Magyar gőzmozdonyok

gőzgép, gőzmozdony, vasút, vonat

2020. október 19., hétfő

Lassan száz éve, 1924 nyarán kezdte meg a szolgálatot a magyar gőzmozdonyok leghíresebb típusa, a 424-es, amely több generáció utazási élményeinek főszereplőjévé, sőt irodalmi művek és dalok „főhősévé” is vált. Első példánya, amely ma a Közlekedési Múzeum díszhelyén áll, kalandos életutat járt be. Kezdetben Budapesten, a MÁV Ferencvárosi Fűtőházának tagjaként dolgozott, a legnehezebb tehervonatok továbbítójaként. 1931-től azonban már elsősorban a balatoni nyaralókat szolgálta ki, a Nagykanizsai Fűtőháznál. A második világháború során Jugoszláviába került és a Zágrábi Fűtőház tagjaként pöfögött az ottani síneken 1978-ig, amikor „nyugdíjazták”. Magyarországra csak 1997-ben került vissza.

A pullmankocsi és névadója

vasút, vonat

2020. október 01., csütörtök

Nem sok olyan nevet tudunk felsorolni, amelyet egyszerre visel tárgy és város is. A 19-dik századi George Pullman amerikai gyáros és feltaláló azonban ilyen: az ő nevét a pullmankocsi és a Pullman nevű város, illetve ma városrész is őrzi.

A füstjelektől a szemaforokig II.

Claude Chappe, jel, jelhordozó, lovasfutár, Lucifer, Monte Cristo grófja, postakocsi, szemafor, távíró, tőzsde, vasút, vonatrablás

2020. február 14., péntek

Az előző cikkben említett tengeri zászlójelzésekkel formailag erős rokonságot mutatnak a szárazföldön használt karos jelzők, ismertebb nevükön a szemaforok. Szemaforokat ma leggyakrabban a vasúti sínek mentén látunk, ám mivel a szó ennél általánosabb jelentésű, kezdetben a városok közti hírközlés szerepében, ma pedig olykor még a számítógép-programozásban is találkozhatunk ezzel a névvel. Ez utóbbi az osztott erőforrásokhoz való hozzáférések szabályozóját jelöli.