Honnan fúj a szél?

https://www.tessloff-babilon.hu/honnan-fuj-a-szel- időjárás, természeti jelenségek, történelem

Amíg az embereknek nem voltak műszereik a különféle természeti jelenségek vizsgálatához, addig csak a képzeletükre hagyatkozhattak, ha valamit meg akartak magyarázni. De vajon a képzelet segítségével eljuthatott-e az ember olyan magyarázatokhoz, amelyeket azután a későbbi műszerei visszaigazoltak?

Analógiás elképzelések

A szél esetében a fantázia más eredetmagyarázatokhoz segítette elődeinket, mint ami a valóság. Mégis volt ezekben logika, éspedig az analógia alkalmazása révén. Az analógia azt jelenti, hogy két vagy több dolog párhuzamba állítható, hasonlóságot mutat egymással. (A szó a görög ana = fel, át és a logosz = tudomány szavak összetétele, eredeti formájában viszonyt, arányt, megfelelést jelentett.)

Te is megfigyelheted, hogy amikor beszélsz, a száddal kis légáramlatokat keltesz. Ez az elképzelés jelent meg például az egyiptomi eredetmítoszokban, amelyek a szeleket az isteneknek tulajdonítják. A hűsítő szelet Amon isten, a forró sivatagit pedig Széth fújja. Később, a görög-római mitológiában már elvontabban alkalmazták az analógiát, vagyis nem az emberi szájüregből, hanem annak formájából indultak ki. Itt a szelek hatalmas barlangokból érkeztek, Aiolosz szélisten felügyeletével. És mivel a görögök és rómaiak által lakott, mediterrán területeken az élet fontos része volt a hajózás, ezért a szélistenek is fontos szereplői lettek a képzeletnek, és sok történet született róluk. A római  költő, Ovidius (i.e. 43 – i. u. 17. v.18.) Átváltozások című művéből azt is megtudjuk, hogy az égtájak szerint különböztették meg a négy fő szelet, amivel már erősen közelítettek a valósághoz és a tudományossághoz. A hideg, és ezért gonosznak tekintett északi szelet Boreásznak hívták, az enyhe és szelíd nyugatit Zephürosznak, a meleg, de viharos délit Notosznak, a szintén meleg, de esőt is hozó keletit Eurosznak nevezték. Ezek közül Boreász és Zephürosz az európai költészetben rendszeresen megjelentek.

 Honnan fúj a szél?
Az athéni Szelek tornya a római kori fórum mellett áll. A nyolcszögletű épület tetején a szelek megszemélyesített alakjai láthatók. A torony belsejébe egy vízórát is beépítettek, amelyet leleményes, csigás szerkezettel láttak el. Ez az Akropoliszról lefolyó vizet vezette be egy ólomcsövön egy tartályba. A víz azután ott egyenletesen emelgetett egy levegővel töltött úszót, amelynek mozgását vékony lánc vitte át, csigákon keresztül, az óralap mutatójára. A mutató pedig minden egyes lökéstől ugrott egyet – ezzel követte a múló időt. (Kép: hellas.hupont.hu/)
A szelek kultuszát mutatja, hogy i.e. 100 körül Athén piacterén a szelek tiszteletére megépítették a Szelek tornyát, amelyben még további (például délnyugati, északkeleti) szelek istenei is megjelentek. A torony tetején az embertörzsű és halfarkú tengeristen, Tritón bronzból készült szobra állt (ez sajnos ma már nincs meg), amely mindig arra fordult, amerre a szél fújt – vagyis ez volt az első szélkakas. De eredetileg még Hermész (latin nevén: Mercurius) is levegőisten, illetve szélisten volt, csak később vált a leleményesség, a kereskedés, sőt a tolvajlás istenévé. A kalapján és saruján lévő szárnyacskák, amelyek a szelekkel való kapcsolatára utalnak, később is megmaradtak.
 

Az egyistenhit megjelenésekor a többi pogány istennel együtt természetesen eltűntek a különféle szélistenek is, ám aztán a Bibliában is a viharos szél gyakran utalt Isten haragjára. Ugyanakkor egyre inkább jelképpé vált: fuvallatként az emberi élet mulandóságát fejezte ki, és általában a lélek kifejezője lett a szél.

Mi kellett a szél tudományos megismeréséhez?

Ma már tudjuk, hogy a szél a felszínnel nagyjából párhuzamos levegőáramlás, amelyet a helyi nyomáskülönbségek hoznak létre. Egyszerűbben szólva a szél a felszínnel párhuzamosan áramló légnyomás. A folyamatosan fújó szél irányát két tényező befolyásolja: egyfelől az anyagok eltérő mértékű reagálása, ugyanarra a hőmérsékletre (vagyis hogy azok azonos külső hőmérsékletnél eltérő mértékben melegednek fel, illetve hűlnek le), emellett a Föld forgásából származó Coriolis-erő (ejtsd: Korioli-erő). Mindennek megismeréséhez tehát az kellett, hogy legyenek hőmérők, nyomásmérők, szélsebesség-mérők és végül matematikai, illetve csillagászati számítások, amelyekből levezetik, hogy a Föld tengely körüli forgása milyen mértékben befolyásolja a bolygót körülvevő levegőburkot, és ettől milyen további erők keletkeznek körülötte. Mindezek közül azok a matematikai számítások vitték közelebb a tudásunkat a valóság pontos ismeretéhez, amelyek a Föld forgásából adódó Coriolis-erővel foglalkoztak.

 Honnan fúj a szél?
Az egyik legveszélyesebb szélfajta a hurrikán, amely különösen nagy erővel képes megtépázni a fákat vagy ledönteni a kevésbé ellenálló házakat. (Kép: John Lund, Getty)
A jelenség egy francia matematikusról-mérnökről, Gaspard-Gustave Coriolis-ról (ejtsd: gászpár güsztáv korioli) kapta a nevét: ő írta le elsőként a jelenséget, 1835-ben. Ezt egy ú.n. inerciarendszerhez képest mérhető, tehetetlenségi erőkéntjellemezte. (Az inerciarendszer azt jelenti, hogy feltételezünk egy olyan vonatkoztatási rendszert, amelyhez viszonyítva egy test mozgására érvényes a Newton által felállított tehetetlenségi erő. A név az iners = tehetetlenség szóból származik. Az inerciarendszer tehát egy képzelt rendszer, amelyben az idő és a tér abszolút értékeivel mérünk.) Mint minden tehetetlenségi erő, a Coriolis-erő is arányos a test (esetünkben a bolygó) tömegével.

Ha elképzeljük, hogy a levegő délről észak felé mozog, miközben a Föld elfordul a leírt légtömegek alatt, azt is el tudjuk képzelni, hogy ez az emberi érzékek számára a szelek irányváltoztatását, elfordulását jelenti. Az északi féltekén a szelek mindig jobbra, a délin mindig balra fordulnak el. Az elfordulás olykor körkörös mozgást is létrehozhat: ebből lesznek a ciklonok.

A szél sebességét m/s-ban vagy km/órában adják meg. A szél irányát pedig aszerint határozzák meg, hogy merről érkezik. A nyugati szél tehát nyugatról kelet felé fúj, a déli délről északra, és így tovább. Erősségére a meteorológiában a Beaufort-skálát (ejtsd: Bófor) használják, ami ugyancsak kapcsolódik a hajózáshoz. Ezt ugyanis egy brit admirálisról, Francis Beaufort-ról nevezték el, mivel ő alkotta meg a rendszerét, 1806-ban. A kettes Baufort-fokozat például azt jelenti, hogy óránként 5-11 kilométeres szél fúj, amelynek hatására a szárazföldön a füst épp, hogy lengedez. Az ötös fokozat már a 26-36 kilométeres szelet jelzi: a vízen közepes méretűek a hullámok, a tarajuk fehéren habzik, s a szárazföldön a fák vastagabb ágai is erősebben mozognak. Ez már erős szél, de még nem viharos. Az igazi vihart a nyolcas és kilences fokozatok jelzik – itt már az épületek is megrongálódhatnak és a szél süvít. A legmagasabb a tizenhármas, ami a folyamatos orkán fokozata.

A meteorológiai jelenségek közül egyébként a szél az, amely a leggyakrabban szól bele az ember életébe. Nem csoda, hogy a kultúrában is nyomot hagyott, versekben, dalokban, szimfóniákban is gyakran találkozhatunk vele. Emellett a fiatalságot is szimbolizálja, mint azt a „iuventus ventus”, vagyis „az ifjúság szél” latin szólás megőrizte. Emellett még számos szólásban is ott van a szél, jelezve, hogy nemcsak a szabadban az életünk része.

Lévai Júlia

 

Szelekről még többet olvashatsz a MI MICSODA Az időjárás – Felhőátvonulás és napsütés című könyvben, tornádókról és hurrikánokról pedig a Mi MICSODA Természeti katasztrófák – Roppant erők című könyvben!





Címkék:

állatkert  állatok  Antarktisz  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  eukaliptusz  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  játék  jelrendszer  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyomozás  óceán  ókor  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf 

Kapcsolódó könyvek:

3594

Mi MICSODA Természeti katasztrófák – Roppant erők

Teljes ár: 3 200 Ft
Online ár: 2 560 Ft