A budapesti kisföldalatti születése

Budapest, kisföldalatti, metró, tömegközlekedés

Budapest egyik különlegessége a többnyire kisföldalattiként emlegetett vonal, amely hivatalosan a jóval komolyabb „M1” nevet viseli. Legfontosabb jellemzője, hogy szerelvényeinek és állomásainak stílusa ma is a millenniumi időszak világát idézi, amiért a fővárosiak és a turisták egyaránt szeretik. Ráadásul a londoni metró után a kontinensen ez volt az első földalatti. Igaz, a két vonal átadása között harminchárom év is eltelt – a londonit 1863 januárjában, a budapestit 1896 májusában adták át a forgalomnak –, de akkoriban ez az idő a közlekedés fejlődésében nem számított túl hosszúnak.

Bár a mai kocsik jóval korszerűbbek, sok mindenben emlékeztetnek az első a régi Siemens-kocsikra. A képen az első motorkocsi látható. (Kép: Tamboo, Wikipedia)

Miért nem volt sürgős, és miért volt mégis az?

A fővárosban az 1860-as évek elején nem voltak olyan zsúfoltak az úttestek, mint Londonban. A város fejlesztésében akkoriban a Sugárút (ma Andrássy út) kialakítása jelentette a legnagyobb újdonságot. Terézváros legfontosabb utcája a 19-dik századig a Király utca volt, ez kötötte össze a Belvárost a külső területekkel és a Városligettel. Az utcában villamos közlekedett, amely sokáig elegendőnek bizonyult a forgalom kiszolgálásához. Az évtized végén azonban egyre többen laktak már a környéken, ezért is vetette fel gróf Andrássy Gyula miniszterelnök egy új sugárút építésének tervét. Ezt azután 1870 decemberében fogadta el a parlament.

Az ekkor ott futó, keskenyebb utca egy részének Maurergasse, vagyis Kőmíves utca volt a neve, az épülő, szélesebb utat pedig teljes hosszában 1883-tól nevezik majd el hivatalosan is Sugárútnak (Radialstrasse). 1886-tól pedig Andrássy út lett a neve.

A Városliget és a Stefánia úti, akkori lóversenytér (a későbbi Népstadion) ebben az időszakban kapcsolódott be a fővárosi úthálózatba. Miután sikeresen kiépítették a Sugárutat, a forgalom tovább növekedett, ezért a Sugárúton rendszeres omnibusz járatot indítottak a Városliget felé, miközben a vele párhuzamos Király utcán változatlanul működött a villamosjárat. A későbbiekben azonban már ez is kevés volt az igények kielégítéséhez.

A városligeti millenniumi ünnepségek közeledtével különösen fontossá vált, hogy javítsanak a helyzeten, ezért állami pályázatot írtak ki az út közlekedésének modernizálására. A pályázatra két cég jelentkezett: a Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) és a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT), amelyek – akkoriban kevésbé szokatlan módon – együtt pályáztak. A cégek szakemberei, de különösen a BVVV vezérigazgatója, Balázs Mór, aki jól ismerte a londoni metrót, egyaránt egy felszín alatti vonal építését pártolták. Ám mivel ennek megépítése jóval több pénzt igényelt, és ők talán nem bíztak az állam nagyvonalúságában, elsőre egy felszíni vasút megépítésének terveit nyújtották be. A pályázat bíráló bizottsága azonban – egyebek közt környezetvédelmi szempontokra is hivatkozva – elutasította a felszíni vasút tervét.

Ekkor a két cég azonnal újra pályázott, immár a földalatti vasút építésének terveivel. Ezeket előrelátó módon addigra szintén elkészítették a Siemens és Halske cég bevonásával. A pályázatot most már megnyerték, és a Közmunka Tanács is támogatta a földalatti vonal tervét. Mindezek után 1870 decemberében az országgyűlés jóváhagyta a megvalósítását. És mivel ez kiemelt fontosságú fejlesztés volt, a cégek 90 éves engedélyidőt, 15 éves adókedvezményt és még egyéb kedvezményeket is kaptak. Cserébe viszont megszabták, hogy a vasútnak el kell készülnie a Millenniumi Kiállítás megnyitásáig. Ez azt jelentette, hogy mindvégig feszített tempóban kellett dolgozniuk, hiszen csupán húsz hónapjuk maradt az építkezésekre.

A siker a kormány számára is fontos volt, ezért hajlandók voltak áldozatot hozni érte, és a gyorsaság érdekében nem a szokásos módon, vagyis nem órabérben fizettek, hanem darabbérben. Ezen az építkezésen minden talicska kitermelt föld után 1 korona járt, ami azt jelentette, hogy a munkások a korabeli keresetnek akár a tízszeresét is megkaphatták. Emellett olyan korszerű gépekkel is dolgozhattak, mint amilyen például az akkor még ritkábban használt betonkeverő, betonpumpa és mechanikus markológép. Mindennek köszönhetően a munkálatok a kellő tempóban haladtak ahhoz, hogy a földalattit valóban át tudják adni az ünnepségek kezdetére.

 
Az állomások ma is őrzik az eredeti feliratokat, a csempéket és mellettük a padok stílusát is. A világ sok helyén az egyik legizgalmasabb retró vonalként tartják számon a budapesti kisföldalattit. (Kép: The Telegraph)

Villanymotoros kocsi a mélyben

Ahhoz, hogy akár közvetlenül a kéreg alatt, vagy lejjebb vasút haladhasson, alagutat kell építeni. A londoni alagút egy forradalmian új technikával, alagútpajzs-módszerrel épült, melynek lényege, hogy az éppen kiásott alagút belsejében, a fúrással együtt folyamatosan védőszerkezetet is építenek, amely csökkenti a beomlás veszélyét. Budapesten azonban nem fúrták az alagutat, hanem egyszerűen felbontották az Andrássy utat, majd miután végeztek a munkálatokkal, újraburkolták.

A 6 méter széles és 3 225,56 méter hosszú alagutat két irányból kezdték el ásni. Az alagút maximális mélységét a nagykörúti főgyűjtővezeték határozta meg, ezért lett az alagút belmagassága 2,65 méter. Az alapot és az oldalfalakat betonból építették. A vasút kivitelezését a tervezőre, a Siemens és Halske cégre bízták, a föld-, beton- és szerelési munkálatokat pedig egy budapesti vállalkozó, Wünsch Róbert vezette. Az állomásokat barna és fehér csempékkel burkolták, amelyeket a ma is jól ismert Zsolnay gyár készített. A lejárók fölé pedig díszes csarnokokat emeltek. A vasút és az egész rendszer műszaki színvonala a járműparkkal együtt messze megelőzte a korát. Ez volt az első motorkocsis földalatti vasút, amely ebben a tekintetben maga mögött hagyta a londoni gőzmozdonyos metrót. Gőzgépet csupán a forgóvázas motorkocsikhoz szükséges áramfejlesztőnél használtak.

Ferenc József a földalattin

1896. május 2-án sikeresen felavatták Európa rekordidő alatt elkészült, első motorkocsis földalatti vasútját, a Millenniumi Földalatti Vasútat. A megnyitás után hat nappal I. Ferenc József császár, a Monarchia első számú embere is meglátogatta az új földalatti vasutat, amelynek szerelvényei a menetrend szerint reggel 6 és este 23 óra között 4 percenként követték egymást. Az uralkodó egy külön e célra épített, luxus jellegű kocsival utazott végig a vonalon, majd hozzájárulását adta, hogy a vasút felvegye a nevét. Az üzemeltető cég neve ettől kezdve egy ideig Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Rt. (F.J.F.V.V.Rt.) volt, később azonban visszakapta a Millenniumi Földalatti Vasút nevet. A vonalat az akkori közlekedési szabályok szerinti bal oldali rendszer szerint építették ki, és ezt még hosszú évtizedekig megtartották. Az embereknek 1970-ig, a vonal nagyszabású felújításáig a maihoz képest fordítva kellett lemenniük a kisföldalatti járataihoz.

Az idők során az egyes állomások rendje, elnevezése is változott. A földalatti eredeti végállomása a 463,20 méter hosszú felszíni szakasz végén, a Széchenyi fürdőnél volt, később azonban kijjebb került a Mexikói úthoz. A sínek az Állatkerti körút sétányai mellett kivezették a szerelvényeket a felszínre, majd a vonat az Állatkerti körút vonalán haladt tovább, a Széchenyi fürdő felé. Az alagút kijáratától nem messze egy alacsony gyalogoshíd is épült. A táblákon hosszú ideig a következő állomások szerepeltek: Gizella tér (ma Vörösmarty tér), Deák Ferenc tér, Váczi körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út), Opera, Oktogon, Vörösmarty utca, Körönd (ma Kodály körönd), Bajza utca, Aréna út (ma Hősök tere), Állatkert (felszíni állomás, azóta megszűnt), Artézi fürdő (felszíni állomás, ma Széchenyi fürdő). Az Andrássy út és a Millenniumi Földalatti Vasút 2002 óta a világörökség része. .

Lévai Júlia

 

Ha kíváncsi vagy a budapesti közlekedésre, és magára Budapestre, lapozd fel a MI MICSODA sorozat Budapest – Világváros a Duna partján című kötetét!

 

 






Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Aitken  Albert de Mun  Ammut  Anaximandrosz  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Artemisz  Asszír Birodalom  Aszklépion  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Claude Chappe  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dionüszosz  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fahrenheit  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Fourier-transzformáció  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Ganésa  Geomancia  Guinness rekordok  Hans Christian Andersen  Hedy Lamarr  Hermész  Hippokratész  Hitler  Homo sapiens  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  John D. O’Sullivan  Juhász Gyula  Jules Verne  Julius Caesar  Justh-párt  János vitéz  Jézus  József Attila  Kaffka Margit  Kheirón  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kosztolányi Dezső  Kréta  Kyatice-kultúra  Károlyi Mihály  Kígyótartó  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mesekönyvek  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Mithridatész  Moirák  Monte Cristo grófja  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Nelson altengernagy  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Skócia  Stephen Hawking  Szent Heléna  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Thesszaloniké  Tiberius császár  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Vatikán  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  anemométer  antibiotikum  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  bozóttűz  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  cégér  céhek  címer  delej  denevér  diadém  dob  drón  dízelmotor  dórok  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  etruszkok  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  felvilágosodás  feng-shui  finommotorika  fogkő  foglalkoztató  folyadékkristály  fondendoszkóp  frank  fáraó  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gót  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hableány  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  higany  himnusz  hiszti  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hőmérséklet  hőmérő  időjárás  ikozaéder  illat  immunitás  indiánok  inga  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalogathia  kalóz  kalózlevél  kalózállam  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kálvinizmus  készségfejlesztő  kétszikűek  kétéltűek  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  kórház  kölni  könyvtár  kötéltánc  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lovasfutár  lárva  látás  láz  lázfa  léggömb  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetoszféra  magnetosztrikció  malária  mandula  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  marcipán  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  misztikus lények  mitokrondrium  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  mágnesesség  mágnesség  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  méreg  narentinok  narvál  neandervölgyi  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  postakocsi  pszichológus  pápaság  pékség  pók  rajz  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rádiócsillagászat  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  sellő  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szem  szemafor  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szász  szél  szélkakas  szélzsák  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  tanulójáték  teaút  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  thrákok  tirrének  tisztálkodás  tobzoska  torpedó  trappista sajt  trappisták  turul  tájfun  tájoló  távíró  tömegközlekedés  törökfürdő  tükörtávíró  tüntetés  tőzsde  tűz  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vakcina  vakság  vasút  vegyszer  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  világháború  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vonatrablás  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  wifi  zsilip  zászló  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  általános választójog  átalakulás  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újszülött  úthálózat  ősbaktérium 

Kapcsolódó könyvek:

3043

Mi MICSODA Budapest - Világváros a Duna partján

Teljes ár: 3 200 Ft
Online ár: 2 560 Ft