Elefántok a Budapesti Állatkertben

állatkert, állatok, Budapest, emlős

Ismeritek a Budapesti Állatkert elefántjait? Jelenleg három elefánttal találkozhattok, ha ellátogattok az állatkertbe, Angelével, Assammal és kettejük kiselefántjával, Arunnal, aki már itt Budapesten született 2017-ben.

Miféle elefántok?

Arun és a szülei ázsiai elefántok. Ezt a fajt magyarul gyakran indiai elefántnak is hívják, ami nem pontos megnevezés, mert az indiai csupán egy alfaj az ázsiain belül. Igaz, ennek a legkiterjedtebb az élőhelye, hiszen Indiában, Nepálban, Bangladesben, Burmán, Thaiföldön és Dél-Kínában is találkozhatunk vele. További alfaj még a Srí Lankán élő ceyloni, a Vietnam, Laosz, Kambodzsa, Malajzia területein lakó maláj, a szumátrai, valamint a borneói, amely törpe méretű elefánt.
Az ázsiai elefánt egyébként a második legnagyobb szárazföldi állat, csak közeli rokona, az afrikai elefánt nagyobb nála. Ez utóbbinak a füle és az agyara is jóval nagyobb. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jelenleg a veszélyeztetett fajok között tartja számon, hiszen egyre zsugorodik az élettere.

 Elefántok a Budapesti Állatkertben
A Budapesti Állatkert lakója, Arun (Fotó: Bagosi Zoltán, Fővárosi Állat- és Növénykert)

Jellemzője, hogy a vállmagassága eléri a három métert, a hossza a hatot, és ahhoz még hozzá kell adnunk a 150 centiméteres farokhosszt is. Súlya a könnyebb teheneknél is eléri a 2700 kilogrammot, a bikáké pedig akár öt tonna is lehet. Agyaruk többnyire csak a bikáknál nől nagyra, de ennek mérete alfajonként eltérő lehet.

A többnyire lomha állatok sajátos tulajdonsága, hogy fantasztikusan föl tudnak gyorsulni: akár a 48 km/órás sebesség elérésére is képesek. Elsősorban fűfélékkel táplálkoznak, de levelet, fakérget, gyökeret és gyümölcsöt is esznek. Egy elefántnak naponta 150 kilogrammnyi táplálék az adagja, ám ennek csupán a negyvennégy százalékát emészti meg. Az emésztés folyamatához nélkülözhetetlenek a bélrendszerében élő, szimbiotikus baktériumok. Ahhoz, hogy az újszülöttek bélrendszerében elegendő halmozódjon fel ezekből a baktériumokból, kezdetben meg kell enniük az anyjuk ürülékét.

Az elefántok vízigénye sem éppen kispohárnyi: egy nap alatt akár 140 litert is felszívnak az ormányukkal, onnan öntik be a szájukba. Ezért is szeretnek sokat időzni a vízpartokon.

Az elefántok társadalma az év legtöbb napján két csoportra oszlik: a rokon tehenekből és azok fiatal utódaikból álló nőstényekre (ennek élén a legidősebb nőstény, a matriarcha áll), és a hímek csapatára, amelyek közül azonban sokan járnak magányosan. A nagyobb csordáka nap folyamán időszakosan kisebbekre oszlanak, amelyek trombitálással folyamatosan tartják egymással a kapcsolatot. A kifejlett bikák csak a párzási időszakban csatlakoznak a tehenekhez.

A párzási időszakban sajátos jelenség, az úgynevezett muszt (musth) uralja el az elefántokat. Ez a hormonális változások miatt előállt állapot felfokozott ingerlékenységet, agresszív, támadó viselkedést is jelenthet náluk.

A párzás időszaka rendszerint a heves esőzések idejére esik, aminek az az előnye, hogy a huszonkét hónap múlva születő borjaknak a sok esőnek köszönhetően különösen bőséges táplálék jut. A tehenek jó körülmények között általában 3-4 évenként ellenek, s a borjak körülbelül negyvennyolc hónapig állnak anyjuk oltalma alatt. Ivarérettségüket átlagosan 14 éves korukban érik el, de addigra a hímeknek el kell hagyniuk a szülőcsoportot. A fiatal bikáknak azonban még sokat kell várniuk a párzásra, erre csak akkor kerülhet sor, amikor dominánssá, vagyis vezető bikává válnak.  

Szociális érzék

Az ellő tehenet gyakran segíti egy másik tehén is, tapasztalataikat továbbadják a fiatalabbaknak, a csorda elhullott tagjait meggyászolják. Mindez meglehetősen ritka az állatvilágban.

A tudomány mai állása szerint a gyász, és egyáltalán a halál tudatos felfogása egyedül az ember sajátja, hiszen ehhez fejlett agy és idegműködés kell. És bár több állatnál is – például a medvéknél, antilopoknál, leopárdoknál, jávorszarvasoknál és csimpánzoknál – megfigyelhető a halottőrzés szokása, az ennél sokkal mélyebb érzelmekre és tudatosságra utaló gyász és elhantolási igény egyedül az elefántoknál jelenik meg. Olykor úgy köröznek a halottjuk teteme mellett, mintha valóságos szertartást végeznének, majd megpróbálják levelekkel befedni, eltemetni a halottat.

Mióta vannak elefántok Magyarországon?

Magyarországra először valószínűleg Könyves Kálmán (1095-1116) idején érkezett elefánt. A magyar uralkodó ugyanis egy szicíliai gróf lányát kérte feleségül, és a család a lánykérésre érkező küldöttségnek egy elefántot adott ajándékul. Ám mivel akkor még állatkert sem volt, az ormányosok rendjének ez a képviselője a királyi udvar látványossága maradt. Jelenleg két állatkertben tartanak ázsiai elefántokat: Budapesten és a Nyíregyházi Állatparkban.

 Elefántok a Budapesti Állatkertben
A Budapesti Állatkert Elefántháza. (Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert)

A budapesti Állatkertnek szinte a kezdetektől az egyik legismertebb része volt az Elefántház. Felépültekor, 1912-ben a Vastagbőrűek Háza nevet kapta. A szecessziós stílusú épületet Neuschloss Kornél műépítész tervezte, aki az elefántok indiai és afrikai származására utaló díszítőelemekkel ékesítette a falakat. Az épületen különleges pirogránit díszítmények, színes üvegablakok, zománcos csempék és eozinmázas állatképek voltak, és vannak ma is. A pirogránit, eozin és a zománcos csempe a pécsi Zsolnay porcelángyárból származik, és egyúttal a tulajdonos nagylelkűségének emléke is: a cég azzal támogatta az Állatkertet, hogy önköltségi áron adta mindezeket.

A keleties hatást erősítette egy 31 méter magas minaret is, amelyet azonban az I. Világháború idején, az akkor szövetséges Oszmán Birodalom kérésére lebontottak. A török vezetés ugyanis nehezményezte, hogy egy muszlim szimbólumot állatházhoz használnak fel. Szerencsére 1997-ben, amikor a házat Kugler Katalin és Anthony Gall tervei alapján rekonstruálták, vagyis az eredeti állapotában újjáépítették, a minaret is újjáépült, így az Állatkert még egy kilátóval is gazdagodott.

Az Elefántház egyébként a neve ellenére nem főbérlet: az ormányosoknak mindig több társbérlővel is meg kellett osztaniuk az életterüket. Egy ideig dél-amerikai tapírok, telenként rózsás flamingók is beköltöztek, máskor az elefántok távoli rokonai, a szirtiborzok színesítették az életet. A ház Zsiráfház felőli oldalán marabuk kaptak helyet, s mellettük sarkantyús teknősök is ott laknak.

Lévai Júlia

 


Címkék:

Antarktisz  Ausztrália  Biblia  Budapest  Föld  Krisztus  Kína  LOGICO  Mi MICSODA  Nobel-díj  Oroszország  Városliget  autó  baktérium  barlangok  betegség  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  denevér  dory  díj  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  emberi test  emlős  etimológia  eukaliptusz  fejlesztés  felfedezés  finommotorika  fizika  félelem  főzés  gyógyszertár  gyógyítás  hajózás  halak  halmazállapot  halál  hideg  hiszti  hogyan működik  háború  hüllők  hőmérő  időjárás  időszámítás  infrahangok  interjú  internet  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  jelrendszer  játék  kalóz  kapitalizmus  karantén  karácsony  kereskedelem  klímaváltozás  koala  kommunikáció  koronavírus  kultúra  kultúrtörténet  kémia  kétéltűek  kórház  közlekedés  leguán  léghajó  légzés  madarak  magasság  mese  meteorológia  mikroszkóp  mitológia  mágnes  mítoszok  nyomozás  növények  olimpia  olvasás  orvoslás  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  receptek  repülés  robot  rovarok  rák  régészet  sejtek  sport  szellemek  szerzetesrendek  szimbólum  szépség  sárkány  technika  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  tudomány  táplálkozás  távíró  tél  történelem  tüntetés  ultrahang  vadnyugat  vallás  vasút  vidra  vidámpark  világűr  vulkán  védőoltás  vírus  víz  zarf  Északi-sark  állatkert  állatok  édesség  éghajlat  építmények  óceán  ókor  öltözködés  újkor  ünnep  őskor 

Kapcsolódó könyvek:

3965

Mi MICSODA Elefántok – Ormányos óriások

Teljes ár: 3 200 Ft
Online ár: 2 560 Ft