ritkítják meg, de emellett a táplálékforrásaik csökkenése, illetve olykor a klímaváltozás és a paraziták terjedése is hozzájárul a pusztulásukhoz. Az ENSZ szakértőinek jelentéseiből kiderül, hogy mára sok rovarfaj a kihalás szélére sodródott.

Az inkubátorok születése

terhesség, történelem, tudomány

2020. augusztus 16., vasárnap

Sajnos időnként megesik, hogy egy csecsemő a kelleténél korábban jön a világra. A koraszülésnek számos oka lehet, amelyeknek csak egy kis részét lehet kiküszöbölni. Arra azonban ma már van hatékony eszközünk, hogy a koraszülöttek a védelmező burok, vagyis az anyaméh elvesztése ellenére is életben maradjanak. Ez az eszköz az inkubátor.

Menj a víz alá! – 5.

hajózás, technika, tenger, tudomány

2020. július 23., csütörtök

Sorozatunk utolsó részében arról lesz szó, hogy a víz alatt haladó hajók hogyan tartották a kapcsolatot a környezettel, hogyan tájékozódtak és milyen eszközökkel próbálták egyszerre elrejteni önmagukat és bemérni a feléjük közeledő tárgyak vagy hajók helyzetét.

Menj a víz alá! – 2.

búvárkodás, technika, tenger, tudomány

2020. július 16., csütörtök

Sorozatunk első részében elmondtuk, miért akar az ember lemenni a víz alá, hogy ott milyen veszélyek fenyegetik, és mit kell megoldania, ha huzamosabb ideig lenn akar tartózkodni. Most a víz alatti mozgás legfontosabb kellékéről, a búvárfelszerelésről lesz szó.

A kavicsok, mint történelmi tanúk

Föld, tudomány, világűr

2020. június 26., péntek

A Curiosity szonda által küldött képek alapján biztosra vehető, hogy egykor volt folyó a Marson. Vagyis egykor ott is jelen volt az alapvető elem, amely az élet létezését is lehetővé teszi. A NASA ezt már régóta feltételezte, de biztosan csak a közelmúltban merték kijelenteni, éspedig magyar tudósok munkája nyomán. Ők ugyanis a kavicsok kopását vizsgáló, matematikai számítások alapján tudták ezt a tényt igazolni, amelyről a Nature Communications című szaklapban adtak hírt.

Gyógyítható-e a vakság?

betegség, emberi test, tudomány, vírus

2020. június 18., csütörtök

2019. január 23-dikán egy magyar kutatónak, Roska Botondnak ítélték az az évi Louis-Jeantet orvosi díjat. Az akkor ötvenéves neurobiológus a vizuális információk feldolgozási folyamatainak feltárásáért és a látásvisszaállító génterápia kidolgozásáért kapta meg ezt az elismerést. (Ezt megelőzően a Columbia Egyetem Alden Spencer orvosi díját is neki ítélték.) Roska jelenleg a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, és azóta is kitartóan folytatja a kutatásait, amelyek eredményeivel a jövőben remélhetőleg egyre több gyengén látó vagy vak emberen tudnak majd segíteni.

Az autofágia kutatása

Nobel-díj, sejtek, tudomány

2020. április 04., szombat

Oszumi Josinori japán tudós 2016-ban kapott orvosi-élettani Nobel-díjat a sejtkutatás területén elért eredményeiért. A 71 éves tudós a hatodik japán orvosi Nobel-díjas és a huszonharmadik japán Nobel-díjas. Kutatási területe az autofágia, vagyis a sejtekben zajló, önevésnek nevezett folyamat vizsgálata. Oszumi 1993-ban publikálta azokat az eredményeit, amelyek fordulópontot jelentettek az autofágia kutatásban.

A wifit kétszer találták fel

internet, tudomány, világűr

2020. február 11., kedd

Ahol nem tudunk vezetékes kapcsolaton keresztül csatlakozni az internetre, ott ezt wifi segítségével is megtehetjük. Ez tehát egy vezeték nélküli, a rádióhullámok mikrohullámú tartományában működő rendszer. Sokan úgy tudják, hogy a neve a Wireless Fidelity (pontos, a hangot hűségesen visszaadó drótnélküli készülék) kifejezés rövidítéséből ered, ez azonban tévedés. A nevet egy marketing cég találta ki, amelynél úgy gondolták, hogy ha az új eszköz neve játékosan rímel egy már jól ismert és témaközeli kifejezésre – mondjuk a „hi-fi”-re –, akkor az emberek hamar megtanulják a nevét. Nem tévedtek.

Mi a farmakológia?

gyógyítás, tudomány

2020. január 30., csütörtök

Aki külföldön jár és gyógyszert akar venni, annak nemcsak az „apotheca”, hanem a „pharmacy” szót is ismernie kell, mert gyakran ezt a szót írják ki a gyógyszertárakra. A két szó közül közvetlenül az utóbbi utal arra, hogy mit is lehet megvásárolni a szóban forgó boltban. Az „apotheca” ugyanis a görög apothéké = raktár kifejezésből ered, és csak az újkor óta használják a gyógyszerek tárolási helye elnevezésére. (A szó érdekessége, hogy a „bodega”, a „butik” és a „téka” is ebből alakult ki.) A „pharmacy” szóban azonban már ott van a „gyógyszer”, vagyis a görög „farmakon” szó. A „farmakológia” pedig általánosságban azt jelenti: a gyógyszerekkel foglalkozó tudomány. Szűkebb értelemben ma már mindent magába foglal, ami az állati és emberi betegségek gyógyítására alkalmas vegyületekkel foglalkozik.

Hogyan működik?

hogyan működik, technika, tudomány

2015. szeptember 01., kedd

Gépek, szerkentyűk, masinák. A legtöbbet mindennap használjuk. De vajon tudjuk, hogy hogyan működnek? Megnyomunk egy gombot, és kimossa a gép a ruhánkat. Feltekerjük a fűtést, és máris melegedik a szoba. Gépmadarakkal repüljük körbe a Földet, egy telefonhívással varázsolunk az asztalunkra ínycsiklandó pizzát. Telefonon üzenünk egymásnak, és már tárgyakat is nyomtatunk.