Hogyan lehet karácsonyozni a világűrben?

https://www.tessloff-babilon.hu/hogyan-lehet-karacsonyozni-a-vilagurben-- karácsony, világűr

Mielőtt a karácsonyt kezdték volna ünnepelni, őseink a téli napforduló táján a fény újjászületésének örültek. Nem véletlen, hogy e régi pogány ünnep ideje éppen egybeesik a karácsonnyal, ennek is köszönhető, hogy utóbbi jóval több vallási ünnepnél. Krisztus születésének napja olyan szimbólummá vált, amely a „fénylő” szeretet, az összetartozás fogalmával világnézetétől függetlenül minden embert összeköt a Földön. A karácsonyozásból pedig azok sem maradhatnak ki, akik a világűrben töltik ezeket a december végi napokat.

Száncsengőket az űrhajóra fellopni nem bűn

1965. december 15-dikén az amerikai Gemini VI.A űrhajósai, Tom Stafford és Wally Schirra örömmel jelentették, hogy sikeresen végrehajtották az első űrrandevút, és összekapcsolódtak a Gemini VII-tel. Ez fontos lépés volt a hosszabb űrutazások, illetve az űrállomások fenntartásának előkészítésében, amelyek nem nélkülözhették a különféle űrjárművek összekapcsolásait. Az örömteli bejelentés után azonban egyszer csak azzal folytatták a rádiós tudósításukat, hogy rázendítettek a Száncsengő című közismert karácsonyi dalra. Még aznap vissza kellett térniük a Földre, de nem akarták kihagyni, hogy különleges helyzetüket még különlegesebbé tegyék az ünnepléssel. És erre a Gemini VI.A űrhajósai már jó előre fel is készültek! Ugyanis már az induláskor titokban becsempészték az űrhajóra a szükséges hangszereket. Szerencsére senkitől sem kaptak ezért szemrehányást, pláne, hogy ezek a hangszerek egy pillanatig sem veszélyeztették a repülés biztonságát.

Az első igazi karácsonyi űrüzenet

1968-ban az Apollo-8 űrhajósai már valóban karácsonykor küldhettek ünnepi üzenetet a többieknek, ők ugyanis december huszonegyedikén szálltak fel, és karácsony napján álltak Hold körüli pályára, amelyen azután 10 keringésnyi időt töltöttek el.

Karácsonyfa konzervekből
Az első űrállomáson, a Skylaben konzervekből építettek karácsonyfát. És mivel az űrhajó nem ráz haladás közben, mint egy autó, a dobozok sem koccantak össze folyton. (Fotó: NASA)

Az Apollo–8 egyébként az amerikai Apollo-program második olyan küldetése volt, amelyben emberek indultak a világűrbe, ám az első olyan repülés volt, amelynek során megközelítették a Holdat, sőt az űrhajó utasai először láthatták az égitest túloldalát. Szintén ők látták elsőkként a Föld pozícióját a naprendszerben.

A küldetés mindemellett még abban is első volt, hogy ekkor próbálták ki a Saturn V. holdrakétát, mint hordozóeszközt. És ami a legizgalmasabb: az űrhajózás történetében ők adtak elsőként élő tévéadást – ráadásul nem is egyszer.

A legemlékezetesebb természetesen a karácsonyi adásuk volt. Ebben az űrhajósok – Frank Borman parancsnok, Jim Lovell parancsnokimodul-pilóta és Bill Anders holdkomp-pilóta – a Biblia, azon belül a Teremtés első könyvének első tíz bekezdését olvasták fel.

Mikulássapkás űrhajósok
Az ISS 16. állandó személyzete Mikulás-sapkában ünnepel.  Balról jobbra: Jurij Malencsenko, Peggy Whitson és Daniel Tani. (Kép: NASA TV)

Az idézet ezzel kezdődött: „Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a Földet. A Föld még kietlen volt, a mélység felett sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött”. Majd ezzel a jól ismert képpel zárult: „Azután elnevezte Isten a szárazföldet Földnek, az összegyűlt vizeket pedig tengernek n evezte. És látta Isten, hogy ez jó”.  

És bár később a nem hívők közül néhányan tiltakoztak amiatt, hogy egy ilyen, mindenkit érintő ügyben az űrhajósok leszűkítik a hallgatóságot a vallásosokra, ehhez csak kevesen csatlakoztak. A többség tudta, hogy a Biblia nemcsak a vallásos emberek számára fontos olvasmány. Az asztronauták maguk is elmondták, milyen megrendítő volt abból az irdatlan távolságból látni, ahogy egyszer csak felbukkan a bolygónk a semmiből, és megérteni, hogy a Föld milyen aprócska egy elképzelhetetlenül hatalmas és beláthatatlan térbe egy pontján. Azt is hozzátették, hogy bár céljuk a Hold feltérképezése volt, valójában a Földet fedezték fel.
Akár isteni műnek, akár a fizika és kémia csodájának tekintjük azt, ami a mi galaxisunkat is létrehozta, a lényeg, hogy az emberek egyszerre élhették át közös helyzetünket. A közvetítést csak Amerikában több millió ember nézte, és bizonyára legtöbbük számára óriási élményt jelentett.

Az Apollo-8 asztronautái után legközelebb az első amerikai űrállomáson, a Skylaben karácsonyoztak űrutasok a hetvenes évek elején. Ekkor a legénység még karácsonyfát is állított, mégpedig konzervekből. Ezt követően 22 évet kellett várni a következő űrkarácsonyig.

A Nemzetközi Űrállomás egyik expedíciójának tagjaként 1996-ban John Blaha az orosz Mir űrállomásról küldte haza karácsonyi jókívánságait. Majd, ahogy finomodott a technika, úgy vált lehetővé, hogy ne csak az űrhajósok küldjenek üdvözleteket, hanem nekik is lehessen ajándékokat küldeni a Földről. Ami természetesen nagy gondosságot is kívánt, hiszen bármilyen tárgyat nem lehet felvinni az űrhajókra. Ezért például megtiltották az alkoholt, a tűveszélyes anyagokat és a morzsálódó ételeket, hiszen az apró szemcsék eltömíthetik a légvezetékeket. Emellett olyan asztal is kellett az ünnepléshez, amelyet tépőzárakkal szereltek fel, hogy ne szabaduljanak el róluk a kisebb tárgyak.

Mindenesetre 2000-től a Nemzetközi Űrállomáson már rendszeresen biztosítottak mindent, ami az ünnepléshez szükséges, amelyeket orosz-amerikai együttműködésben szállítottak fel. Az asztronauták még kilincsre akasztott, ajándékokkal teli harisnyákat is kaptak a Földről. De még a karácsonyi lakomát is megoldották. A humor sem hiányozhatott ezekről az ünnepi alkalmakból, igaz, az már a kezdetektől jelen volt. Hiszen nem más, mint az Apollo–8 egyik asztronautája, Lovell üzente komolyságot mímelve Houstonnal: „Tájékoztatjuk önöket, hogy a Mikulás létezik.” :)

Lévai Juli

Ha érdekel a világűr és a Nemzetközi Űrállomás, akkor ajánljuk például ezeket a könyveinket:
Mi MICSODA – Nemzetközi Űrállomás
Mi MICSODA A bolygók és az űrutazás – Irány a világűr!


Címkék:

állatkert  állatok  Antarktisz  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  eukaliptusz  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  játék  jelrendszer  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyomozás  óceán  ókor  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf