Hol születtek a griffmadarak?

Álmos, Apollón, Dante, Dante Alighieri, Emese, Fehérlófia, griffmadár, Hérodotosz, János vitéz, Mezopotámia, Nagy Sándor, Pallasz Athéné, Perzsia, Petőfi Sándor, turul

Aki már olvasta Petőfi János vitéz című elbeszélő költeményét, emlékezhet rá, hogy miképp is jutott haza a főhős, aki egy végzetes hajótörés során egy felhőbe kapaszkodva menekült meg, és jutott ki egy sziklára. Innen egy griffmadár hátán érkezett vissza a falujába, ahol, legalábbis a vers leírása szerint, senkinek föl sem tűnt ez a szokatlan megoldás – végtére a mesék és mítoszok világában vagyunk. Ahol pedig gyakran jelennek meg furcsa és szabálytalan élőlények, mint amilyen a griff is.

Létezett-e valaha griff vagy hasonló madár?

A griff kitalált, mitikus madár, amely soha nem létezett a valóságban – vagyis az emberi fantáziában született. Neve valószínűleg a görög grüposz szó latin átírásából, a gryphus-ból ered, amelynek jelentése „görbe, horgas” volt, és így a madár csőrére utalt. Hatalmas méretű, oroszlántestű, sasfejű és sasszárnyú madárnak képzelték, horgas csőrrel és veszélyes karmokban végződő mellső lábbal. Izmos hátsó lába és bundás mellkasa, de olykor a feje is az oroszlánra emlékeztetett.

A delphoi jósdát a mítoszok szerint szintén griffmadár védte. Alakját így örökítette meg I. e. 560 körül egy dombormű készítője.

És mivel a madár általában a szabadság, az égi világ megtestesítője, a legrégebbi időkben, például Mezopotámia hitvilágában a legfelsőbb emberi hatalom, a királyság tekintélyének kifejezője volt. Emellett még védő-óvó szerepet is ráruháztak, hiszen erre már az emberfeletti méretei és hatalma is alkalmassá tették.

Perzsiában a szent tűz és az életfa őrzője is volt, amiről több dombormű is tanúskodik, például a perszepoliszi palotában (i. e. VI. sz.).

A görögöknél és a latinoknál szintén az őrző szerepe volt a hangsúlyos.  Apollónnak és Pallasz Athénének egyaránt a szent madarává is vált, és ebben a szerepben a jóstehetséget, az éleselméjűséget és az éberséget képviselte.

Olykor neves személyekkel kötötték össze a griffeket, mintha azok is igazolnák a létezésüket. Az egyik ilyen történet szerint Nagy Sándor, vagyis III. Alexandrosz, Makedónia királya és az egyik legnagyobb hódító hadvezér (i. e. 336 - i. e. 323.) egyszer elfogott két griffmadarat, és alaposan kiéheztette őket. A két griff azonban mégis kiszabadult, és bosszúból megragadta a hadvezért, majd hét nap és hét éjszaka röptette a levegőben. Hogy ebből vajon Nagy Sándor mit tanult meg, netán milyen, további erőre tett szert, azt sajnos ebből a legendából nem tudjuk meg.

Az idők során a griffek alakja is változott: gyakran inkább szárnyas tigrisekként ábrázolták őket, és kevésbé oroszlánokként. A görög történetíró, Hérodotosz szerint a griffek ebben a formájukban a belső-ázsiai szkíták földjén túl eső hegyekben őrizték az aranyat. Valószínűleg ez az oka, hogy a későbbi magyar krónikaíró, Kézai Simon is a szkíták földjének lakóiként írta le a griffeket, amelyek szerinte azonosak a kerecsennel, vagyis a nálunk leggyakoribb sólyomfajtával.

Hogyan jelent meg a griff a nomád népeknél?

Erőteljesebb szimbólumként volt jelen a griff az eurázsiai nomád népeknél, ahol a Nap követeként is tisztelték. A szárnyas tigris képét az altaji szkíta leleteken, a hunok, szkíták és avarok fém tárgyain és textiljein is viszontláthatjuk.

Ezen az Eretriából származó, attikai vörös alakos vázán (i. e. 375–350) a griff feje inkább egy kecskéére hasonlít, miközben a hátsó fele egyértelműen egy oroszláné.

A vándorló népek hiedelemvilágában több változata is volt. A magyarok őseinél például valószínűleg a turul mesebeli figurájával is keveredett. Több kutatás szerint a mondákban a turul egyik változata is egy griff volt, amely azonban a turullal szemben nem ejtette teherbe Emesét.

Emese az ősi magyar hitvilág szerint az Árpád-ház ősanyja, Ügyek törzsfő felesége volt, és a griff már akkor látogatta meg őt, amikor viselős volt és Álmos születését várta. (Álmos nevének alapja, a latin almus szó szentet jelent.)

A mítoszban megjelenő látvány – viselős nő és hozzá egy égből érkező madár – meglehetősen hasonlít a keresztény angyali üdvözlet legendájára, amelyben az égi hírnök a születendő gyermek csodás, isteni természetét jósolja meg. A griffnek is ez volt a szerepe a mondában, szemben a turullal, amely már a fogantatásban is közreműködött, és a jóslata elsősorban az új föld megtalálására vonatkozott, amely majd a születendő fiúhoz köthető. Mindezek alapján azok, akik a királyság intézményét az égből eredő hatalomnak tartották és a „nemzet” fogalmát szintén isteni eredetűnek képzelték, az Árpád-házi királyokat is szerették égi eredetűként emlegetni. A koronázási palást szélén, az Árpád-kori magyar pénzeken és a magyar királyi jogaron gyakran ott van a griff alakja.

Hogyan változott meg a griff jelentése a középkorban?

A korai kereszténység idején, már csak a pogány kori szimbólumokkal való szembenállás miatt is megváltozott a griffek pozitív jelentése: inkább a gonosz erő, a démoni hatalom kifejezőjévé váltak.

Ez a két pelikán egy bruggei-i templomban (Belgium) tartja a fején az oltár előtti asztalkát. A Krisztus áldozathozatalát szimbolizáló pelikánok létező madarak, s az alakjuk olykor összekapcsolódik a fantáziabeli griffekével. (Fotó: L.J.)

A román kori oszlopfők mintázatán is így jelentek meg, inkább ijesztő lényekként. Később, a vallás megerősödésének idején az erőnek magának is megváltozott a szerepe, és a madár alakjából a sas vált hangsúlyosabbá. Ezért a mennybemenetel és a feltámadás szimbóluma is lett, sőt, a kettőssége révén pedig Krisztus-jelképnek is tekintették, hiszen azt, hogy Emberfia, az oroszlán fejezhette ki, azt pedig, hogy az Isten fia, aki a feltámadása után felszáll a mennybe, a sas szimbolizálhatta.

A középkor egyik legnagyobb költője, az olasz Dante Isteni színjáték című művében az egyház diadalszekerét egy griff húzza, az égbe vezető úton.

A griffek később ismét a földi erő és hatalom jelképeivé váltak, ezért sok nemesi család címerébe is bekerültek. Így például gróf Esterházy Pál is griffes címert csináltatott magának, 1690-ben.

A mitikus és csodatévő erejű vagy csecsemőket-gyengéket védő griffek pedig a népművészetben, a népmesékben éltek tovább. A magyar mesevilágban a Fehérlófia mesetípusban jelenik meg az alakjuk számtalan változatban, de a leggyakrabban az arra méltó, kiemelkedő hőst oltalmazzák. A sárkányölő hős mellé szegődött griff olykor a saját húsából eteti az alvilágból felröpített védencét, és az alakja ilyenkor a pelikánéval is összemosódik.

Ez természetes is, hiszen a pelikán a 12-dik század óta szintén kiemelt Krisztus-szimbólum volt, mint az áldozatkészség és az isteni szeretetet kifejezője. A mesevilág és a vallási mítoszok világa pedig természetes módon keveredett, hiszen a többség hosszú időn át elsősorban a templomokban szerezte meg a műveltségét, ahol pedig többféle madár képével is találkozhatott. Nem csoda, hogy a madarak a fantáziavilága más területeit is berepülték.

Lévai Júlia


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Aitken  Albert de Mun  Ammut  Anaximandrosz  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Artemisz  Asszír Birodalom  Aszklépion  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Claude Chappe  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dionüszosz  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fahrenheit  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Fourier-transzformáció  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Ganésa  Geomancia  Guinness rekordok  Hans Christian Andersen  Hedy Lamarr  Hermész  Hippokratész  Hitler  Homo sapiens  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  John D. O’Sullivan  Juhász Gyula  Jules Verne  Julius Caesar  Justh-párt  János vitéz  Jézus  József Attila  Kaffka Margit  Kheirón  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kosztolányi Dezső  Kréta  Kyatice-kultúra  Károlyi Mihály  Kígyótartó  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mesekönyvek  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Mithridatész  Moirák  Monte Cristo grófja  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Nelson altengernagy  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Skócia  Stephen Hawking  Szent Heléna  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Thesszaloniké  Tiberius császár  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Vatikán  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  anemométer  antibiotikum  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  bozóttűz  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  cégér  céhek  címer  delej  denevér  diadém  dob  drón  dízelmotor  dórok  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  etruszkok  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  felfedezés  felvilágosodás  feng-shui  finommotorika  fogkő  foglalkoztató  folyadékkristály  fondendoszkóp  frank  fáraó  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gót  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hableány  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  higany  himnusz  hiszti  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hőmérséklet  hőmérő  időjárás  ikozaéder  illat  immunitás  indiánok  inga  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalogathia  kalóz  kalózlevél  kalózállam  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kultúra  kálvinizmus  készségfejlesztő  kétszikűek  kétéltűek  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  kórház  kölni  könyvtár  kötéltánc  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lovasfutár  lárva  látás  láz  lázfa  léggömb  léghajó  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetoszféra  magnetosztrikció  malária  mandula  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  marcipán  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  misztikus lények  mitokrondrium  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  mágnesesség  mágnesség  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  méreg  narentinok  narvál  neandervölgyi  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  postakocsi  pszichológus  pápaság  pékség  pók  rajz  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rádiócsillagászat  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  sellő  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szem  szemafor  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szász  szél  szélkakas  szélzsák  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  tanulójáték  teaút  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  thrákok  tirrének  tisztálkodás  tobzoska  torpedó  trappista sajt  trappisták  turul  tájfun  tájoló  távíró  tömegközlekedés  törökfürdő  tükörtávíró  tüntetés  tőzsde  tűz  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vakcina  vakság  vasút  vegyszer  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  világháború  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vonatrablás  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  wifi  zsilip  zászló  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  általános választójog  átalakulás  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újszülött  úthálózat  ősbaktérium