Mester és szolgája

https://www.tessloff-babilon.hu/mester-es-szolgaja interjú, Mi MICSODA, robot

Legújabb ismeretterjesztő könyvünk, a Robotok című könyv kapcsán Magyar Attilát, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának docensét kérdeztem a könyvről, robotfociról, fejlesztésről és általában az ember és a robot viszonyáról. Játékos tanulás, azaz ezt sajnos még nem tanítják az általános iskolákban!

Milyen volt az első benyomása a könyvről?
Nagyon örültem a megkeresésnek, mert egy kicsit magaménak érzem ezt a könyvet. Magam is robotikát tanítok, labort vezetek, és a könyv nagyon érthetően magyarázza el a gyerekeknek a robotika lényegét. Egyszóval tetszett a könyv.

A könyv külön fejezetet szentel a robotfocinak. Mit üzen nekünk ez a mókás játék?
A robotfociban valójában nem az a cél, hogy a robotokból álló csapat 2050-re legyőzze az aktuális világbajnokot. Tulajdonképpen nem is a foci a lényeg – ez a könyvben is jól ki van emelve - , hanem a játék kooperatív jellege. A játékos egyedül nem tud nyerni, sok kicsi tudás áll össze akkora képességgé, amely lehetővé teszi az ellenfél legyőzését. Másfelől túlmutat a mesterséges intelligencián (amire a sakk kiváló példa) annyiban, hogy itt van egy labda, ami elgurulhat, az ellenfelek nekem jöhetnek, tehát van egy életszerű, dinamikus helyzet. A robotfociban kidolgozott algoritmusokat kicsit módosítva, már olyan robotok is tervezhetők, amelyek például embereket mentenek ki a romok alól.

Robotok
Dennis Hong professzor egyik előadásában a fejlesztés öröméről beszél. Mik az ön tapasztalatai erről?
A Műszaki Informatikai Karon mi is a professzoréhoz hasonló laboratóriumot üzemeltetetünk, persze pár nagyságrenddel kisebbet. Mi főleg a programozásra koncentrálunk, zömmel az egyetemi oktatás keretein belül. De járnak hozzánk középiskolások is, akik saját iskolájukban nem jutnak ilyen lehetőséghez. A fiatalabb nemzedék számára nagyon inspiráló ez a környezet, és igazán kemény munkát képesek fektetni a programozásba, fejlesztésbe.

Hong professzor meglehetősen idealista képet fest a robotokról, és a fejlesztői munkáról. A neten azonban megszólalnak kevésbé lelkes előadók, például Daniel Suarez, sci-fi szerző. Önnek mi a véleménye a robotika árnyoldalairól?
Valóban, Suarez realistább vonalat képvisel, és egy kicsit szembe megy a technokrata irányzattal. Felelősebb gondolkodásra int, hiszen Hong csodálatos találmányai gonosz kezekbe is kerülhetnek. Másfelől úgy gondolom – és ezt a hallgatóimnak is mindig elmondom -, hogy az idők során az ember a saját evolúcióját fokozatosan átörökítette a tárgyak evolúciójába. Ha egy képességemet átruházom egy tárgyra, az óhatatlanul megszűnik saját képességnek lenni. Hovatovább jobban bízom egy robotban, mint saját magamban.

Biztos vagyok benne, hogy a robotika rajongói örömmel olvassák majd a könyvet. De mit mond a szkeptikusoknak?
Azt, hogy tudjanak meg minél többet a robotokról. Tanulmányozzák, ismerjék meg, és fogadják el őket annak, amik valójában: hasznos, ember alkotta, fizikai törvényeknek engedelmeskedő szerkezeteknek.

Miklovicz András  2015. április 27.


A cikkben említett előadások elérhetőségei:
Dennis Hong előadása: https://www.ted.com/talks/dennis_hong_my_seven_species_of_robot
Daniel Suarez: https://www.ted.com/talks/daniel_suarez_the_kill_decision_shouldn_t_belong_to_a_robot


Címkék:

ajánló  állatkert  állatok  alvás  Antarktisz  aszteroida  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  bolt  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  császárság  csillagok  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  ember  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  étkezés  eukaliptusz  Európa  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyerekek  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hangsebesség  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  idő  időjárás  időszámítás  India  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  járművek  játék  jel  jelentés  jelrendszer  Jézus  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  könyv  kőzetek  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  lovagok  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  művészet  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyelv  nyomozás  óceán  ókor  ókori Görögország  oktatás  olimpia  olvasás  óra  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szavak  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  úthálózat  ünnep  vadnyugat  vallás  város  Városliget  vasút  védőoltás  Velence  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf  zene