A „korona” sokféle jelentése

Ammut, Anubisz, corona, Dávid király, diadém, egyiptom, fáraó, fejdísz, galea, hatalom, kamelaukion, kausia, korona, koszorú, Mária, Mezopotámia, Nagy Konstantin, népmesék, Római Birodalom, sisakkorona

Ha valaki statisztikát készítene arról, hogy milyen gyakorisággal használjuk a hétköznapi beszédben „korona” szót, azt látná, hogy a 2020-as év erős választóvonalat jelent. Hiszen ekkor a koronavírus-járvány miatt mindennapossá vált a kifejezés, amely addig nem túl gyakran jelent meg a beszédünkben. (A vírus egyébként azért kapta a nevét, mert a formája a Nap koronáján látható jelenségekre emlékeztet.) De ha már így adódott, érdemes végigvenni, hogy vajon hányféle jelentését szoktuk használni ennek a szónak.

A korona szó a hétköznapokban

A kifejezés leggyakrabban szimbolikus értelemben kerül be a mondatainkba. Amikor például elismerően nyilatkozunk valakinek az utolsó munkájáról, így is fogalmazhatunk: „Ezzel föltette a koronát az életművére”. De használhatjuk gúnyosan is, mondjuk egy éppen ügyetlenkedő férfi bosszantására: „Na, megérkezett a teremtés koronája!”. Máskor a korona szó megfogható dolgot jelöl: „A fa dús koronája eltakarja a házat”. „Most érik a korona szőlő”. „Annyira tönkrement az egyik fogam, hogy az orvos lecsiszolta és egy koronát tett rá.”

Az egyik legegyszerűbb korona az abroncs korona volt, amelyből gyakran nyíl- vagy kereszt alakú elemek álltak ki, az ég felé irányuló törekvéseket is jelezve. A képen az egyik magyar király, III. Béla és felesége halotti koronája látható.

Akit az égbolt érdekel, az a napkorona mellett az Északi- és Déli Korona csillagkép nevében találkozhat a szóval. Aki pedig zenét tanul, a kottákban, az ún. korona jelnél látja viszont a kifejezést. Ezt egy-egy zenei frázis vagy akár az egész mű végére szokták kitenni, egy hang vagy egy akkord fölé. Arra utal, hogy a hangot hosszan ki kell tartani, vagy az ünnepélyesség, vagy épp ellenkezőleg, egy dallammal-ritmikával felépített vicces fordulat, zenei poén érvényesülése kedvéért.

Mindezek mellett a korona pénznem is lehet: a világ néhány országában – például Dániában, Norvégiában, Izlandon vagy Csehországban – koronával fizetnek a boltokban. Egy ideig magyar fizetőeszköz is volt a korona, de a húszas években a pengő váltotta fel, így ez mára már történelem.

Miközben a korona szót ilyen sokféleképpen használjuk, többnyire eszünkbe sem jut az eredeti jelentése. Pedig mindannyian tudjuk, hogy az eredeti korona hosszú ideig kiemelt szerepet játszott a királyságokban. Ez volt az a tárgy, amely – gyakran jogarral és palásttal társulva – az uralkodó hatalmat, illetve a főúri-nemesi rangot kifejezte.

Koszorú, diadém, díszes korona

A korona kifejezésnek a latin corona szó az alapja. Ez az ókorban a virágokból vagy lombos ágakból font koszorút jelölte. A görög és római korban ilyen koszorút tettek a sport- vagy a költőversenyek győzteseinek, illetve a hőstettek végrehajtóinak a homlokára. A koszorú kör formája az idő visszatérő jellegét, örök körforgását is kifejezte, ezért gyakran megszentelt tárgyakra vagy halottak fejére is rátették. Ez él tovább ma is olyankor, amikor az emberek az örök élet jelképeként koszorút visznek az elhunytak sírjára.

A legdíszesebb koronákat a bizánci fejékek között találjuk. A magyar koronát az államalapító István király ugyan II. Szilveszter pápától kapta, de a fejék bizánci volt, és az alapját egy női korona képezte. Ezt később átalakították, majd – valószínűleg III. Béla király udvarában – összedolgozták egy felső résszel, amelyet Szent István személyéhez köthető elemekből alakítottak ki. Így vált végül kétrészűvé a korona. (Kép: https://hu.pinterest.com/pin/89016530115438692/)

Az ókorban a kitüntetésnek szánt koszorúk egyre változatosabbá váltak, s az alapjukat is igyekeztek nemesebb, tartósabb anyagokból készíteni. Aztán az, amit koronának neveztek, fokozatosan a hatalom jelképévé vált. Rómában, a császárkorban az uralkodó díszes sisakjára diadém-szalagot helyeztek, amelynek elöl csüngő részére egy nagy drágakövet illesztettek, a hátsó részére pedig több kisebbet. A perzsa uralkodók szintén diadémot viseltek: ennek egy fehér gyapjúszalag volt az alapja, ezen voltak a drágakövek. Ezt a formát vette át Nagy Sándor is, aki azonban a makedónoknál használt, kausia nevű fejfedő köré tekerte a gyapjúszalagot. (Európában a Hallstatt-kori mihalkovói kincsben színarany diadémot is találtak.)

A diadémból Nagy Konstantin idején kialakult a galea, vagyis a sisakkorona, majd ezt a germánok és angolszászok is átvették. Ebből lett azután a pántos korona, amelynek két keresztpánt volt a váza. A diadém további utódjaként jelent meg a nyílt abroncskorona is, amelyen már nemcsak ékkövek, hanem finoman megmunkált képek, faragványok is voltak.

Szintén a diadémból, illetve annak az egyszerű teveszőrsapkával való kombinációjából alakult ki a kamelaukion típusú, császári szent korona, amelyet a 11-dik századtól kezdtek használni. Ennek díszes pántjai voltak, láncokon lecsüngő kövekkel, gyöngyökkel. A császárnék koronája nyílt maradt, de fokozatosan egyre magasabbá lett. Az ilyen koronák viselői hosszú ideig koronasapkát is hordtak a fejék alatt.

A diadém később elveszítette szakrális (szentségekhez kötődő) jellegét, és gyakran egyszerűen a fényes, női öltözékek kiegészítőjévé vált a különféle társasági vagy színházi eseményeken.

A középkorban továbbdifferenciálódtak a koronák: a zárt korona jelezte a szuverén földi hatalmat, a nyílt, többnyire liliomos koronát pedig azok viselték, akik elismerték a hűbéri függésüket (például hercegek, grófok). A liliomos korona onnan kapta a nevét, hogy az abroncsból kiemelkedő formák nem egyszerű nyilak vagy keresztek voltak, hanem liliomot formáztak.

A koronák kettős jelentése

Annak gondolata, hogy a korona égi hatalmat is képviselhet, már Mezopotámiában is megjelent. Ott Marduk és Samas istent ábrázolták olyan toll-koszorúval, amely a hitük szerint az istenek égi kapcsolatait fejezte ki.

Az egyiptomi fáraók hatalmát szintén égi eredetűnek tekintették, de az ő fejdíszükön hangsúlyosabbak voltak a földies elemek. A fáraók koronája két egymásba illeszthető részből állt, és ezek Alsó- és Felső Egyiptom egységét képviselték. Az éghez fűződő kapcsolatot két strucctoll fejezte ki, ám ezek révén is nagy hangsúlyt kapott a földi életben tanúsított felelősség.

Az egri Kopcsik Marcipánmúzeumban – más néven Marcipániában – még a faliképek is marcipánból vannak. (Fotó: Wikipedia)

Az egyiptomi hitvilágban szintén élt a túlvilági megmérettetés gondolata, amely később, a zsidó-keresztény egyistenhitben az utolsó ítélet formájában jelenik majd meg. Itt azonban nem az egyetlen, mindenek felett uralkodó, teremtő Isten, hanem a halott lelkeket kísérő, kutyafejű Anubisz ítélkezett az emberek fölött, éspedig egy toll beiktatásával. Ő a mérlege egyik serpenyőjébe az elhunyt szívét, a másikba pedig egy madártollat tett. Ha a szív nehezebb volt a tollnál, akkor azt felfalta a túlvilág rémisztő, sárkányszerű alakja, Ammut. Ezt csak az tudta elkerülni, akinek a megmérettetésekor a serpenyők egy vonalba kerültek.

A későbbi, királyi korona jelentéséhez szorosan hozzátartozott, hogy amögött az egyetlen Isten égi hatalma áll. A vallási elképzelések szerint a koronák valójában az égből szállnak alá, s készítőik csupán az isteni megrendelés parancsainak végrehajtói.

(Ennek alapján születnek olykor ma is olyan magyarázatok egy-egy korona formájára, amelyek azt szeretnék sugalmazni, hogy az adott koronát birtokló nép vagy nemzet isteni, égi eredetű, ezért magasabbrendű a többieknél. Ezek az eszmék ennyiben a fasizmushoz-nácizmushoz kötődnek, így korántsem ártatlan fantazmagóriák.)

A bibliai Dávid király koronája már egyszerre szimbolizálta az Úr kegyét és a király abszolút uralmát: Dávid akkor jutott koronához, amikor az ammoniták földjét is megszerezte és hatalmát arra a területre is kiterjeszthette. Mindez azt fejezte ki, hogy a győztes királyt illeti a korona, illetve hogy ez a fejdísz egyúttal a királyi hatalom örökös jelképe is.

Eközben a főpapok feje sem maradt ékesség nélkül. Ők azonban nem koronát, hanem csupán diadémot, tehát ékkövekkel díszített szalagot vagy nemesfém-pántot viseltek a homlokukon. A korona szakrális jelentése olykor ahhoz vezetett, hogy ennek a fejéknek a viselését más személyekre is kiterjesztették, és nem maradt meg csupán az uralkodók kiváltságának. Az ókereszténység korában jelent meg Mária megkoronázásának dogmája, amelynek ünneplése a katolikus és ortodox felekezetnél egyaránt máig jelen van (Nagyboldogasszony napja). Ugyanígy a vértanúkként számon tartott királylányokat is koronával ábrázolják.

A koronák természetesen a népmesékben is megjelentek, ahol gyakran viselőik csodatévő képességeire vagy rejtett királyi voltukra is utaltak. Némelyik mesében egy-egy kis sárga kígyó jelenik meg, koronával a fején. Az ilyen kígyócskák képesek arra, hogy a legkülönfélébb nehézségeken segítsék át a mesék főhőseit. Hol a sebeiket tudják begyógyítani forrasztófűvel, hol az apjukhoz, a kígyókirályhoz viszik el a mesehősöket, hogy az ruházza fel őket valamilyen különleges erővel. De a legismertebb a csúf béka, amelynek fején fényes-aranyos korona ékeskedik. Ez azt jelzi, hogy ha valaki megcsókolja őt, megtörik a varázs, és a varangyból gyönyörű királyfi lesz.

Sajnos a valóságban a koronáknak a legritkább esetben van közük a csodatételekhez. Az esetek többségében ennél sokkal prózaibb, sőt, olykor drámai események is fűződnek ehhez az ékességhez.

Lévai Júlia


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Aitken  Albert de Mun  Ammut  Anaximandrosz  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Artemisz  Asszír Birodalom  Aszklépion  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Claude Chappe  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dionüszosz  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fahrenheit  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Fourier-transzformáció  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Ganésa  Geomancia  Guinness rekordok  Hans Christian Andersen  Hedy Lamarr  Hermész  Hippokratész  Hitler  Homo sapiens  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  John D. O’Sullivan  Juhász Gyula  Jules Verne  Julius Caesar  Justh-párt  János vitéz  Jézus  József Attila  Kaffka Margit  Kheirón  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kosztolányi Dezső  Kréta  Kyatice-kultúra  Károlyi Mihály  Kígyótartó  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mesekönyvek  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Mithridatész  Moirák  Monte Cristo grófja  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Nelson altengernagy  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Skócia  Stephen Hawking  Szent Heléna  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Thesszaloniké  Tiberius császár  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Vatikán  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  anemométer  antibiotikum  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  bozóttűz  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  cégér  céhek  címer  delej  denevér  diadém  dob  drón  dízelmotor  dórok  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  etruszkok  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  felvilágosodás  feng-shui  finommotorika  fogkő  foglalkoztató  folyadékkristály  fondendoszkóp  frank  fáraó  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gót  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hableány  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  higany  himnusz  hiszti  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hőmérséklet  hőmérő  időjárás  ikozaéder  illat  immunitás  indiánok  inga  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalogathia  kalóz  kalózlevél  kalózállam  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kálvinizmus  készségfejlesztő  kétszikűek  kétéltűek  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  kórház  kölni  könyvtár  kötéltánc  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lovasfutár  lárva  látás  láz  lázfa  léggömb  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetoszféra  magnetosztrikció  malária  mandula  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  marcipán  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  misztikus lények  mitokrondrium  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  mágnesesség  mágnesség  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  méreg  narentinok  narvál  neandervölgyi  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  postakocsi  pszichológus  pápaság  pékség  pók  rajz  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rádiócsillagászat  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  sellő  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szem  szemafor  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szász  szél  szélkakas  szélzsák  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  tanulójáték  teaút  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  thrákok  tirrének  tisztálkodás  tobzoska  torpedó  trappista sajt  trappisták  turul  tájfun  tájoló  távíró  tömegközlekedés  törökfürdő  tükörtávíró  tüntetés  tőzsde  tűz  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vakcina  vakság  vasút  vegyszer  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  világháború  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vonatrablás  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  wifi  zsilip  zászló  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  általános választójog  átalakulás  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újszülött  úthálózat  ősbaktérium