Május elseje születése

https://www.tessloff-babilon.hu/majus-elseje-szuletese- történelem, ünnep

Május elsejét először 1890-ben ünnepelték a munkások ünnepeként. A nap azután a munkások nemzetközi ünnepévé, majd általánosságban is a munka ünnepévé vált. Hosszú története során több szellemi-politikai törekvéssel is összekapcsolódott, és többek között a szolidaritás, mások építő szándékú tevékenységének elismerése, illetve a különféle munkák egyenrangúsága állt a középpontjában.

Egy felvilágosult brit gyártulajdonos színrelépése

Május elseje gyökerei a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza. Ebben az időszakban az újfajta gépek jóvoltából rengeteg üzemben, gyárban indult meg az addigiaknál jóval intenzívebb termelés. Ennek egyenes következményeként a munkásokat aránytalanul nagy terheléssel foglalkoztatták: az esetek többségében 12-16 órát is kellett dolgozniuk, amiért azonban rendkívül alacsony bért kaptak. Miközben keményen és rossz körülmények között dolgoztak, rendkívül nagy szegénységben éltek. Mindez nem feltétlenül a gyártulajdonosok önzéséből fakadt, hanem abból is adódott, hogy még nem alakultak ki a termelési rendszerek szabályai, és a törvények sem álltak készen arra, hogy körültekintően és méltányosan szabályozzák a munkaadók és a munkavállalók viszonyát.

Május elseje születése
Az első május elsejei felvonulást egy tragikus végű tüntetés emlékére szervezték meg. A tüntetés békésen indult Chicagóban, 1886. május 1-jén. Később azonban néhány anarchista miatt az esemény véres harccá fajult. (Kép forrása: Wikipedia)

Elsőként egy brit gyártulajdonos, Robert Owen (1771–1858) ismerte fel, hogy mindenkinek érdeke figyelembe venni a gyárakban dolgozó munkások igényeit, amelyeket akkor már azok több pontban is megfogalmaztak. Owen 1817-ben közzétette a munkások követeléseit, amelyek legfontosabb pontja az volt, hogy a 10-16 órás munkaidőt csökkentsék le 8 órára. Ekkor fogalmazódott meg az azóta is jól ismert, jelszóvá vált alapelv: „Nyolc óra munka, nyolc óra kikapcsolódás, nyolc óra pihenés”. (Eight hours labour, Eight hours recreation, Eight hours rest.)  Ez később az egész világon általános és törvénybe iktatott alapelvvé vált, s hosszú ideig a május elsejei demonstrációkon is gyakran megjelenő követelés volt. (Nálunk végül a „Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás” formában honosult meg.)

Owen a saját gyakorlatában is igyekezett mindazokat az elveket érvényesíteni, amelyek valóban jelentősen változtattak az addigi helyzeten. Fontos lépése volt az is, hogy amikor valamilyen okból a gyár leállítására kényszerültek, nem bocsátotta el a munkásokat, és az addig megtermelt extraprofitot sem a saját hasznára fordította, hanem ebből folyósította tovább a munkások bérét ugyanúgy, mintha dolgoznának. Ezzel elsőként képviselte azt a korszerű gondolatot, hogy a munkaadók és a munkavállalók közti elkötelezettség kölcsönös kell legyen, és a munkaadóknak is meg kell becsülniük a dolgozó elkötelezettségét. Emellett a megszokott 13-14 órás munkaidőt 10 és fél órára csökkentette, és nem alkalmazott tíz év alatti gyerekeket. A gyárában bölcsőde, óvoda és iskola is volt. Mindemellett elméleti téren is sokat tett azért, hogy megalapozzon egy méltányosságon alapuló rendszert.

Az irányzat, amelyet képviselt, utópista szocializmus névvel vonult be a történelembe, és a későbbi modern szociálpolitikai rendszerek sok mindent hasznosítottak belőle. A felvilágosult gyáros törekvéseit azonban a korabeli anglikán papság erősen támadta, ezért Owen végül nem tudta elérni, hogy a rendszere szélesebb körben is érvényesüljön. Általában véve ebben az időszakban az ehhez hasonló mozgalmak mind kudarcot vallottak, és a törvényekbe nem kerültek be a szükséges változtatások.

Május elseje születése
AZ USA-ban és Kanadában a többi országtól eltérően szeptember elseje a munka ünnepe. Ennek az 1911-ben készült fotónak a tanúsága szerint az akkori felvonuláson szemmel láthatóan a nők voltak aktívabbak. (Photo by Chicago History Museum/Getty Images)

Később az ausztráliai Melbourne-ben születtek hasonló törekvések, és ezek már nem fulladtak kudarcba. Itt 1856. április 21-jén sztrájkba léptek a kőművesek és az építőmunkások, majd egy felvonulást szerveztek a város egyetemétől az ausztrál Parlamentig. Követelték a 8 órás munkaidő bevezetését a kontinensen, amit a képviselők komolyan vettek. Ez volt az első akció, amely sikerrel zárult, és amelynél a sikert egy szervezett munkáscsoport vívta ki. A siker felgyorsította a mozgalom szimbolikus eseményei, köztük a majálisok megszervezését is. Ez utóbbiakat az ekkor már divatos májusfa-állítás szokása is előkészítette.

Segítség az egyházak és a pápák részéről

Mivel az igazságosság, a méltányosság és a szolidaritás a kereszténységnek is fontos fogalma,

a 19-dik század végén jó néhány egyházi személy is támogatta a munkásság mozgalmait. Ekkor született meg a társadalmi igazságosságért küzdő keresztényszocialista mozgalom, amelyből később a kereszténydemokrata irányzat is kinőtt. Első, jelentős személyisége egy mainzi püspök, Wilhelm Emmanuel Ketteler volt, aki a kapitalista termelés előidézte egyenlőtlenségeket egyfelől jótékonykodással, másfelől szociális törvényhozás révén akarta megoldani. Célja az volt, hogy a keresztény szervezetek az erkölcsi megfontolásokon alapuló normák megfogalmazásával és érvényesítésével hozzanak létre egy olyan rendszert, amely korlátozza a tőkés berendezkedés profitéhségét és az öncélú vagyonfelhalmozást.

A mozgalom Európa legtöbb, iparilag fejlett országában felgyorsította a helyzet javítására irányuló törekvéseket, s egyúttal társadalomtudósokat is bevont a munkába. Mindez ugyanakkor egy időre háttérbe szorította az utcai demonstrációk jelentőségét. Az egyház és a munkásmozgalmak együttműködése zárt tárgyalásokon és különféle szerveződésekben zajlott. Munkájuk azonban egyre több eredményt hozott, különösen Ausztriában és Franciaországban.

A francia Albert de Mun (alber dö mün) például 1873-ban létrehozta A munkások katolikus körének műve nevű szervezetet, és kiépítette a katolikus munkáskörök hálózatát, amelynek 1884-ben már 50 ezer tagja volt. Ő harcolta ki az igazságos bér biztosítását garantáló minimálbér rendszerét, és azt is ő érte el, hogy a francia törvényhozás engedélyezze a szakszervezetek létrehozását. Később aztán ez utóbbiak vettek részt az utcai demonstrációk, majd a majálisok szervezésében is.

Németországban, Nagy-Britanniában, az USA-ban, Belgiumban, Svájcban és Belgiumban is hasonlóképpen dolgoztak keresztény csoportok a munkások helyzetének megoldásán, Rómában pedig egy önálló társadalomtudományi kör is megalakult. Fontos lépés volt, hogy francia, német és olasz katolikus tudósok 1884-ben a svájci Fribourg városában közösen létrehozták a Fribourgi Uniót, más néven a Nemzetközi Katolikus Egyesületet, amelynek élére a város püspöke, Gaspard Mermillod állt. (Ennek egyébként később magyar tagja is volt: a szociális tevékenységéről híres Esterházy Miklós Móric, a neves író, Esterházy Péter dédapja.)

Május elseje születése
Május elseje 1955 óta Munkás Szent József napja is. Egy 17-dik századi festő, Georges de La Tour 1640 körül ilyennek örökítette meg Jézus apját. (Kép forrása: Wikipedia)

Az Unió 1888-ban azzal a kéréssel terjesztett emlékiratot XIII. Leó pápa elé, hogy álljon a mozgalmuk mellé, amelynek fő célja, hogy keresztény szellemű megoldást találjon a legsúlyosabb társadalmi problémákra, amelyek a munkásokat érintik. XIII. Leó teljesítette a kérést, és 1891-ben egy szociális témájú pápai enciklikát (körlevelet) tett közzé Rerum novarum címmel. Ezzel hosszú időre megalapozta a katolikus egyház és a szociális mozgalmak együttműködését. Később több pápai enciklika is foglalkozott a kérdéssel a világi munkásmozgalmakat is segítve. A protestáns egyházak közül különösen az evangélikusok tettek sokat az elszegényedett vagy kiszolgáltatott munkások támogatásáért.

1955-ben aztán XII. Piusz pápa május elsejét Munkás Szent József emléknapjává nyilvánította. Így ez a nap egyszersmind katolikus ünnepnap is lett. Munkás Szent József egyébként az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítők, kádárok és tímárok védőszentje. Tiszteletének hónapja addig általában a március volt, de ettől kezdve májusra tolódott át.

Egy véres tüntetés emlékére

Mindezzel párhuzamosan egyre erőteljesebbé váltak a különféle világi szerveződések a munkások köreiben. Ezek összefogására alakult meg 1889. július 14-én Párizsban a II. Internacionálé, amely a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése volt és 1916-ig működött. Ezen döntötték el, hogy egy három évvel korábbi, drámai végkifejletű chicagói tüntetés negyedik évfordulóján, 1890. május 1-jén országos felvonulást szerveznek a szakszervezetek és az egyéb munkásszervezetek részvételével.

A szóban forgó tüntetés 1886. május 1-jén kezdődött a chicagói munkás szakszervezetek szervezésében. A többnapos tüntetéssorozaton és a sztrájkokban 350 ezer munkás vett részt. Követelésük a nyolc órás munkaidő bevezetése volt, amelyet azonban egy súlyos incidens háttérbe szorított. Az esemény negyedik napján ugyanis néhány anarchista is közéjük vegyült, és ők bombát dobtak a kivezényelt rendőrök közé. A rendőrök viszonzásképp azonnal tüzet nyitottak, így a tüntetés véres eseménybe torkollott. (A történelemben haymarketi zavargás néven tartják számon.)

A nyolc órás munkaidő bevezetését a szakszervezetek a II. Internacionálé megalakulásáig tárgyalásos úton nem tudták elérni, ezért döntöttek úgy, hogy országszerte vonuljanak fel ennek követelésével és egyúttal a nemzetközi szolidaritás kifejezéséért is. Erre reagálva Magyarországon is megtartották az első május elsejei munkásfelvonulást. A tüntetések ekkor olyan jól sikerültek, hogy a következő kongresszuson, 1891-ben május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították. (Nem mellesleg 1910-ben ugyanez az internacionálé nyilvánította a VIII. kongresszusán március 8-át nemzetközi nőnappá a nők választójogának elérése céljából és az irántuk való szolidaritásból ).

Később, amikor már világszerte érvényesültek a munkások jogai és lehetőségei, a hagyományos munkásünnep fokozatosan nemzeti ünneppé vált, s a tavaszváró, megújulást remélő majálisok hangulatával is összekapcsolódott. Franciaországban 1919 óta, Svédországban 1939 óta, Brazíliában 1924 óta nemzeti ünnep a munka ünnepe. A kelet- és közép-európai országokban általában a II. világháború után vált nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá. A sorból éppen az a két ország lóg ki – az Amerikai Egyesült Államok és Kanada –, ahol a legrégebb óta, 1894-től nemzeti ünnep a munka ünnepe. Ám ezt a többiektől eltérően ott nem május, hanem szeptember első hétfőjén tartják. Ennek az az oka, hogy Grover Cleveland amerikai elnök 1894-ben úgy gondolta, nem lenne szerencsés, ha a társadalmat felzaklató májusi mészárlásra emlékeznének egy ilyen nemes és immár békéssé váló ünnepen. Ezért inkább szeptember első hétfőjét jelölte ki a munka napjának. Az ú.n. Labor Day azóta is szeptemberi ünnep, amelyen tehát nem a tavaszt várják, hanem az őszt köszöntik, ám ez a lényegen mit sem változtat: ugyanúgy az emberi munka méltóságát ünneplik.

Lévai Júlia


Címkék:

állatkert  állatok  Antarktisz  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  eukaliptusz  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  játék  jelrendszer  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyomozás  óceán  ókor  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf