Magazin
halmazállapot, kémia
2021. January 25., Monday
A különféle időjárási jelenségek kapcsán gyakran találkozunk az anyagok halmazállapot-változásával. Ott van máris a víz, amelyből egy nagyobb lehűlés során jég lesz, erősebb felmelegedés hatására viszont párologni kezd, vagyis gőzzé válik. Sőt, ha a levegőben lévő pára a levegőnél hűvösebb hőmérsékletű fűszálra hullik, akkor ismét apró vízcseppekké válik, vagyis lecsapódik a füvön harmat vagy dér formájában.
Tovább
hideg, természettudomány, tudomány
2021. January 22., Friday
Miket szoktunk lehűteni? Leginkább a romlékony élelmiszereket. De ha nagyon meleg van – amit ilyenkor télen nehéz elképzelni –, akkor magunkat és a levegőt is. A hűtés különféle módszereinek és technikáinak történetét tehát ezek a tényezők határozták meg. De hogyan vált lehetségessé a hűtés? És hogyan jutottak el a hűtésre alkalmas anyagok a háztartásokba?
Tovább
kultúrtörténet, sárkány
2021. January 14., Thursday
Az európai kultúrtörténetnek ugyancsak ismert szereplője a sárkány, amely azonban nem igazán kötődik a kínai, alapvetően pozitív sárkánykultuszhoz. Az európai képzetek a görög mítoszok szigorúbb felfogására vezethetők vissza, és ezeket azután a bibliai szövegek formálták tovább. Az angol „dragon” kifejezés maga is a görög drakón (δράκων) szóból ered.
Tovább
kultúrtörténet, sárkány
2021. January 11., Monday
Nyáron és ősszel a szabadban gyakran szoktak papírsárkányokat eregetni a szélben. Ezeknek persze jóval egyszerűbb a formája, mint az „igazi” sárkányoké. De kik-mik is valójában azok?
Tovább
Budapest, építmények, kultúrtörténet
2021. January 07., Thursday
Mivel Budapesten ma már alapvetően szilárd a talaj, nem túl gyakori, hogy egy ház megalapozásához függőleges facölöpöket kelljen alkalmazni. A 19-dik század végén azonban még gyakran előfordult ilyesmi. A főváros egyik, akkori legérdekesebb épületét, az Elevátor-házat is facölöpökre építették.
Tovább
kultúrtörténet, vadnyugat
2021. January 06., Wednesday
Kevés olyan helye van a világnak, amely annyi ember fantáziáját mozgatta volna meg, mint a Vadnyugat. Az amerikai földrésznek ez a területe íróktól, dalszerzőktől kezdve a filmkészítőkig sokakat megihletett. A különféle történetekből megismert, jellegzetes indián- és cowboy figurák pedig a gyerekek kedvencei voltak évtizedeken keresztül.
Tovább
rovarok, természet
2021. January 05., Tuesday
Bár a rovarok szokásai eltérnek a mieinktől, akadnak érintkezési pontok. Az egyik az édes íz kedvelése, ami az embereknél és a rovaroknál egyaránt gyakori. Az azonban már ritkaságnak mondható, ha ez a vonzalom elegendőnek bizonyul az életre szóló szövetségkötésekhez. Erre csupán néhány rovarfajnál találunk példát, amelyek közül a legismertebb a hangyák és a pajzstetvek barátsága.
Tovább
időszámítás, Krisztus, kultúrtörténet
2021. January 04., Monday
Ha meg akarjuk adni egy történelmi szempontból fontos esemény időpontját, kétféle jelölést is alkalmazhatunk. Vagy ezt írjuk: „Kr. u. 1848”, vagy ezt: „i. sz. 1848”. (Hacsak nem időszámításunk előtti dátumról van szó, mert akkor a „Kr. e.” és „i. e.” jelöléseket használjuk.) Az évszám mindkét esetben ugyanaz, vagyis a nálunk is elterjedt időszámítást Jézus becsült születési éve határozza meg. De vajon mikor és kik döntöttek erről?
Tovább
karácsony, világűr
2020. December 24., Thursday
Mielőtt a karácsonyt kezdték volna ünnepelni, őseink a téli napforduló táján a fény újjászületésének örültek. Nem véletlen, hogy e régi pogány ünnep ideje éppen egybeesik a karácsonnyal, ennek is köszönhető, hogy utóbbi jóval több vallási ünnepnél. Krisztus születésének napja olyan szimbólummá vált, amely a „fénylő” szeretet, az összetartozás fogalmával világnézetétől függetlenül minden embert összeköt a Földön. A karácsonyozásból pedig azok sem maradhatnak ki, akik a világűrben töltik ezeket a december végi napokat.
Tovább
infrahangok, szellemek, vulkán
2020. December 22., Tuesday
Az infrahangok a közmegegyezés szerint a 16-20 Hz-nél alacsonyabb frekvenciájú rezgéshullámokat jelentik. A madarak ezeket ugyanúgy nem hallják, ahogyan az emberek sem, ugyanakkor – a mágneses erővonalakkal együtt – egy fehérje jóvoltából a szemükkel érzékelik. Vagyis úgy „látják” a hangokat, mintha azok a térben megjelenő képszerű vonalak lennének. Vajon előfordulhat, hogy az emberi szem is képes lehessen olykor infrahangokat „látni”?
Tovább