Széchenyi és a Magyar Tudományos Akadémia

történelem, tudomány

A Magyar Tudományos Akadémia 18. alkalommal rendezi meg november 3-18 között a magyar tudomány ünnepét. Ebből az alkalomból emlékezünk meg az akadémia alapítójáról, Széchenyi Istvánról.

Széchenyi István a reformkor egyik legnagyobb politikusa volt. Törekvései nyomán olyan értékek születtek, amelyek máig fennállnak. Nevéhez kötődik a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Kaszinó létrejötte, a Lánchíd megépítése, a magyar lóversenysport meghonosítása és számos más dolog. Örök vitában állt Kossuth Lajossal, aki később a "legnagyobb magyarnak" nevezte el – méltán.

"(...) az ember annyit ér, amennyit használ."

Származása, gyermekkora

Széchenyi

Gróf Széchenyi István Bécsben született. Gyermekéveit Nagycenken és Bécsben töltötte. Édesapja gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, édesanyja tolnai Festetics Julianna grófnő, aki gróf Festetics Pál lánya volt. Nem csak szüleire, hanem az egész családjára elmondható volt, hogy az országért tenni akaró, művelt arisztokraták voltak.

Serdülőkorában belépett a hadseregbe és részt vett a napóleoni háborúkban. De nem csak ő, hanem mindkét fiútestvére is ott volt a harcokban, noha egy család kötelezettsége csak egy fiú részvételét kívánta volna meg. Katonai szolgálata 1826-ig tartott.

Katonáskodása mellett szabadidejét főleg önképzésre és utazásokra fordította. 1815 szeptemberében Franciaországba ment, majd onnan Angliába hajózott, mindenütt élénk figyelemmel kísérve az ottani kultúra vívmányait és azokat az intézményeket, melyeket később Magyarországon is megalapítani tervezett. Később egy újabb olaszországi útra indult 1817 májusában, amely során az olasz költészetet tanulmányozta, megfordult Görögországban, a Boszporuszon és Kis-Ázsia partjainál.

Hazatérése után Magyarország és Erdély nevezetesebb városait kereste föl, s utazása alatt több életre szóló ismeretséget és barátságot kötött. Ekkor látogatta meg Felsőbüki Nagy Pált és Wesselényi Miklós bárót is, akik mindketten fontos barátai voltak.

A Wesselényiek hagyományai a rendi függetlenségi mozgalmakhoz kötődtek. Együtt járták be tanulmányi céllal Nyugat-Európát. Széchenyi a nemzeti eszméhez és hagyományokhoz, míg Wesselényi a nyugati eszmeáramlatokhoz, főként a liberalizmushoz került közel – eltérő véleményük miatt barátságuk később megromlott, ám a két fiatalember így is jelentős hatást gyakorolt gymásra.

Széchenyi számára a külföldön és Magyarországon tett utazások tapasztalatai mutatták meg, hogy a külhoni és a hazai állapotok között fennálló lényeges kulturális és gazdasági különbség mennyire jelentős. Ez a felismerés ösztönözte arra, hogy a külföldön működő intézmények hazai életre hívásán is munkálkodni kezdjen. Felismerte, hogy a felemelkedés érdekében Magyarországnak reformokra van szüksége, és életcélját az ország fejlődéséért végzett munkában találta meg.

A reformkor politikusa

MTA
Széchenyi 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen ajánlotta fel birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság létrehozására. Lépéséhez más főnemesek is csatlakoztak, így 1827-ben az alapítást törvénybe iktatták: A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról címmel.

Első országos közszereplése az 1825-27-es országgyűlésen volt, ahol felajánlotta 1 évi jövedelmét a magyar nyelv fejlesztésére. Többen követték példáját, és ennek az adományozásnak köszönhetően jött létre a Magyar Tudományos Akadémia. Emellett az ő nevéhez köthető többek között a lóversenyzés meghonosítása, a Nemzeti Kaszinó megalapítása, a Duna és Tisza szabályozása, hajózásra alkalmassá tétele, a dunai és balatoni gőzhajózás bevezetése, a Lánchíd megépítése.

Az 1848-as márciusi napok váratlan eseményei, a magyar független felelős minisztérium megalakulása reményt ébresztett benne, hogy a magyar nemzet meg tudja őrizni önállóságát, és Batthyány Lajos miniszterelnök felkérésére 1848. március 23-án elvállalta a közlekedésügy és közmunka tárcáját.

Széchenyi felkérése a közlekedési tárca élére mai szemmel magától értetődőnek tűnik – hiszen 1848-ra évtizedes munkája feküdt Magyarország közlekedésének kialakításában, de radikális politikai ellenfelei – különösen a márciusi ifjak – számára minisztersége elfogadhatatlan volt. Széchenyit is kétségek gyötörték, helyesen cselekedett-e, amikor nézeteinél radikálisabb kormányban tisztséget vállalt. Széchenyi közel öt hónapig, 1848 áprilisától szeptember elejéig állt a tárca élén.

Utolsó évei

Széchenyi nem bírt megbirkózni politikai meggyőződése és a valóságos politikai helyzet közötti különbséggel. 1848 augusztusától egyre sűrűbben a közelgő nemzethalál víziója gyötörte, amelyért önmagát tette felelőssé. A folytonos tépelődés a haza sorsán, a forradalom víziója lassanként megtörte szellemi erejét, ezért orvosa a döblingi gyógyintézetbe vitette. Haláláig itt maradt. Állapota javult, tartotta a kapcsolatot szellemi társaival.

A Bach-rendszer politikáját bíráló könyvének megjelenése után 1860. április 8-án meghalt a „legnagyobb magyar”, ahogy Kossuth nevezte őt. Halálát máig rejtély veszi körül. Nem tudható, hogy öngyilkosság vagy merénylet vezetett a halálához. A Magyar Tudományos Akadémia tartott gyászünnepet emlékére. Eötvös József báró tartotta az emlékbeszédet, Szász Károly és Arany János ódáikat olvasták fel.

 


Címkék:

állatkert  állatok  Antarktisz  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  eukaliptusz  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  játék  jelrendszer  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyomozás  óceán  ókor  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf