A budapesti kisföldalatti születése

Budapest, közlekedés

Budapest egyik különlegessége a többnyire kisföldalattiként emlegetett vonal, amely hivatalosan a jóval komolyabb „M1” nevet viseli. Legfontosabb jellemzője, hogy szerelvényeinek és állomásainak stílusa ma is a millenniumi időszak világát idézi, amiért a fővárosiak és a turisták egyaránt szeretik. Ráadásul a londoni metró után a kontinensen ez volt az első földalatti. Igaz, a két vonal átadása között harminchárom év is eltelt – a londonit 1863 januárjában, a budapestit 1896 májusában adták át a forgalomnak –, de akkoriban ez az idő a közlekedés fejlődésében nem számított túl hosszúnak.

 A budapesti kisföldalatti születése
Bár a mai kocsik jóval korszerűbbek, sok mindenben emlékeztetnek az első a régi Siemens-kocsikra. A képen az első motorkocsi látható. (Kép: Tamboo, Wikipedia)

Miért nem volt sürgős, és miért volt mégis az?

A fővárosban az 1860-as évek elején nem voltak olyan zsúfoltak az úttestek, mint Londonban. A város fejlesztésében akkoriban a Sugárút (ma Andrássy út) kialakítása jelentette a legnagyobb újdonságot. Terézváros legfontosabb utcája a 19-dik századig a Király utca volt, ez kötötte össze a Belvárost a külső területekkel és a Városligettel. Az utcában villamos közlekedett, amely sokáig elegendőnek bizonyult a forgalom kiszolgálásához. Az évtized végén azonban egyre többen laktak már a környéken, ezért is vetette fel gróf Andrássy Gyula miniszterelnök egy új sugárút építésének tervét. Ezt azután 1870 decemberében fogadta el a parlament.

Az ekkor ott futó, keskenyebb utca egy részének Maurergasse, vagyis Kőmíves utca volt a neve, az épülő, szélesebb utat pedig teljes hosszában 1883-tól nevezik majd el hivatalosan is Sugárútnak (Radialstrasse). 1886-tól pedig Andrássy út lett a neve.

A Városliget és a Stefánia úti, akkori lóversenytér (a későbbi Népstadion) ebben az időszakban kapcsolódott be a fővárosi úthálózatba. Miután sikeresen kiépítették a Sugárutat, a forgalom tovább növekedett, ezért a Sugárúton rendszeres omnibusz járatot indítottak a Városliget felé, miközben a vele párhuzamos Király utcán változatlanul működött a villamosjárat. A későbbiekben azonban már ez is kevés volt az igények kielégítéséhez.

A városligeti millenniumi ünnepségek közeledtével különösen fontossá vált, hogy javítsanak a helyzeten, ezért állami pályázatot írtak ki az út közlekedésének modernizálására. A pályázatra két cég jelentkezett: a Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) és a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT), amelyek – akkoriban kevésbé szokatlan módon – együtt pályáztak. A cégek szakemberei, de különösen a BVVV vezérigazgatója, Balázs Mór, aki jól ismerte a londoni metrót, egyaránt egy felszín alatti vonal építését pártolták. Ám mivel ennek megépítése jóval több pénzt igényelt, és ők talán nem bíztak az állam nagyvonalúságában, elsőre egy felszíni vasút megépítésének terveit nyújtották be. A pályázat bíráló bizottsága azonban – egyebek közt környezetvédelmi szempontokra is hivatkozva – elutasította a felszíni vasút tervét.

Ekkor a két cég azonnal újra pályázott, immár a földalatti vasút építésének terveivel. Ezeket előrelátó módon addigra szintén elkészítették a Siemens és Halske cég bevonásával. A pályázatot most már megnyerték, és a Közmunka Tanács is támogatta a földalatti vonal tervét. Mindezek után 1870 decemberében az országgyűlés jóváhagyta a megvalósítását. És mivel ez kiemelt fontosságú fejlesztés volt, a cégek 90 éves engedélyidőt, 15 éves adókedvezményt és még egyéb kedvezményeket is kaptak. Cserébe viszont megszabták, hogy a vasútnak el kell készülnie a Millenniumi Kiállítás megnyitásáig. Ez azt jelentette, hogy mindvégig feszített tempóban kellett dolgozniuk, hiszen csupán húsz hónapjuk maradt az építkezésekre.

A siker a kormány számára is fontos volt, ezért hajlandók voltak áldozatot hozni érte, és a gyorsaság érdekében nem a szokásos módon, vagyis nem órabérben fizettek, hanem darabbérben. Ezen az építkezésen minden talicska kitermelt föld után 1 korona járt, ami azt jelentette, hogy a munkások a korabeli keresetnek akár a tízszeresét is megkaphatták. Emellett olyan korszerű gépekkel is dolgozhattak, mint amilyen például az akkor még ritkábban használt betonkeverő, betonpumpa és mechanikus markológép. Mindennek köszönhetően a munkálatok a kellő tempóban haladtak ahhoz, hogy a földalattit valóban át tudják adni az ünnepségek kezdetére.

 
 A budapesti kisföldalatti születése
Az állomások ma is őrzik az eredeti feliratokat, a csempéket és mellettük a padok stílusát is. A világ sok helyén az egyik legizgalmasabb retró vonalként tartják számon a budapesti kisföldalattit. (Kép: The Telegraph)

Villanymotoros kocsi a mélyben

Ahhoz, hogy akár közvetlenül a kéreg alatt, vagy lejjebb vasút haladhasson, alagutat kell építeni. A londoni alagút egy forradalmian új technikával, alagútpajzs-módszerrel épült, melynek lényege, hogy az éppen kiásott alagút belsejében, a fúrással együtt folyamatosan védőszerkezetet is építenek, amely csökkenti a beomlás veszélyét. Budapesten azonban nem fúrták az alagutat, hanem egyszerűen felbontották az Andrássy utat, majd miután végeztek a munkálatokkal, újraburkolták.

A 6 méter széles és 3 225,56 méter hosszú alagutat két irányból kezdték el ásni. Az alagút maximális mélységét a nagykörúti főgyűjtővezeték határozta meg, ezért lett az alagút belmagassága 2,65 méter. Az alapot és az oldalfalakat betonból építették. A vasút kivitelezését a tervezőre, a Siemens és Halske cégre bízták, a föld-, beton- és szerelési munkálatokat pedig egy budapesti vállalkozó, Wünsch Róbert vezette. Az állomásokat barna és fehér csempékkel burkolták, amelyeket a ma is jól ismert Zsolnay gyár készített. A lejárók fölé pedig díszes csarnokokat emeltek. A vasút és az egész rendszer műszaki színvonala a járműparkkal együtt messze megelőzte a korát. Ez volt az első motorkocsis földalatti vasút, amely ebben a tekintetben maga mögött hagyta a londoni gőzmozdonyos metrót. Gőzgépet csupán a forgóvázas motorkocsikhoz szükséges áramfejlesztőnél használtak.

Ferenc József a földalattin

1896. május 2-án sikeresen felavatták Európa rekordidő alatt elkészült, első motorkocsis földalatti vasútját, a Millenniumi Földalatti Vasútat. A megnyitás után hat nappal I. Ferenc József császár, a Monarchia első számú embere is meglátogatta az új földalatti vasutat, amelynek szerelvényei a menetrend szerint reggel 6 és este 23 óra között 4 percenként követték egymást. Az uralkodó egy külön e célra épített, luxus jellegű kocsival utazott végig a vonalon, majd hozzájárulását adta, hogy a vasút felvegye a nevét. Az üzemeltető cég neve ettől kezdve egy ideig Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Rt. (F.J.F.V.V.Rt.) volt, később azonban visszakapta a Millenniumi Földalatti Vasút nevet. A vonalat az akkori közlekedési szabályok szerinti bal oldali rendszer szerint építették ki, és ezt még hosszú évtizedekig megtartották. Az embereknek 1970-ig, a vonal nagyszabású felújításáig a maihoz képest fordítva kellett lemenniük a kisföldalatti járataihoz.

Az idők során az egyes állomások rendje, elnevezése is változott. A földalatti eredeti végállomása a 463,20 méter hosszú felszíni szakasz végén, a Széchenyi fürdőnél volt, később azonban kijjebb került a Mexikói úthoz. A sínek az Állatkerti körút sétányai mellett kivezették a szerelvényeket a felszínre, majd a vonat az Állatkerti körút vonalán haladt tovább, a Széchenyi fürdő felé. Az alagút kijáratától nem messze egy alacsony gyalogoshíd is épült. A táblákon hosszú ideig a következő állomások szerepeltek: Gizella tér (ma Vörösmarty tér), Deák Ferenc tér, Váczi körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út), Opera, Oktogon, Vörösmarty utca, Körönd (ma Kodály körönd), Bajza utca, Aréna út (ma Hősök tere), Állatkert (felszíni állomás, azóta megszűnt), Artézi fürdő (felszíni állomás, ma Széchenyi fürdő). Az Andrássy út és a Millenniumi Földalatti Vasút 2002 óta a világörökség része. .

Lévai Júlia

 

Ha kíváncsi vagy a budapesti közlekedésre, és magára Budapestre, lapozd fel a MI MICSODA sorozat Budapest – Világváros a Duna partján című kötetét!

 

 






Címkék:

ajánló  állatkert  állatok  alvás  Antarktisz  aszteroida  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  bolt  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  császárság  csillagok  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  ember  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  étkezés  eukaliptusz  Európa  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyerekek  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hangsebesség  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  India  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  járművek  játék  jel  jelentés  jelrendszer  Jézus  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  könyv  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  lovagok  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  művészet  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyelv  nyomozás  óceán  ókor  ókori Görögország  oktatás  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szavak  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  úthálózat  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  Velence  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf  zene 

Kapcsolódó könyvek:

3043

Mi MICSODA Budapest – Világváros a Duna partján

Teljes ár: 3 200 Ft
Online ár: 2 560 Ft