Mióta Krisztus születése az időszámítás kiindulópontja?

https://www.tessloff-babilon.hu/miota-krisztus-szuletese-az-idoszamitas-kiindulopontja- időszámítás, Krisztus, kultúrtörténet

Ha meg akarjuk adni egy történelmi szempontból fontos esemény időpontját, kétféle jelölést is alkalmazhatunk. Vagy ezt írjuk: „Kr. u. 1848”, vagy ezt: „i. sz. 1848”. (Hacsak nem időszámításunk előtti dátumról van szó, mert akkor a „Kr. e.” és „i. e.” jelöléseket használjuk.) Az évszám mindkét esetben ugyanaz, vagyis a nálunk is elterjedt időszámítást Jézus becsült születési éve határozza meg. De vajon mikor és kik döntöttek erről?

Egy római szerzetes kételkedni kezd

Krisztus születése előtt a történetírók különböző fogódzókat kerestek az események idejének megjelöléséhez. Ez lehetett egy meghatározó város alapítása (mint például a latinoknál Róma városáé), vagy egy jelentős király vagy császár uralkodásának kezdete (ilyen volt a római Diocletianus is, akinek trónra lépési időpontjával még a Krisztus utáni 6-dik század elején is találkozunk a jelölésekben – „Diocletianus ideje” –, de a júdeai Heródest is ide sorolhatjuk). Más esetekben a jelentős természeti események, katasztrófák is szerepet játszottak a történelmi kronológiában.

Dionysius Exiguus
Dionysius Exiguus Dobrudzsában született, Rómába I. Geláz pápa hívására költözött át, és haláláig ott élt. Munkásságát olyannyira jelentősnek tartják, hogy a romániai ortodox keresztény egyház zsinata 2008-ban szentté avatta őt.

Az egyistenhit kialakulásától kezdve a csillagászati események jelentősége tovább nőtt, hiszen a különböző vallási ünnepek időpontját ezek alapján számították ki. Ami egyáltalán nem volt könnyű feladat, hiszen például a húsvét kiszámításához nem pusztán a Nap, hanem a Hold mozgását is figyelembe kellett venni, miközben ez utóbbiban különösen sok a változó elem. 

Ezért is húzódott több évszázadon át annak ügye, hogy vajon hogyan is kell ezt pontosan meghatározni. A nikeai zsinaton 325-ben a vallási vezetőknek nagyjából sikerült egységesíteniük a húsvét időpontját: abban egyeztek meg, hogy a húsvétot minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap ünnepeljük, illetve hogy amennyiben a holdtölte vasárnapra esik, úgy a következő vasárnapra csúszik át az ünnep. Ugyanakkor még ezután is voltak viták e körül, és több, egymástól eltérő táblázat is született a számításokhoz.

A vitatkozók közé tartozott Dionysius Exiguus római szerzetes és apát is (kb. i. sz. 470 – 544), aki ugyancsak nekilátott, hogy egy új, az addigiaknál hitelesebb táblázatot állítson össze a húsvét-számításokhoz. Akkoriban Alexandriai Kürillosz (376 – 444) húsvéti táblázatát használták, amely szokás szerint a Diocletianushoz és Augustus császárhoz köthető időpontokkal dolgozott. Dionysius azonban kételkedett abban, hogy vajon jó dolog-e, ha ehhez egy pogány császár uralkodásából indulnak ki, ráadásul Diocletianus még üldözte is a keresztényeket. Ezért azt javasolta, hogy a jövőben a kereszténység számára legfontosabb eseményt, Jézus születését vegyék kiindulópontnak. Töröljék el a „Diocletianus ideje” megjelölést, és a helyébe az „Anno Domini”, vagyis „Az Úr éve” kifejezést tegyék. Ő volt tehát az első, aki bevezette a ma is használt időszámítási módot, Krisztus születése után 525-ben.

Dionysius javaslata ugyan sokak tetszését elnyerte, de a használata csak nagyon lassan terjedt el. Hogy végül mégis általánossá váljék, ahhoz egy másik szerzetes, az angol Beda Venerabilis munkája kellett. Ő a 730-as években egy angol egyháztörténeti művével népszerűsítette a gondolatot és a megjelölést. A BBC History című, ismeretterjesztő lapjának szerzője, Eugene Byrne szerint ő még hosszabb kifejezést használt: az „ab incarnatione Domini”-t, magyarul: „az Úr megtestesülése után”. (History, 88. l., 2014/5.) Ezt azonban a gyakorlatban vélhetően túl bonyolultnak találták, így inkább a rövidebb változat kezdett meghonosodni. A hivatalos oklevelekben a késő középkor idején jelenik meg az Anno Domini kifejezés, és ettől kezdve általánossá is válik.

Mindezzel azonban nem oldódott meg annak kérdése, hogy vajon hogyan kell jelölni azokat az eseményeket, amelyek még Krisztus születése előtt zajlottak le.

Anno Domini
Az Anno Domini megjelölést gyakran épületeken is láthatjuk, ilyenkor az épület átadásának évszáma előtt szerepel. Ez a középület ugyan 1931-ben épült Palma de Mallorcán, de régies stílusú feliratot kapott.

Ante Christum

Werner Rolevinck (1425–1502) a kölni karthauzi rend tagja volt, és ugyancsak sokat foglalkozott egyháztörténeti kérdésekkel. Mivel jómódú családban született, a saját pénzéből is tudott tanulni, így mielőtt belépett volna a Szent Barbara kolostorba, 1443-44-ben beiratkozott a jogi egyetemre. Valószínűleg a jogászi gondolkodás célratörő logikája is segítette őt abban, hogy megtalálja a legegyszerűbb megoldást, és bevezesse a „Krisztus születése előtti” kifejezést. Ettől kezdve tehát ezzel jelölték a negatív számokkal leírt eseményeket. Ahhoz azonban ismét hosszú idő kellett, hogy ez is praktikusabb formára rövidüljön: a „Krisztus előtti”-re („Ante Christum”). Ebben ezúttal egy francia jezsuita, Denis Pétau (1583–1652) játszott szerepet. Ő korának egyik legsokoldalúbb tudósa is volt, aki történelemmel, filozófiával, teológiával és költészettel egyaránt foglalkozott. Végül tehát neki köszönhetjük, hogy a jelölés a lehető legegyszerűbbre rövidült.

A humanizmus és a felvilágosodás megjelenésétől a történetírásnak is világiasabbá kellett válnia. Megmaradt ugyan, hogy a kronológiában Krisztus születése a viszonyítási pont, de ezt a történészek már ugyanúgy történelemnek, és nem vallási vonatkozású ténynek tekintették. Ezért nagyjából a 18-dik századtól leválasztották a vallási vonatkozást a jelölésről, és egyszerűen az „időszámításunk szerinti”, általános érvényű kifejezést, illetve annak rövidítését kezdték használni.

Lévai Júlia


Címkék:

állatkert  állatok  Antarktisz  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  eukaliptusz  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  játék  jelrendszer  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyomozás  óceán  ókor  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf