Játékos hadműveletek, amelyek vérre mennek

Churchill, fasírt, hadművelet, Hitler, Normandia, Normandiai partraszállás, Roosevelt, Szicília, világháború

A harci cselekmények végkimenete elsősorban azon múlik, hogy ki milyen stratégiával mozgatja a rendelkezésére álló katonai erőket. Ez azonban olykor kevés ahhoz, hogy egy hadsereg győzni tudjon: a fizikai összecsapások mellett gyakran egyfajta információs háborút is meg kell vívni. Ennek részei az elterelő hadműveletek is, amelyeknek az a céljuk, hogy hamis információkkal tévesszék meg az ellenfelüket, például a támadásuk várható színhelyéről vagy időpontjáról. Ezek az elterelések első pillantásra esetleg szórakoztató cseleknek, vicces átveréseknek látszanak, valójában azonban kiemelkedő a jelentőségük. Az épp 75 éve, 1945-ben befejeződött II. világháború két sorsfordító partraszállását is olyan elterelő hadműveletek előzték meg, amelyek rengeteg áldozattól kímélték meg a harcolókat.

A hihető véletlenre alapozott hadművelet

A náci tengelyhatalmakkal szemben álló szövetségeseknek 1943 elején el kellett dönteniük, hogy a franciaországi vagy az olaszországi offenzívát indítják-e meg előbb. Ennek megbeszélésére szervezték meg a casablancai konferenciát, január 14. és 24. között. Az egyeztetésen a brit miniszterelnök, Winston Churchill és az amerikai elnök, Franklin D. Roosevelt vett részt, több katonai szakértő kíséretében. (A harmadik, fontos szereplő, a szovjet J. V. Sztálin ekkor az ugyancsak sorsdöntő sztálingrádi csata miatt nem lehetett jelen, ám ettől függetlenül megtették az előkészületeket a következő, teheráni hármas találkozóra.)

A kenti álhadsereg felfújható tankjait könnyen fölemelte négy, átlagos erejű férfi. A gumiból készült harci járművek között a híres Sherman tankokból is voltak másolatok. (Fotó: US National Archives)

Mivel ekkor még a szövetségesek erőit lekötötték az észak-afrikai harcok, az ennél is jelentősebb észak-franciaországi partraszálláshoz egyelőre nem tudták volna összevonni a csapataikat. Ezért a konferencián abban egyeztek meg, hogy első lépésként az Afrikához közelebb eső Szicília partjait veszik célba. E mellett szólt az is, hogy ha sikerül elfoglalni a stratégiai jelentőségű szigetet, akkor a hajóik az egész Földközi-tengeri medencében szabadon mozoghatnak, és ez állandó fenyegetést jelenthet a németek számára. Nehezítette azonban a helyzetüket, hogy Hitler erős páncélosokkal uralta a szicíliai területet.

A kérdés tehát az volt, hogy vajon el lehet-e valahogy érni, hogy a német hadvezetés máshová vigye ezeket az erős fegyvereket. Mi lenne, ha elhitetnék a németekkel, hogy Görögország valamelyik partszakaszát fogják megtámadni? A rádióüzenetek ilyesmire kevésbé voltak alkalmasak, ezért azt találták ki, hogy a „hihető véletlen” eszközét vetik be, és egy olyan bizonyítékot „szállítanak” az ellenfélnek, amellyel kapcsolatban nem gyanakodhatnak szándékos megtévesztésre.

Erre kiválóan alkalmas például egy tengerből előkerülő, titkos dokumentumokkal is fölszerelt holttest. Egy ilyen tetem megtalálásakor mindenki arra gondol, hogy az illető csak egy baleset folytán, véletlenül került épp vele kapcsolatba, mert az eredeti szándékai szerint a sajátjai számára szállított volna fontos információkat.

A terv végrehajtásához egy öngyilkos férfi holttestét használták fel. Brit egyenruhát húztak rá és a mellére egy iratokkal teli táskát akasztottak. Az iratokban olvasható szövegek arról szóltak, hogy a brit-amerikai csapatok Szardínia szigetén és Görögországban fognak partra szállni és oda irányítják a legjobb erőiket. A holttestet egy tengeralattjáróval vitték el az akkor szintén náci fennhatóság alatt álló Spanyolország partjaihoz, és ott engedték ki a vízbe, hogy biztosan spanyolok találják meg. A hadműveletnek egyébként a Fasírozott nevet adták, és, mint kiderült, jól kisütötték a dolgot.

A repülővel érkező felderítők könnyen leleplezhették volna a csalást, ha a hamis hadiállomásokon nem húzgálnak botokkal vagy fémseprűkkel élethű lánctalp- és keréknyomokat a földre, a járművek mellé. (Kép forrása)

 

 

 

 

 

 

 

 


A spanyol hatóságok azonnal eljuttatták a kincset érő táskát Berlinbe, ahol az iratokat hitelesnek minősítették. Amikor a brit hírszerzés értesült erről, ezzel a szöveggel értesítették egy táviratban Churchillt a sikerről: „A fasírtot egészben lenyelték”. A mondat jól kifejezte, ami történt, hiszen Hitler valóban mindent elhitt a hulláról és a táska tartalmáról, így gondolkodás nélkül átvezényelte a nagyobb páncélos egységeket Szicíliából Görögországba. Ezzel pedig teljesítette a szövetségesek vágyát: legyengítette az olasz partvidék védelmét. A brit-amerikai haderő így sikeresen végre tudta hajtani a sziget elfoglalására irányuló Husky hadműveletet. (Erről részletesebben itt is olvashatsz:) Az akciót egyúttal az ennél nagyobb léptékű, 1944. júniusi normandiai partraszállás főpróbájának is tekintették.

Vállra emelhető tankok és papírmasé repülőgépek

A második világháború egyik legfontosabb hadművelete a normandiai partraszállás volt. (Normandia a németek által akkor szintén megszállt Franciaország északnyugati tájegysége, ez fekszik a legközelebb Nagy-Britanniához.) A helyszín megválasztásáról szintén az említett casablancai találkozón döntöttek. Bár a két országot elválasztó La Manche-csatorna Pas-de-Calais (pá dö kalé) vidékénél a legkeskenyebb, a különböző körülmények azt diktálták, hogy mégse itt, hanem Normandiában kezdjék meg a támadást.

Ez a látszólagos ellentmondás ismét jó alkalmat kínált ahhoz, hogy becsapják az ellenfelet, aki nyilván maga is a Calais környéki partraszállást tartotta ésszerűnek. 1943 augusztusában Churchill és Roosevelt egy újabb találkozón 1944 májusára tűzte ki a támadás időpontját, az elterelő hadműveletnek tehát még ez előtt meg kellett indulnia.

A Fortitude-nak nevezett akció eszközei azonban most nem holttestek voltak. Egy egész álhadsereget hoztak létre: álkatonák, akik álágyúk, áltankok és álrepülőgépek körül sürgölődtek. A harci eszközeik részben papírból, fából vagy furnérlemezekből készültek, részben felfújható gumitárgyak voltak.

A térképen jól látható, hogy mekkora a távolság a partraszállás színtere és a Calais-i térség között, amellyel éppen szemben terül el Kent megye (London mellett). A németek folyamatosan a Kentben felállított álhadsereget és azok papírmasé tankjait figyelték, és jó ideig a valódi hadműveleteket hitték elterelésnek. (Fotó: Wikipédia)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Az ötletnek már szintén volt egy főpróbája: a szövetségesek 1942 őszén már alkalmaztak áleszközöket El-Alameinnél, a Bertram hadművelet során. Például hatalmas raktárakat építettek üres ládákból, hogy a németek kellő mennyiségű bombát pazaroljanak el ezek megsemmisítésére. Ezután az arcvonal déli részén teherautókból eszkábált tankokat mozgattak, miközben az igazi harckocsikat ponyvákkal és festett falapokkal teherautónak álcázták, majd éjszakánként az északi vonalra irányították. Mindezzel sikerült is megzavarniuk a németeket.

A partraszállás előkészítésénél még ennél professzionálisabb módon dolgoztak a megtévesztésen. Az „első amerikai hadsereg” névre keresztelt álhaderőt Kent megyében – tehát a sziget Calais-hoz legközelebb eső részén – állították fel. A cél az volt, hogy az ellenséges felderítők úgy lássák, mintha a területen két hadosztálynyi katona készülődne a partraszállásra, jelentős haditechnikával.

Ehhez a tervezőmérnökök és építészek mellett színházi szakemberek, díszlettervezők és festők szakértelmét is igénybe vették. Őket elsősorban New York és Philadelphia művészeti egyetemeiről hívták meg, olykor reklámügynökségek közreműködésével. Az akkori, nevesebb személyiségek közül Bill Blass divattervező és Ellsworth Kelly festő is részt vett az akcióban. A tervezőknek a legapróbb részletekre is figyelniük kellett, ezért például a tankok körül azok élethű nyomait is bele kellett rajzolniuk az utak földjébe vagy homokjába. (Minderről részletesen itt és itt olvashatsz..)

Eközben a valódi katonai erőket ennél jóval nyugatabbra készítették fel a valódi támadásra. A megtévesztés olyan jól sikerült, hogy a németek még akkor is Calais térségéből várták az igazi támadásokat, amikor a szövetségesek a partvidék nyugati részén már behatoltak a szárazföldre, ám Hitler és hadvezérei épp ezt hitték elterelő hadműveletnek, ezért nem vezényelték a partraszállás valódi színhelyére a páncéloshadosztályaikat. És bár aztán a britek és kanadaiak jelentős veszteségeket is elszenvedtek, sokkal kevesebbet annál, mintha a legerősebb német páncélosokkal kellett volna szembenézniük.

Így végül elindulhattak Párizs felé, és ezzel a francia felszabadítási akciókat is segíthették. Augusztus közepén az amerikai egységek egyesültek a Szabad Franciaország nevű szervezet 2. páncélos hadosztályával, majd együtt elfoglalták a várost. A párizsi német helyőrség kormányzója, Dietrich von Choltitz augusztus 25-dikén megadta magát.

Párizs tehát elesett Hitler számára, és ez azt jelentette, hogy a szövetségesek immár Európa belsejéből tudták támadni a hitleri birodalmat, amelyet végül 1945. május 8-dikán és 9-dikén le is győztek. Azóta ez a két nap világszerte ünnepnap, amelyen az áldozatok mellett érdemes olykor a háborúkban született, sikeres ötletekre is emlékezni.

Lévai Júlia


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Aitken  Albert de Mun  Ammut  Anaximandrosz  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Artemisz  Asszír Birodalom  Aszklépion  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Claude Chappe  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dionüszosz  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fahrenheit  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Fourier-transzformáció  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Ganésa  Geomancia  Guinness rekordok  Hans Christian Andersen  Hedy Lamarr  Hermész  Hippokratész  Hitler  Homo sapiens  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  John D. O’Sullivan  Juhász Gyula  Jules Verne  Julius Caesar  Justh-párt  János vitéz  Jézus  József Attila  Kaffka Margit  Kheirón  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kosztolányi Dezső  Kréta  Kyatice-kultúra  Károlyi Mihály  Kígyótartó  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mesekönyvek  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Mithridatész  Moirák  Monte Cristo grófja  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Nelson altengernagy  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Skócia  Stephen Hawking  Szent Heléna  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Thesszaloniké  Tiberius császár  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Vatikán  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  anemométer  antibiotikum  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  bozóttűz  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  cégér  céhek  címer  delej  denevér  diadém  dob  drón  dízelmotor  dórok  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  etruszkok  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  felfedezés  felvilágosodás  feng-shui  finommotorika  fogkő  foglalkoztató  folyadékkristály  fondendoszkóp  frank  fáraó  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gót  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hableány  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  higany  himnusz  hiszti  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hőmérséklet  hőmérő  időjárás  ikozaéder  illat  immunitás  indiánok  inga  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalogathia  kalóz  kalózlevél  kalózállam  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kultúra  kálvinizmus  készségfejlesztő  kétszikűek  kétéltűek  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  kórház  kölni  könyvtár  kötéltánc  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lovasfutár  lárva  látás  láz  lázfa  léggömb  léghajó  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetoszféra  magnetosztrikció  malária  mandula  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  marcipán  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  misztikus lények  mitokrondrium  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  mágnesesség  mágnesség  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  méreg  narentinok  narvál  neandervölgyi  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  postakocsi  pszichológus  pápaság  pékség  pók  rajz  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rádiócsillagászat  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  sellő  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szem  szemafor  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szász  szél  szélkakas  szélzsák  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  tanulójáték  teaút  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  thrákok  tirrének  tisztálkodás  tobzoska  torpedó  trappista sajt  trappisták  tudomány  turul  tájfun  tájoló  távíró  tömegközlekedés  törökfürdő  tükörtávíró  tüntetés  tőzsde  tűz  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vakcina  vakság  vasút  vegyszer  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  világháború  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vonatrablás  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  wifi  zsilip  zászló  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  általános választójog  átalakulás  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újszülött  úthálózat  ősbaktérium