Magazin

Mi történt a szovjet űrkísérletek kutyáival?

állatok, világűr

2021. február 15., hétfő

Állatokat elsőként a Montgolfier testvérek küldtek fel a magasba, így kívánták tesztelni, hogy miként hat a repülés, illetve a légkör az élő szervezetekre. A kísérletezők 1783-ban egy 1500 m3 térfogatú ballont indítottak útnak a levegőbe. A ballon kosarában egy birka, egy kakas és egy kacsa utazott. A ballon egészen Versailles-ig repült, és bár a szerkezet ott lezuhant, az állatoknak szemmel láthatóan nem lett nagyobb bajuk az ijedtségnél.

A fakutyától a fakutyáig

sport, tél

2021. február 11., csütörtök

Télen, ha végre leesik a hó, máris rohanunk szánkózni. Modern, gyárban készült szánkókkal azonban csak a múlt század óta találkozhatunk, ezt megelőzően a fakutya nevű szánkóféle volt használatban. Ügyesebbek talán ma is vállalkoznak arra, hogy pénz híján deszkákból és kisszékekből, esetleg kispadokból fakutyát eszkábáljanak, és azon lökjék előre magukat, vagy tologassák egymást.

Mit hozott a mikroszkóp megjelenése a kultúrában?

kultúrtörténet, mikroszkóp, tudomány

2021. február 03., szerda

Bár az új találmány a 17-dik század folyamán sok helyen ismertté vált, kezdetben Itáliában hatott leglátványosabban a tudományos kutatásokra. Itt kezdték el először nagyítólencsékkel tanulmányozni az élővilágot, és ezzel megalapozták a későbbi mikroszkópos kutatásokat. Mindez természetesen a hétköznapi gondolkodásban is jelentős fordulatot hozott: egyértelművé vált, hogy nem csak az létezik, amit látunk.

Az anyagok különféle halmazállapotai

halmazállapot, kémia

2021. január 25., hétfő

A különféle időjárási jelenségek kapcsán gyakran találkozunk az anyagok halmazállapot-változásával. Ott van máris a víz, amelyből egy nagyobb lehűlés során jég lesz, erősebb felmelegedés hatására viszont párologni kezd, vagyis gőzzé válik. Sőt, ha a levegőben lévő pára a levegőnél hűvösebb hőmérsékletű fűszálra hullik, akkor ismét apró vízcseppekké válik, vagyis lecsapódik a füvön harmat vagy dér formájában.

A hűtés, a jég és a jeges kocsik

hideg, természettudomány, tudomány

2021. január 22., péntek

Miket szoktunk lehűteni? Leginkább a romlékony élelmiszereket. De ha nagyon meleg van – amit ilyenkor télen nehéz elképzelni –, akkor magunkat és a levegőt is. A hűtés különféle módszereinek és technikáinak történetét tehát ezek a tényezők határozták meg. De hogyan vált lehetségessé a hűtés? És hogyan jutottak el a hűtésre alkalmas anyagok a háztartásokba?

Sárkányok – II. rész

kultúrtörténet, sárkány

2021. január 14., csütörtök

Az európai kultúrtörténetnek ugyancsak ismert szereplője a sárkány, amely azonban nem igazán kötődik a kínai, alapvetően pozitív sárkánykultuszhoz. Az európai képzetek a görög mítoszok szigorúbb felfogására vezethetők vissza, és ezeket azután a bibliai szövegek formálták tovább. Az angol „dragon” kifejezés maga is a görög drakón (δράκων) szóból ered.

Sárkányok – I. rész

kultúrtörténet, sárkány

2021. január 11., hétfő

Nyáron és ősszel a szabadban gyakran szoktak papírsárkányokat eregetni a szélben. Ezeknek persze jóval egyszerűbb a formája, mint az „igazi” sárkányoké. De kik-mik is valójában azok?

Vadnyugat, az aranyásóktól a cowboyokig

kultúrtörténet, vadnyugat

2021. január 06., szerda

Kevés olyan helye van a világnak, amely annyi ember fantáziáját mozgatta volna meg, mint a Vadnyugat. Az amerikai földrésznek ez a területe íróktól, dalszerzőktől kezdve a filmkészítőkig sokakat megihletett. A különféle történetekből megismert, jellegzetes indián- és cowboy figurák pedig a gyerekek kedvencei voltak évtizedeken keresztül.

A hangyák szeretnek nassolni

rovarok, természet

2021. január 05., kedd

Bár a rovarok szokásai eltérnek a mieinktől, akadnak érintkezési pontok. Az egyik az édes íz kedvelése, ami az embereknél és a rovaroknál egyaránt gyakori. Az azonban már ritkaságnak mondható, ha ez a vonzalom elegendőnek bizonyul az életre szóló szövetségkötésekhez. Erre csupán néhány rovarfajnál találunk példát, amelyek közül a legismertebb a hangyák és a pajzstetvek barátsága.

Címkék:

állatkert  állatok  Antarktisz  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  étkezés  eukaliptusz  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  játék  jelentés  jelrendszer  Jézus  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyomozás  óceán  ókor  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf  zene