Miért eszik követ a nílusi krokodil?

https://www.tessloff-babilon.hu/miert-eszik-kovet-a-nilusi-krokodil- állatok, hüllők, táplálkozás

Furcsa kép tárulna a szemünk elé, ha röntgennel átvilágíthatnánk egy nílusi krokodil bendőjét, amikor abban épp a zsákmány emésztése zajlik. A befalt prédák mellett ugyanis jókora köveket is látnánk a képernyőn. De vajon miért eszik a krokodil köveket?

A köveknek pedig fontos szerepe van, mégpedig az, hogy felaprítsák, összezúzzák a táplálékot, amelyet az állat rágás nélkül nyelt le. A tudományban gasztrolitoknak hívják azokat a köveket, amelyeket az állatok az emésztésük javítására lenyelnek. A szó eleje, a gasztronómiából is jól ismert „gasztro-” a „gyomor” jelentésű „gasztér, gasztrosz” görög kifejezésből ered, a „lit” pedig a „feloldható” jelentésű „lütosz” származéka.

Mi szükség utólagos aprításra?

A nílusi krokodil kiválóan alkalmazkodó csúcsragadozó: szinte bármilyen állatot el tud kapni. A gyomrába tehát a legkisebb madaraktól, halaktól kezdve a hüllőkön át az emlősökig mindenféle állat bekerülhet. Az is segítségére van, hogy rendkívül erőteljes a harapása. Amelyik állatra rázárja a fogsorát, annak bizony eldőlt a sorsa, mert a krokodilok igen hosszú ideig képes nagy erővel megtartani ezt a zárt állapotot. És miközben a szájában tartja a zsákmányt, lemerül a víz alá, hogy ott megfullassza.

A krokodil foga borzasztóan éles, ezért azonnal mélyen behatol a zsákmány a húsába, és az hiába vergődik, nem tudja kimozdítani a krokodil fogait, azoknak ugyanis a többi hüllőétől eltérő módon hosszú a gyökerük, amelyek mélyen rögzülnek a krokodil állcsontjába. És ha mégis letörik egy foga, annak a helyére új nő, mint ahogy az más hüllők esetében is megtörténik.

Miért eszik követ a krokodil?
A krokodil csontvázának megismeréséhez nem kellett röntgenkészülék, hiszen az elhullott állatok elég anyagot szolgáltattak. A londoni természettudós, Richard Lydekker 1879-ben kifejező, művészi stílusú rajzzal örökítette meg a krokodilok csontvázát. (Richard Lydekker rajza. Kép forrása)

 

Mindennek azonban az az ára, hogy kiváló vadásszerszámával a nílusi krokodil rágni már nem tud, hiszen arra csak a széles vízszintes felületű fogak alkalmasak (amilyenek például a mi őrlőfogaink is). Ráadásul nincsenek nyálmirigyei, amelyek már a szájában hozzájárulnának a táplálék felpuhításához, a nyelve pedig ugyancsak alkalmatlan a rágás segítésére, mert túl rövid, és teljes hosszában összenőtt az alsó állkapocs aljával. Mindezek következtében a krokodil szájából igen nagy darabokban kerül be a táplálék az emésztőrendszerébe.

A nílusi krokodil gyomra persze fel van készülve a feladatra, ezért a madarakéhoz hasonlóan kettős tagolódású: egy mirigyes és egy erős simaizmokkal mozgatott zúzógyomorból áll. Az erős izmok azonban nem elegendők ahhoz, hogy a gyomor jól fel is tudja dolgozni a táplálékot, ezért is „szed” az emésztéséhez a nílusi krokodil gasztrolitot.

Miért eszik követ a krokodil?
A Diplodocus szintén zúzóköveket nyelt le a pálmalevelek emésztésének megkönnyítésére. (Jordan Mallon, Wikipedia)

A kövek pedig, akár a malmokban, a kellő finomságúra őrlik meg a táplálékot, amely így már emészthető formában kerül be a krokodil bélcsatornájába, ahol a hasnyálmirigy, a kettőslebenyű máj, az epehólyag és a viszonylag kisméretű lép a szokásos módon végzi a feladatát. Az emésztőrendszer kloákában végződik, amely egy hosszanti hasíték a farok tövében. A kiválasztást itt is a hüllőkre, madarakra és emlősökre jellemző utóvese végzi, amelyhez azonban nem csatlakozik húgyhólyag: a húgyvezeték egyenesen a kloákába fut le.

Mire jók még a gasztrolitok?

Bár a tudomány még nem tud mindent a gasztrolitokról, de valószínű, hogy ezt a módszert már a dinoszauruszok és a pteroszauruszok is használták. Mivel a madaraknak egyáltalán nincsen foguk, maguk is rászorulnak a rágást utólag megoldó kövekre. A régi nagytestű madarak nagyobb méretű köveket nyeltek a táplálék mellé, míg a struccok vagy például a későbbi házityúkok a jóval kisebb kavicsokkal vagy azok törmelékeivel, homokszemcsékkel töltötték, illetve töltik meg ma is a zúzájukat, amely arról kapta a nevét, hogy benne kavicsok zúzzák össze a táplálékot.

Gasztrolitot a madarak és krokodilok mellett az aligátorok, fókák és oroszlánfókák szervezetében lehet találni. Ezek közül a legkreatívabb módon a vízi állatok élnek a kövek nyújtotta lehetőségekkel, mint például a nílusi krokodil, aki nemcsak azért nyel köveket, hogy rendben legyen az emésztése, hanem még a teste kiegyensúlyozására is használja azokat. Mivel az ideje nagy részét azzal tölti, hogy a víz alól lesve vár a zsákmányra, nem lenne szerencsés, ha imbolyogna a vízben. A kövek viszont nehezek, így segítenek a víz alatt tartani és kiegyensúlyozni a krokodil testét, de azért az úszásban nem akadályozzák. (A gasztrolitokról részletesebben a Wikipedia szócikkében olvashatsz.)

Lévai Júlia

 

Érdekelnek a hüllők? Az alábbi könyveket ajánljuk:
Mi MICSODA Hüllők és kétéltűek – Gekkók, békák, varánuszok
Mi MICSODA Ősi hüllők birodalma – Dinoszauruszok
Mi MICSODA Kígyók – Lesben álló vadászok


Címkék:

állatkert  állatok  Antarktisz  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  eukaliptusz  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  játék  jelrendszer  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyomozás  óceán  ókor  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf