Hol születtek a griffmadarak?

kultúrtörténet, mitológia

Aki már olvasta Petőfi János vitéz című elbeszélő költeményét, emlékezhet rá, hogy miképp is jutott haza a főhős, aki egy végzetes hajótörés során egy felhőbe kapaszkodva menekült meg, és jutott ki egy sziklára. Innen egy griffmadár hátán érkezett vissza a falujába, ahol, legalábbis a vers leírása szerint, senkinek föl sem tűnt ez a szokatlan megoldás – végtére a mesék és mítoszok világában vagyunk. Ahol pedig gyakran jelennek meg furcsa és szabálytalan élőlények, mint amilyen a griff is.

Létezett-e valaha griff vagy hasonló madár?

A griff kitalált, mitikus madár, amely soha nem létezett a valóságban – vagyis az emberi fantáziában született. Neve valószínűleg a görög grüposz szó latin átírásából, a gryphus-ból ered, amelynek jelentése „görbe, horgas” volt, és így a madár csőrére utalt. Hatalmas méretű, oroszlántestű, sasfejű és sasszárnyú madárnak képzelték, horgas csőrrel és veszélyes karmokban végződő mellső lábbal. Izmos hátsó lába és bundás mellkasa, de olykor a feje is az oroszlánra emlékeztetett.

 Hol születtek a griffmadarak?
A delphoi jósdát a mítoszok szerint szintén griffmadár védte. Alakját így örökítette meg I. e. 560 körül egy dombormű készítője.

És mivel a madár általában a szabadság, az égi világ megtestesítője, a legrégebbi időkben, például Mezopotámia hitvilágában a legfelsőbb emberi hatalom, a királyság tekintélyének kifejezője volt. Emellett még védő-óvó szerepet is ráruháztak, hiszen erre már az emberfeletti méretei és hatalma is alkalmassá tették.

Perzsiában a szent tűz és az életfa őrzője is volt, amiről több dombormű is tanúskodik, például a perszepoliszi palotában (i. e. VI. sz.).

A görögöknél és a latinoknál szintén az őrző szerepe volt a hangsúlyos.  Apollónnak és Pallasz Athénének egyaránt a szent madarává is vált, és ebben a szerepben a jóstehetséget, az éleselméjűséget és az éberséget képviselte.

Olykor neves személyekkel kötötték össze a griffeket, mintha azok is igazolnák a létezésüket. Az egyik ilyen történet szerint Nagy Sándor, vagyis III. Alexandrosz, Makedónia királya és az egyik legnagyobb hódító hadvezér (i. e. 336 - i. e. 323.) egyszer elfogott két griffmadarat, és alaposan kiéheztette őket. A két griff azonban mégis kiszabadult, és bosszúból megragadta a hadvezért, majd hét nap és hét éjszaka röptette a levegőben. Hogy ebből vajon Nagy Sándor mit tanult meg, netán milyen, további erőre tett szert, azt sajnos ebből a legendából nem tudjuk meg.

Az idők során a griffek alakja is változott: gyakran inkább szárnyas tigrisekként ábrázolták őket, és kevésbé oroszlánokként. A görög történetíró, Hérodotosz szerint a griffek ebben a formájukban a belső-ázsiai szkíták földjén túl eső hegyekben őrizték az aranyat. Valószínűleg ez az oka, hogy a későbbi magyar krónikaíró, Kézai Simon is a szkíták földjének lakóiként írta le a griffeket, amelyek szerinte azonosak a kerecsennel, vagyis a nálunk leggyakoribb sólyomfajtával.

Hogyan jelent meg a griff a nomád népeknél?

Erőteljesebb szimbólumként volt jelen a griff az eurázsiai nomád népeknél, ahol a Nap követeként is tisztelték. A szárnyas tigris képét az altaji szkíta leleteken, a hunok, szkíták és avarok fém tárgyain és textiljein is viszontláthatjuk.

 Hol születtek a griffmadarak?
Ezen az Eretriából származó, attikai vörös alakos vázán (i. e. 375–350) a griff feje inkább egy kecskéére hasonlít, miközben a hátsó fele egyértelműen egy oroszláné.

A vándorló népek hiedelemvilágában több változata is volt. A magyarok őseinél például valószínűleg a turul mesebeli figurájával is keveredett. Több kutatás szerint a mondákban a turul egyik változata is egy griff volt, amely azonban a turullal szemben nem ejtette teherbe Emesét.

Emese az ősi magyar hitvilág szerint az Árpád-ház ősanyja, Ügyek törzsfő felesége volt, és a griff már akkor látogatta meg őt, amikor viselős volt és Álmos születését várta. (Álmos nevének alapja, a latin almus szó szentet jelent.)

A mítoszban megjelenő látvány – viselős nő és hozzá egy égből érkező madár – meglehetősen hasonlít a keresztény angyali üdvözlet legendájára, amelyben az égi hírnök a születendő gyermek csodás, isteni természetét jósolja meg. A griffnek is ez volt a szerepe a mondában, szemben a turullal, amely már a fogantatásban is közreműködött, és a jóslata elsősorban az új föld megtalálására vonatkozott, amely majd a születendő fiúhoz köthető. Mindezek alapján azok, akik a királyság intézményét az égből eredő hatalomnak tartották és a „nemzet” fogalmát szintén isteni eredetűnek képzelték, az Árpád-házi királyokat is szerették égi eredetűként emlegetni. A koronázási palást szélén, az Árpád-kori magyar pénzeken és a magyar királyi jogaron gyakran ott van a griff alakja.

Hogyan változott meg a griff jelentése a középkorban?

A korai kereszténység idején, már csak a pogány kori szimbólumokkal való szembenállás miatt is megváltozott a griffek pozitív jelentése: inkább a gonosz erő, a démoni hatalom kifejezőjévé váltak.

 Hol születtek a griffmadarak?
Ez a két pelikán egy bruggei-i templomban (Belgium) tartja a fején az oltár előtti asztalkát. A Krisztus áldozathozatalát szimbolizáló pelikánok létező madarak, s az alakjuk olykor összekapcsolódik a fantáziabeli griffekével. (Fotó: L.J.)

A román kori oszlopfők mintázatán is így jelentek meg, inkább ijesztő lényekként. Később, a vallás megerősödésének idején az erőnek magának is megváltozott a szerepe, és a madár alakjából a sas vált hangsúlyosabbá. Ezért a mennybemenetel és a feltámadás szimbóluma is lett, sőt, a kettőssége révén pedig Krisztus-jelképnek is tekintették, hiszen azt, hogy Emberfia, az oroszlán fejezhette ki, azt pedig, hogy az Isten fia, aki a feltámadása után felszáll a mennybe, a sas szimbolizálhatta.

A középkor egyik legnagyobb költője, az olasz Dante Isteni színjáték című művében az egyház diadalszekerét egy griff húzza, az égbe vezető úton.

A griffek később ismét a földi erő és hatalom jelképeivé váltak, ezért sok nemesi család címerébe is bekerültek. Így például gróf Esterházy Pál is griffes címert csináltatott magának, 1690-ben.

A mitikus és csodatévő erejű vagy csecsemőket-gyengéket védő griffek pedig a népművészetben, a népmesékben éltek tovább. A magyar mesevilágban a Fehérlófia mesetípusban jelenik meg az alakjuk számtalan változatban, de a leggyakrabban az arra méltó, kiemelkedő hőst oltalmazzák. A sárkányölő hős mellé szegődött griff olykor a saját húsából eteti az alvilágból felröpített védencét, és az alakja ilyenkor a pelikánéval is összemosódik.

Ez természetes is, hiszen a pelikán a 12-dik század óta szintén kiemelt Krisztus-szimbólum volt, mint az áldozatkészség és az isteni szeretetet kifejezője. A mesevilág és a vallási mítoszok világa pedig természetes módon keveredett, hiszen a többség hosszú időn át elsősorban a templomokban szerezte meg a műveltségét, ahol pedig többféle madár képével is találkozhatott. Nem csoda, hogy a madarak a fantáziavilága más területeit is berepülték.

Lévai Júlia


Címkék:

Antarktisz  Ausztrália  Biblia  Budapest  Föld  Krisztus  Kína  LOGICO  Mi MICSODA  Nobel-díj  Oroszország  Városliget  autó  baktérium  barlangok  betegség  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  denevér  dory  díj  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  emberi test  emlős  etimológia  eukaliptusz  fejlesztés  felfedezés  finommotorika  fizika  félelem  főzés  gyógyszertár  gyógyítás  hajózás  halak  halmazállapot  halál  hideg  hiszti  hogyan működik  háború  hüllők  hőmérő  időjárás  időszámítás  infrahangok  interjú  internet  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  jelrendszer  játék  kalóz  kapitalizmus  karantén  karácsony  kereskedelem  klímaváltozás  koala  kommunikáció  koronavírus  kultúra  kultúrtörténet  kémia  kétéltűek  kórház  közlekedés  leguán  léghajó  légzés  madarak  magasság  mese  meteorológia  mikroszkóp  mitológia  mágnes  mítoszok  nyomozás  növények  olimpia  olvasás  orvoslás  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  receptek  repülés  robot  rovarok  rák  régészet  sejtek  sport  szellemek  szerzetesrendek  szimbólum  szépség  sárkány  technika  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  tudomány  táplálkozás  távíró  tél  történelem  tüntetés  ultrahang  vadnyugat  vallás  vasút  vidra  vidámpark  világűr  vulkán  védőoltás  vírus  víz  zarf  Északi-sark  állatkert  állatok  édesség  éghajlat  építmények  óceán  ókor  öltözködés  újkor  ünnep  őskor